Kiváló világi művek a két Gárdonyitól

Zenés, információkban, zenetörténeti érdekességekben bővelkedő estet szervezett az Ars Musica Zenebarátok Egyesülete A két Gárdonyi zenéje címmel a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a minap.

A Kultúrszalonra keresztelt programsorozatban ezúttal a 110 éve született és 30 éve elhunyt zeneszerzőről, Gárdonyi Zoltánról emlékeztek meg, akinek több műve is elhangzott. A zenebarátok hallhatták továbbá a fiú, Gárdonyi Zsolt néhány szerzeményét is, valamint egy Paul Hindemith–művet. Arról, hogy utóbbi miként került a repertoárba, az est házigazdája, Szabó Balázs zenekritikus, zenetörténész beszélt. Ugyancsak ő volt az, aki ismertette az elhangzó darabok történetét, és bemutatta a szerzők munkásságát. Mindjárt az est elején elmondta: a két Gárdonyi életműve ugyan protestáns egyházzenész címkét kapott, ám mindketten ugyanúgy jeleskedtek a világi művek megkomponálásában. Az est ezt hivatott megmutatni, így a műsorban  kamaradarabok, dalok szerepeltek.

Gárdonyi Zoltánról érdemes tudni, hogy zeneszerzés– tanulmányait 1923-1927. között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kodály Zoltán tanítványaként, majd 1927-1930. között Berlinben, Paul Hindemith tanítványaként végezte. A berlini egyetemen szerezte meg a zenetudományi doktorátust is.

Az esten Gárdonyi Zsolt (balra) beszélt édesapjáról Szabó Balázs kérésére (Fotó: Molnár Artúr)

A zeneszerző a kodályi tanítás alapján dolgozott, de nagy hatással volt rá Hindemith is. Nincs más olyan magyar zeneszerző, aki egyszerre tanult volna e két jeles mesternél – tudtuk meg Szabó Balázstól. Mindez magyarázatul szolgált a műsorban szereplő Hindemith-műre is.

Gárdonyi Zsolt huszonkét éves koráig élt Budapesten, 1968-ban Németországba települt, majd 24 évesen főhivatású orgonista és karigazgató lett Alsószászországban. Zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként, zeneelméleti munkássága által egyaránt ismertté vált. Az Ars Musica estjén ő is beszélt édesapja életművéről, így például arról, hogy Gárdonyi Zoltán ugyanúgy írt komoly, nagyívű műveket, mint pedagógiai célzatú darabokat. Azt is megtudhattuk, hogy legkedvesebb magyar költői közé tartozott például József Attila, a németek közül pedig Rilke verseit kedvelte.

Az est szép és változatos műsorában versfeldolgozások is elhangzottak. A zongoránál először Balog Zsolt zongoraművész kísérte Scheer Szilvia énekművészt, majd fellépett Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész is.