Kockázatosabb, de direkt új kárrendezési gyakorlat

Európa szerte pozitív tapasztalatokról számolnak be azok az országok, ahol működik a direkt kárrendezési gyakorlat. Szakmai konzultációt kezdeményezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a direkt kárrendezés kérdéséről. Ez a kárrendezési technika a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) érintheti, amennyiben sikerül egyszer bevezetni a hazai gyakorlatba.

A kárrendezési technika lényege, hogy a vétlen autósnak, ha kártérítést szeretne a baleset után, ezután nem a károkozó biztosítóját kellene keresnie, hanem a sajátjához kellene fordulnia. A tervek szerint ugyanis az fogja elintézni az ügyeket, és behajtani a kártérítést a károkozó biztosítóján. A biztosítási szakma véleménye megoszlik a kérdésről, a direkt kárrendezés már évek óta napirenden van a Magyar Biztosítók Szövetségében (Mabisz), egységes álláspontot viszont a szereplők még nem értek el.

A PSZÁF szerint az előnyök közül a legfontosabb talán az, hogy az ügyfél, ha balesete történik, azonnal tudja majd, melyik biztosítóhoz fordulhat, nem kell egy ismeretlen cég elérhetőségét, telephelyét keresgélnie. Azt is tudja, hogy a biztosítójának érdeke őt jól kiszolgálni, különben nem nála fogja megújítani a szerződését. Ezzel szemben jelenleg a károsult nem tudhatja előre, a kár esetén hova kellene fordulnia, s milyen lesz a kárügyintézés színvonala. Abban is biztos lehet az ügyfél, hogy a kárrendező biztosító a kártérítés összegének a leszorításában lesz érdekelt. Direkt kárrendezés esetén az európai uniós tapasztalatok szerint csökkenhet az ügyfélpanaszok száma is.

A biztosítók számára szintén vannak előnyök a felügyelet szerint. Az egyik legfontosabb, hogy így a kárrendezéssel is magához tudja láncolni az ügyfelét, nőhet az ügyfélmegtartási eszköztára. Ennél is fontosabb talán, hogy emiatt az ügyfél érdekelt lesz abban is, hogy milyen a kárrendezés színvonala. Emiatt pedig a biztosítók érdekeltek lesznek a minőség javításában, nem csak az árak leszorításában. S talán az ügyfeleknek sem feltétlenül a legolcsóbb kgfb lesz a legelőnyösebb választás.A direkt kárrendezés hátránya lehet a biztosítási díjak növekedése.

A kárrendezési szolgáltatások színvonalának emelése ugyanis pénzbe kerül majd, amit az autósoknak kell állniuk. A másik hátrány egyfajta „morális kockázat”, ami a biztosítók egymás közötti elszámolásából fakadhat. A károsult biztosítójának az az érdeke, hogy minél nagyobb, a károkozóénak pedig az, hogy minél kisebb kártérítést állapítson meg. Egy körültekintően szabályozott elszámolás esetén az erősebb biztosítók indokolatlanul magas kártérítési összegeket csikarhatnak ki a gyengébb versenytársakból, ami a díjak emelkedését is hozhatja a jövőben.

Nemzetközi tapasztalatok

Belgiumban választhatnak a károsultak, hogy direkt vagy hagyományos kárrendezést szeretnének. Nagy-Britanniában elvi lehetőség van a direkt kárrendezésre, de nem terjedt el. Franciaországban 1968 óta bevett gyakorlat a direkt kárrendezés, a belga rendszerhez hasonlóan átalánydíjas térítéssel dolgoznak 6500 eurós kárérték alatt. Görögországban 13 éve vezették be, pozitívak a tapasztalatok, Olaszországban 2006 óta történik így a kárrendezés, de csak akkor, ha a kártérítésre jogosult így szeretné. Spanyolországban a biztosítók többségénél van direkt kárrendezés.