Édesapák, akik gyedet vállalnak, hogy több időt lehessenek együtt gyermekükkel

Össze tudják-e egyeztetni a férfiak az apaságot a karrierépítéssel? Egy hazai blogger nem olyan régen online felmérést készített a témában, amelyből kiderült, sok édesapát frusztrál, hogy nem tud elég időt a családjával tölteni. A megkérdezettek egyharmada akár gyeden is szívesen otthon maradna, de úgy gondolják, hazánkban nincs biztosítva hozzá a megfelelő rendszer. A felmérésből az is kiderül, hogy a férfiak mintegy fele gondolja még ma is úgy, hogy a családot anyagilag a férfinak kell fenntartania, a gyerekeknek pedig az anyja mellett a helyük. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának statisztikája szerint ugyanakkor egyértelműen emelkedett a gyeden lévő apukák száma: míg 2016 decemberében a gyeden lévő szülők mindössze 4,7 százaléka volt férfi , addig tavaly már az édesapák 8 százaléka élt a lehetőséggel.

Miski Ádám néhány hete tért vissza a munkába, másfél évet töltött otthon második gyermekükkel, annak 1,5 éves korától kezdve:

– A párom az első gyermekkel 3 évet töltött otthon, és szívesen visszament volna már dolgozni. Én viszont a munkám miatt hajnaltól késő estig távol voltam, így nagyon kevés időt tudtam a családdal tölteni, pedig szívesen vállaltam volna otthon több feladatot is. Egybeesett a két kívánság, vagyis adódott, hogy a második babával én legyek otthon. Volt jóval kisebb öcsém annak idején, akit sokszor én pelenkáztam, vagy mentem érte a bölcsibe, így nem okozott kihívást, hogy a saját gyermekemet ellássam.

Révész Lajos, baptista lelkész és neje négy gyermeket nevelt, közülük kettőt örökbe fogadtak. A második babával, aki 5 naposan, éppen az érettségik idején került hozzájuk, fél évet töltött otthon még 1995-ben. Pedagógus felesége reggel mindent előkészített, majd elment vizsgáztatni. Örökbe fogadott baba lévén őt nem kellett szoptatni, így Lajos, akinek szintén van egy jóval fiatalabb testvére, el tudta látni körülötte a teendőket.

Svarda Csaba 1991-ben 9 hónapot töltött otthon a kisebbik gyermekével, aminek az egyik oka a munkahelye bizonytalansága volt:

– A döntés ugyanakkor, hogy én megyek gyedre, az enyém volt. Két ember hozta össze a gyermeket, ezért két ember tartozik érte felelősséggel. Az önként vállalt feladat azonban meglepetéseket is tartogatott a számomra, hiszen akkor szembesültem vele, hogy az egész napos otthonlét ellenére sem volt időm szinte semmire a lányomon kívül.

De mi a helyzet a kritikákkal? A gyedről frissen visszatért Ádámot sosem szólták meg, ám a 23 és 27 évvel ezelőtt otthon maradó Lajost, illetve Csabát látva sokszor feltolták a szemüveget a játszótéren az anyukák, az apukák többsége pedig nem tudott mit kezdeni a helyzettel.

De sebaj! Mert abban mindannyian egyeznek, hogy a gyeden töltött időszakot semmiért nem cserélnék el. Lajos és Csaba tapasztalata, hogy az a – már mindkettejük esetében felnőtt – gyermek, akivel otthon voltak, könnyebben fordul ma is hozzájuk, ha problémája akad. Az apaság szerepét is jobban, mélyebben megélték. A kihívásnak történő megfelelés pedig pozitívan hatott rájuk: látták, hogy olyan dolgokat is meg tudnak csinálni, amit korábban nem gondoltak volna, és persze büszkeséggel töltötte el őket a gyermekük fejlődése, amiben aktív részük volt. A legnagyobb kihívást ugyanakkor mindegyiküknek a monoton, sokszor fáradt és kialvatlan napok jelentették, amelyekről, úgy érezték, sosem érnek véget. Ám ennek a tapasztalatnak a birtokában még jobban becsülik az anyukákat. Az ő szájukból a kérdés, hogy „Itthon voltál egész nap, mit csináltál?” biztosan nem hangzik el.