2019.08.01. 15:00
Novák Péter verseket is előadott az esten
A Művészetek Völgye fesztivál idei mottóját komolyan véve, Novák Péter az Etnofon Zenei Társulással az újrahasznosítást a muzsikába átültetve – feldolgozásokkal, megzenésített versekkel –, dupla koncerttel örvendeztette meg a hallgatóságot.
Első ízben, Átváltozások (Utópiától az Égi Házig) címmel változatos zenés utazásra, népzenei koncertre invitálták közönségüket a Folk udvarban. Másodsorban pedig Nagy László versei nyomán Himnusz( ok) minden időben címmel, műfajában a zenés irodalmi esthez közelítő produkcióval kedveskedtek a Muharay udvarban. A Kiss Ferenchez köthető, 1994-ben alakult Etnofon Zenei Társulás zenei stílusát a tradicionális magyar folklórmuzsika motívumkincsével gazdagítva alakította ki. Repertoárjukban a legendás Vízöntő és a Kolinda zenekar múltjának ápolásaként Kiss Ferenc korábbi szerzeményei, megzenésített Nagy Lászlóversek és népköltési fordítások szerepelnek.
A formáció üzenete a völgyben érző szívekre és értő fülekre talált
A főként Nagy László halhatatlan személyiségének portréját körülrajzoló és Kiss Ferenc alkotói nagyságát kiemelő zenei formáció üzenete a völgyben érző szívekre és értő fülekre talált. Míg az első alkalmat a sodró lendület, a szabadon zenélés légiessége uralta, addig a második koncertet a színpadi keretek köré épített precíz dramaturgiai szál követése jellemezte. Utóbbi az örömzenét játszó előadással, Novák Péter átkötéseivel már-már rendhagyó zenés irodalomórává avanzsálódott. Novák Péter zenész, táncos, énekes, a volt Kimnowak zenekar frontembere megjegyezte, az Etnofon zenekarral úgy döntöttek, hogy Nagy Lászlót, a 20. század második felének egyik legtehetségesebb lírikusát helyezik ismét fókuszba, főként azért, hogy ne felejtsük el, illetve, hogy az ifjabb generáció is megismerje. – Mindezt elsősorban azért tehetjük, mert a zenei társulásunk szellemi atyja, Kiss Ferenc megadta nekünk azt a szívességet, hogy beavatott abba a korszakba, melynek szellemi vezetője volt Nagy László.
A költő Kiss Ferenc nemzedékét, köztük Sebő Ferencet is a szárnyai alá vette. Komplexitásra törekedve felfedezték a magyar, illetve a balkáni népzenében rejlő izgalmakat, miközben a vers és a zene egymásra talált. Kiss Ferenc a pubertáskor hajnalán, Nagy László- és Kormos István-kötetekkel a kezében – melyeket édesapja, idősebb Kiss Ferenc irodalomtörténész adott át neki – elindított egy termékeny alkotói folyamatot – jegyezte meg Novák Péter. A műsorban helyet kapott Tűz című, megzenésített Nagy László-költeményt előadva Novák Péter megjegyezte: egyfajta programvers, melynek minden sora vállalható annak, aki igazán emberi életet kíván élni a Földön. A teljesség igénye nélkül a közönség hallhatta az Aranypénz-térdű szeretőt, Sebő Ferenc után, a Kiss Ferenc-féle verzióban, az Etnofon feldolgozásában. Emellett a költőre nagy hatást gyakorolt bolgár vidéken gyűjtött népköltési fordításokat és két regét, melyek jól érzékeltették, hogy az előbb említett fiatal nemzedék által megmutatott Erdély Nagy Lászlóra milyen erős hatást gyakorolt. Kiss Ferenc munkáinak is teret engedve többek között cigány dalok következtek. Olyanok, melyek Novák Péter szerint a cigányok egyedülálló tehetségét, költészetét és zenei kvalitását hivatottak megmutatni. Ebben a szellemiségben az Azt hittem, hogy jó kedvem van kezdetű nóta is felcsendült. A zenés irodalmi utazást Novák Péter szinte egyetemes kultúrtörténeti kalandozásai tették kerek egésszé.