Bolondvár és Sárkány-tó - Honismereti sorozat Kishantoson

A természettel való szorosabb viszony megteremtésére, az elmélyülésre, a fizikai és a lelki-szellemi feltöltődésre fókuszált.

Programvezetője a sárbogárdi kötődésű Lendvai Gábor biológus, ökológus, a biodiverzitás, a biológiai sokféleség tudós doktora volt.

Nevét az éppen tíz éve avatott nagylóki Iringó tanösvény kapcsán is ismerhetjük szűkebb és tágabb pátriánkban. A 14 kilométer hosszú, körkörösen kialakított ismeretterjesztő turisztikai útvonalat, és annak 10 stációját ő tervezte és alakította ki.

A biológiai sokféleség genetikai, ökoszisztéma és faji sokféleséget jelent – mondta el lapunknak nemrégiben. A fajkihalás sebessége jelenleg ezerszerese a természetes szintnek. Az emlősök, a madarak és a kétéltűek 10-30 százaléka kihalással veszélyeztetett. E veszteségek visszafordíthatatlanok, és veszélyeztetik azokat a fenntartó rendszereket, melyek az emberi életminőség alapját képezik (fenntartó ökoszisztéma szolgáltatások, például a klímaszabályozás, a talajképződés). A biodiverzitás csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának fő oka pedig a természet adományainak fenntarthatatlan használata – erősítette meg újfent Lendvai.

A Szülőföldünk sorozat első kirándulása a sárbogárdi Bolondvárhoz indult április 9-én. A Bolondvár Közép-Európa egyik legnagyobb bronzkori földvára és egyben 3500 éves korával a Kárpát-medence egyik legrégebbi építménye. A vár és a mellette húzódó völgy nemcsak a bronzkori ember tárgyi hagyatékát, hanem a földvárat körülvevő bronzkori táj természeti örökségét is őrzi.

A második túra április 22-én a Mezőföld legnagyobb szikes taváról, a Sárkány-tóról nevezetes Sárkeresztúrt célozta, melynek közvetlen szomszédságában terül el az a nagy kiterjedésű, mocsarakkal és vízállásokkal tarkított szikes puszta, ahol az egykori Sárréte természeti viszonyai és élővilága a legkevésbé szenvedte meg a Sárvíz szabályozását. Különleges madarakat, vadvirágokat és árvalányhaj mezőket csodálhattunk meg.

Lendvai Gábort a világ apró csodáira is fogékony gyermekhad vette körül a kishantosi kúria parkjában Fotó: V. Varga József

A Madarak és fák napját május 7-én, Kishantoson köszöntöttük. Ez a nap 1902-ben történt bevezetésétől kezdve különösen a felnövekvő nemzedékek számára a természettel való közeli kapcsolat megteremtését és fenntartását szolgálja. A többi között előadás szólt az Év madaráról, a tengelicről, filmet vetítettek a Mezőföldről, kiállítást nyitottak természetfotósok anyagából, faismereti séta indult a kúria parkjában, és a természetbarát kertet is bemutatták. Lendvai Gábor számos kalandra invitálta az aprónépet: szó esett a baglyokról, aztán az állatvilág építőművészeiről, madármegfigyelésen és madárgyűrűzésen lehetett részt venni, sokakat vonzott az odúkészítés. A városi gyerekeket elvarázsolta a háziállat bemutató, a felnőttek a gyógy- és fűszernövényekkel ismerkedtek.

A Szülőföldünk sorozat május 21-én zárult. A Nagykarácsonytól északnyugatra húzódó Nagy-völgy meredekebb, gyakran fátlan oldalaival a mezőföldi löszvölgyek egyik jellegzetes példája. A lejtők a Mezőföld e részén az évezredeken át háborítatlanul tenyésző, de a mezőgazdálkodás által csaknem teljesen elpusztított élővilágot őrzik, benne néhány európai jelentőségű ritkasággal. A kirándulás során megismerkedhettünk a táj legjellemzőbb arculatával, bepillantást nyerhettünk a térség ősi erdőspusztai élővilágába, és első kézből szerezhettünk tapasztalatokat annak páratlan gazdagságáról, sokszínűségéről.