Szent Donát tisztelete Öreghegyen

Tiszteletének szülőhelye a barokk kori Németország. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázta. Tisztelete a rajnai szőlővidéken gyorsan terjedt. Ereklyéinek őrzőhelyén, a münstereifeli jezsuita templomban tiszteletére szobrot állítottak ezzel a felirattal: „Szent és mártír Donát, könyörögj érettünk, hogy megszabaduljunk a villámtól és a vihartól.” Ugyanitt vihar közben a Donát-haranggal kongatnak. Minden évben július második vasárnapján a környékről körmenetben jönnek ide a hívek, hogy Szent Donát közbenjárásáért könyörögjenek a viharkárok távoltartása érdekében. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások, a villámcsapás, jégeső elhárításáért hozzá könyörögtek, emléknapján (augusztus 7.) körmenettel is megtisztelték.

Személye, tisztelete egyes német és osztrák szőlővidékeken gyakran felcserélődik egy másik Szent Donátéval (Donatus von Münstereifel), aki római katonatiszt volt. Legendája szerint a kvádok és markomannok elleni hadjáratban (161–180) a keresztények Istenéhez imádkozott esőért, a forróságtól elgyötört római katonák felfrissítésére. Az eső győzelmet hozott a rómaiaknak. Donatus von Münstereifel e hadjárat után Rómában szenvedett mártíromságot, mivel keresztényként nem vette feleségül a császár pogány leányát. Emléknapját az egyház június 30-ára tette.

A Donát-tisztelet Székesfehérváron is XVIII. századi eredetű. Öreghegy, a város középkor óta művelt szőlőhegyének legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére. Két harangja közül a nagyobbikat Korherr Ferenc városi tanácsos öntette 1741-ben. Szent Donát, a szentlélek jelképe: a galamb, Mária és a gyermek Jézus feje fölé koronát tartó Szent József képei díszítették. Kettős felirata közül az egyik így szólt: „Az istentisztelet céljára Szent Donátnak ajánlotta Korherr Ferenc.” A másik így hangzott: „Donát légy segítségünk a viharban.” Ezt a Szent Donátnak szentelt harangot az első világháború idején az egyháznak be kellett szolgáltatni, lőszer céljára beolvasztották.

A Donát-kápolnát 1742-től a szőlőhegyi remete gondozta, naponta misézett, reggel, délben és este harangozott. Püspöki előírásra a jó szőlőtermésért havonta szentmisét mondott. Viharban nemcsak harangoznia, hanem imádkoznia is kellett, hogy az Úr minden veszélyt elhárítson a határból. A remeték 1782-ig éltek a Donát-kápolna mellé épített remetelakban, amikor II. József a remeteségeket betiltotta. Róluk 1877-ben a Székesfehérvári Egyházmegye még latin nyelven kiadott jubileumi névtára is megemlékezett: „Capellae: … S. Donatum in Promontorio, ubi, usque tempora Josephi II. eremicolae constantem habuerunt mansionem, ultimus eorum fuit Malakovszky.” (Kápolnák: … Szent Donát a szőlőhegyen, ahol II. József idejéig a remeték folytonosan szállással bírtak, közülük az utolsó Malakovszky volt.) Emléküket fenntartotta Öreghegyen a Remetepince földrajzi név. A Donát-kápolna 1939-ig a felsővárosi plébániához tartozott, ekkor került az öreghegyi lelkészség kötelékébe.

Egészen 1740-től a második világháborúig a Szent Donát napját, augusztus 7-ét megelőző vagy követő vasárnapon a székesfehérvári templomokból körmenet indult a szőlőhegyi kápolnához, amelynek időpontját a székesfehérvári újságok is hírül adták. A Fejér Megyei Napló 1921. augusztus 5-ei számában olvashatjuk: „A szőlő hegy búcsúja. Vasárnap aug. 7-én lesz a Szent Donát Kápolna búcsúja. A proceszszió a belvárosi és a felsővárosi templomokból a 6 órai mise után azonnal indul, hogy a nagy forróság előtt még visszaérjenek.” Az Új Fehérvár 1936. augusztus 2-ai híradása szerint: „A Szent Donát kápolna búcsúja vasárnap, augusztus 2-án lesz… reggel fél 8 órakor a szemináriumi és a felsővárosi templomból körmenet indul, amelyhez háromnegyed 8 órakor a Jézus Szíve templom előtt a vízivárosi hívek is csatlakoznak. Az öreghegyi hívek az Aranybulla úti iskolakápolna előtt várják a körmenetet, és csatlakoznak hozzá. Kisteleki Antal újmisés fog szentbeszédet mondani, és utána nagymise lesz… A kápolna búcsúját délután 3 órakor szentségimádási óra fogja bezárni.”

Horváth György (19081990) Székesfehérvár-felsővárosi búcsúvezető szerint a két világháború közötti időszakban a „prosecció” a Berényi út, Széna tér, Alsó-Királysor, Budai út, Aranybulla út és a Donát utca vonalán haladva érte el az öreghegyi Donát-kápolnát. Közben a Rákóczi utca és a Gáz utca sarkánál csatlakoztak hozzájuk a szemináriumi- és a Jézus Szíve templom hívei. Útközben templomi énekeket, a Szent Donáthoz szóló éneket énekelték, és a rózsafüzért imádkozták.

A kápolna mellett sátrakat állítottak fel, ahol kegytárgyakat, mézeskalácsot, édességet árultak. Délután a körmenet ugyanazon az útvonalon, amelyen jött, visszatért a városba. A férfiak között akadtak olyanok, akik hazafelé nem csatlakoztak a körmenethez, hanem a pincébe, hajlékba mentek, ahol iszogattak az ünnep örömére. A felsővárosi hívek visszatérve Szent Sebestyén templomukba Te Deumot énekeltek, számukra ezzel ért véget a körmenet. Székesfehérváron a háborús események előtti utolsó Donát-búcsút 1944 augusztusában tartották. A két világháború közötti időszakban az Öreghegyen dolgozók közül sokan bementek egy-egy rövid imára a Donát-kápolnába. Öreghegy legrégibb épülete, a Donát-kápolna, a második világháború végén a benne tárolt lőszertől felrobbant, 1945 tavaszán teljesen megsemmisült. Helyén az 1990-es évekig csupán egy 1955-ben állított kőkereszt és egy harang nélküli harangláb állt.

A kápolna 1993-94. évi újjáépítéséig csupán az öreghegyi Donát utca neve emlékeztetett Szent Donát több mint két évszázados székesfehérvári tiszteletére. A Schultz István építészmérnök tervei alapján felépített Donát-kápolnát 1994. augusztus 7-én szentelte fel dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök. Azóta minden esztendőben megtartják a Székesfehérvár-öreghegyi Szent Donát-kápolna búcsúját. Az új kápolnában a megyés püspök a jelenlévő papsággal koncelebrált szentmisét mutat be, ahol a szentbeszédben megemlékeznek Szent Donát püspök vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás, jégeső elleni védelmezőjéről. Mise után az öreghegyi egyházközség szerény fogadásra várja a híveket az altemplom előtt létesített kegyeleti helyen. Újjáéledése, 1994 óta a körmenet a Bányatótól indul. 2004-től Székesfehérvár Noé-hegyi Szent István Borrendjének tagjai is zászlójuk alatt vonulnak a körmenetben. Mivel napjainkra Öreghegy Székesfehérvár legnagyobb kertvárosi lakónegyedévé vált, ezért az újjáépített Donát-kápolna nem csupán a szőlőhegyi kápolna szerepét tölti be: minden szombaton tartanak itt misét, amely a közelben lakók számára a vasárnapi misehallgatást helyettesíti.

Korábban május elején is körmenetet tartottak a fehérvári Szent Donát-kápolnához. Közel két évszázadon keresztül május első vasárnapján körmenet indult a kápolnához a Belvárosból és a Felsővárosból is, hogy a jégverés, más elemi csapások elhárításáért könyörögjenek Szent Donáthoz. A Szabadság című helyi újság 1887. május 13-ai számának híradása szerint a tavaszi bucsun reggel a Dónát kápolnájában a plébános misét tartott, a délutáni litánián csak az egyik szőlőpásztor működött közre, mint előénekes. A tavaszi szőlőhegyi búcsú, amely a fagyosszentek idejére esett, a XX. századra megszűnt.

KÖZÖS ÉNEKLÉS

A kápolnánál elénekelték a Máriához és Szent Donáthoz könyörgő éneket is:

Istennek szent Anyja könyörögj érettünk,

Óh Mária, Krisztus anyja Téged kérünk,

Isten előtt légy szószólónk,

Szent Donátus pátronussal közbenjárónk,

Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől,

Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől,

Hogy rendelne alkalmatos jó időket,

Bő terméssel áldaná meg szölleinket,

Tekintse meg ezen összegyűlt seregét,

Amely kéri buzgósággal segedelmét.

A szerző néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.