Rigó Jancsi emlékezete

Megszeppent tekintetében kíváncsiság és elszántság vegyül: tanulni és élni akar, az ezernyolcszázas évek Közép-Európájának eme kis pontján, Székesfehérváron, a történelem ugródeszkáján, ahol muzsikusok, művészek sokasága próbál szerencsét. A fiatalember tinédzserkora előtt rendszeresen feltűnik a Magyar Király Kávéház életében. Lénye mintha ma is izzásba hozná a levegőt a lenyűgöző hangulatú szálló vendégváró termeiben. Jancsi is itt töltődött fel a zene szeretetével, a prímás pedig, aki életre és muzsikára tanította őt, éveken át csiszolta a pákozdi cigányfiú tudását és lelkét.

Forró történet bontakozik ki a Magyar Király falai között az ezernyolcszázas évek második felében, pletykarovatba illő szaftos életút. Tragédiákkal, izgalmas szerelmi szálakkal fűszerezve. A róla elnevezett csokoládékocka is erről mesél: egy cukrász készítette el először, mégpedig Jancsinak és szerelmének. Jancsi ugyanis beleszeretett főnöke – Simplicius Barcza Józsi – lányába, Mariskába.

Klasszikus szerelmi szál ez, ám ahogy az lenni szokott, és ahol a mesék épp véget érnek, ott kezdődik a muzsikus életútjának rögösödése is: a füstös, izzó nyári éjszakák a cigányzenész életébe is újabb szerelmi szálakat, újabb célállomásokat és be nem teljesülő álmokat hoztak. Mariskát elvette feleségül, ám Rigó Jancsit hajtotta a vére, a tervei. Mariskát elhagyta, milliomos, férjezett nőt szöktetett, majd számos fordulatos kaland után szegényen, egyedül halt meg. Pákozdi szülőháza ma már nem létezik, a helyiek azonban tervezik, hogy a jövőben valamilyen módon megemlékeznek a valaha volt neves cigányprímásról.

A róla elnevezett desszertkülönlegesség nem az egyetlen, ami a városban rá és zaklatott muzsikusi életére emlékeztet. Ha becsukjuk a szemünket a patinás belvárosi szálloda teraszán, talán még ma is halljuk, ahogy a cimbalmot húzza főnöke, apósa nyomában, vagy ahogy negédesen súgja titkait szerelme fülébe egy félreeső sarokban. Néha fel-feltűnik egy követője valamelyik késő esti fehérvári szórakozóhely, vendéglátóegység falai között, aki női lelkeket andalít, férfi szíveket emel a magasba a cigányok sírva-vigadós módján, hogy aztán elsodorja őt is az élet valami elképesztő óceánjáró gyomrának színpadias világába.