Nagy Sándor gazdagsága

A képtár nagy bemutatóinak sorába illeszkedik A gödöllői szecesszió kertje Nagy Sándor (1869-1950) című tárlat, amelyet a Gödöllői Városi Múzeum és más múzeumok anyagából válogattak. Festmények, kárpitok, könyvtervek, grafikák, az alkotó nagyobb murális munkáit bemutató fotók várják a látogatót, emellett felesége, Kriesch Laura néhány finom és kedves képét is megmutatják.

A Szent várakozás című képet 1904-ben festette az alkotó, NS

Tartalmilag színes és műfajilag változatos műveket alkotott Nagy Sándor. Színes, érdekes volt az élete is, amint azt Gellér Katalin művészettörténész megnyitójában és a tárlathoz összeállított katalógusban hallhattuk és olvashatjuk. Akkor tanult és kezdett alkotni, a 19. század végén és a 19. és 20. század fordulója, amikor nagy tehetségek sora lépett fel Magyaroszágon, a a művészet minden területén. Létrejött a magyar szecesszió centruma, a gödöllői művésztelep és szövőműhely is, amelynek alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár mellett Nagy Sándor volt a vezető mestere. Jó pár évvel azelőtt azonban, akárcsak a hazai festőnövendékek többsége külföldre ment képezni magát. Tanára, Székely Bertalan Rómába küldte, ahol megismerkedett és életre szóló barátságot kötött Körösfői-Kriesch Aladárral. Rómából tovább utazott Párizsba, s beiratkozott az ekkora már világhírű szabadiskolába, a Julian Akadémiára. Párizsban hét évet töltött el, megismerkedett a századvég forrongó művészeti életével, a realizmus és a naturalizmus különböző formáival, valamint a bontakozó szimbolizmussal és szecesszióval,A párizsi művészeti életben leginkább a szecessziónak, a művészet minden területét, a társadalmat, az egész életet átformálni, reformálni vágyó törekvése vonzotta. Julian Akadémiabeli társai is felfedezték nem mindennapi rajztehetségét.

Nagy Sándorné Kriesch Laura egyik képe, a Pintyő játékai között

Hazatérve, Veszprémben telepedett le Körösfői-Kriesch Aladár festőnő húgával, Laurával, akit hazatérése után feleségül vett. Ettől az időszaktól kezdve közös szignót használta, ha NS volt a tervező, az S betű, ha Laura, az L betű került előre.

Aztán 1907-ben, Körösfői-Kriesch hívására letelepedtek Gödöllőn, ahol a művészet és az iparművészet szinte minden ágát művelték. Nagy Sándor a szövőműhelynek is tervezett, Kriesch Aladár bevonta őt az egymás után épülő jelentős középületek díszítő feladataiba, s a korban egymás után rendezett világkiállításokba. Az együtt tervezett munkákban folytatta Székely Bertalan és Than Mór példáját, a magyar történelem és mítosz jeles eseményeinek, hőseinek idézését. A Medgyaszay tervezte veszprémi Színház homlokzatán ma is látható a Csodaszarvas vadászatát megjelenítő sgraffitója.

Számos munkája azonban elpusztult, pontosabban erőszakkal eltávolították helyéről. Ami azonban megmaradt, az is rendkívül gazdag életműről tanúskodik, és a december 20-ig látható, gondosan összeállított székesfehérvári kiállítás mindeképpen igazolja ezt.

Ha NS volt a tervező, akkor az S betű, ha Laura, az L betű került előre