Főhet a fejünk: hőség a kocsiban

Elsősorban nem árt tisztázni, hogy mi eredményezhet magas páratartalmat és mikor érdemes számolni vele. Minderről Pétervári Tibort, az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik észlelőjét kérdeztük.

Fülledtség, magas pára

– A páratartalom, a levegő relatív nedvességtartalma – hasonlóan a hőmérséklethez – napi ingadozásban van. Éjszaka, amennyiben nyugodt, csendes az időjárás, általában magas a páratartalom. Gyakran 80, sőt 90 százalék fölött is lehet. Ilyenkor erős a harmatképződés. Napkelte után viszont csökken a pára, nyugodt, frontmentes időben kora délután éri el a napi minimumát. Ha meleg (minimum 25 fokos) időben 60 százalékos a relatív nedvességtartalom, azt nagyon fülledtnek érezzük. Több a verejtékezés, és nehezebb elviselni a hőséget. Ilyen esetben a koncentráció is nehezebben megy, és lankad a figyelem. Az autósoknak ügyelniük kell arra, hogy több folyadékot igyanak a megszokottnál.

De nem csupán a folyadékot, hanem a sót is pótolni kell. Akár egy izotóniás ital formájában. Enélkül egy hosszabb út során kiszáradás veszélyeztethet. Ennek tünetei: szédülés, szapora szívverés, hányinger, izomgörcs.

– Nyugat-Magyarországon például az éves átlagos relatív nedvességtartalom 70-75 százalék közötti. Gondolom ez sokakat meglep, de így van – tudtuk meg az észlelőtől. – Télen 90 százalék körüliek a havi átlagok, nyáron nagyjából 50-60 százalék közé esnek. Ködös, vagy tartósan esős időszakokban nem ritka a 90–100 százalékos páratartalom sem, de előfordult – igaz ritkán – 10 százaléknál kisebb relatív nedvesség is. A szobában, ha párásítunk akkor a 22 fok egy magasabb páratartalom mellett kellemesebbnek hat, mint egy száraz levegőjű helyiségben. Persze nem szabad 70-80 százalékra sem párásítani, mert az sem egészséges: kedvez az atkák és a gombák elszaporodásának. Nagyjából 60 százalék az ideális.

Klíma karbantartása

Az autónkban elsősorban a légkondicionálóval tudjuk szabályozni a légtér páratartalmát. De fontos itt megjegyezni, hogy a klímák működési elve nem a hőcserén, hanem a légcserén alapszik. Azaz könnyen légzőszervi megbetegedéseket eredményezhet a nem megfelelően karbantartott légkondicionáló használata. Ezért is fontos nyár elején egy alapos tisztításnak alávetnünk a komplett léghűtőrendszert.

Hőguta, UV-sugárzás

És ha már a hőségről esett szó: egy nem kellőképpen hűtött autóban hőgutát is kaphatunk. Ilyenkor a testünk által termelt hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, és akár a 41 Celsius fokot is elérheti a testhőmérséklet. A leggyakoribb tünet a szédülés, a hányinger, a fejfájás, és legrosszabb esetben a tudatzavar. Ne feledjük, hogy egy felnőtt szervezete többet kibír, mint egy csecsemőé, egy gyermeké, vagy éppen egy háziállaté. A szállításuk során érdemes elindulás előtt lehűteni a levegőt az utastérben. Így menet közben mellőzhetjük a magas fordulatszámon, direktben pörgetett légkondit.

– Az UV-sugárzás az autók ablakain keresztül is hat – hacsak nem valamilyen UV-szűrős csodajárgányban ülünk – a bőrünkre és a szemünkre, bár nyilván nem olyan nagy mértékben, mintha a strandon feküdnénk, de így is érezhető.

A napszemüveg használata bevett gyakorlat vezetés közben, ám sokan nem tudják, hogy az autóban is ajánlott a fényvédőkrémek használata.