2020.11.29. 07:05
Szoboravatás Marosvásárhelyen – Interjú Cey-Bert Róbert Gyulával
Cey-Bert Róbert Gyula interjút adott a Fejér Megyei Hírlapnak abból az alkalomból, hogy az erdélyi Marosszék központjában, Marosvásárhelyen, a Rózsák terének nevezett főtéren születésének 440. évfordulóján, november 17-én, vasárnap felavatták Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobrát.
A marosvásárhelyi Rózsák terén áll Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobra
Fotó: Haáz Vince / szekelyhon.ro
Cey-Bert Róbert a Kodolányi János Egyetem volt tanára, ismert történész és gasztronómus, nem mellesleg a délkelet-ázsiai etnikai kisebbségek felszabadításának egyik élharcosa, számos könyvet írt történelmünk különböző korszakairól. A legtávolabbi magyar múltról, amilyen a Hun-magyar ősvallás, Attila – a hun üzenet, A pozsonyi csata vagy A végzetes mohácsi útvesztés. Kiemelkedő műve A szabadságharcos – egy élet 1956 szellemében című opusza.
Az említett interjú legfontosabb megállapítása, hogy a Habsburg-szövetség végül is Trianonhoz vezetett, amikor a nyugati nagyhatalmak fizikailag törték meg a magyarságot, napjainkban pedig szellemi megtöretésünkkel próbálkoznak. Cey-Bert Róbert a történelmi eseményekben a valóságos összefüggéseket, tehát az igazságot kereste, konzekvenciái nem mindig feleltek meg a hatalmi és csoportérdekeket kiszolgáló „mainstream” történészek álláspontjának. Ezért kegyvesztett lett ő is, kiejtették a „hivatalos” kánonokból.
Ravasz László református püspök szerint Bethlen Gábor volt „a sajátos, különös erdélyi lélek történelmi formálója, kodifikátora, ő volt a legerdélyibb ember, mert a magyarság és vele együtt egész Délkelet-Európa középpontjába Erdélyt tudta tenni.” Fiatal gyermekként került apródnak Báthory Zsigmond udvarába, még nem volt 16 éves, mikor a Bocskai István vezette erdélyi seregben részt vett az egyébként győztes törökellenes havasalföldi hadjáratban. Bocskai Istvánt ő vette rá az erdélyi fejedelemség elvállalására. Bethlen Gábort 1613 októberében Kolozsváron választották fejedelemmé.
Tudta, hogy kultúra nélkül nem létezhet gazdasági fejlődés, ezért megalapította a gyulafehérvári református akadémiát, tizenhárom évvel Pázmány Péter nagyszombati egyetemalapítása előtt. Anyagilag támogatta az iskolákat és újakat épített, az általa hozott új oktatásügyi törvénnyel megnyitotta az iskolák kapuit minden alattvalója előtt. Felismerte, hogy a török kisebb veszélyt jelent a magyarság számára a Habsburg Birodalomnál. Fejedelemsége alatt három hadjáratot vezetett a Habsburgok ellen. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta. Bethlen Gábor állítólag huszonhatszor olvasta végig a Bibliát, amit román nyelvre is lefordíttatott. Halála előtti utolsó perceiben jegyezte le: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Nincsen senki, bizonyára nincsen.”
A Bethlen Gábor által Marosvásárhely számára kiállított kiváltságlevél 405. évfordulója alkalmából megtartott nagyszabású rendezvényen Soós Zoltán, a város néhány hete húsz év óta elsőként megválasztott magyar polgármestere elmondta, hogy e döntésének köszönhetően a Bolyaiak városa a középkor óta a szabadság bölcsője, a gondolatok és áruk találkozási pontja, a kultúra és a kereskedelem egyik központja. Egy város, mely öt nagyobb és több kisebb etnikai közösség lakhelyévé vált: magyarok, románok, szászok, zsidók és cigányok mellett örmények s más kisebbségek is otthonra leltek.
Potápi Árpád, a határon túli magyar kisebbségekért felelős anyaországi államtitkár arról beszélt, hogy a kihívások és a megmaradásért folytatott harcok megedzették a határon túli magyarságot. Gratulált a most megválasztott Soós Zoltánnak, aláhúzta, hogy a magyarok és románok együtt akarták a változást. Néhány nap múlva újabb megmérettetés vár az erdélyi magyarságra: a romániai parlamenti választások.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta szokásos „egyrészt–másrészt” kliséit. Szövetséget, egyezséget kell kötni, a közösség iránti elkötelezettség okán. Bethlen Gábor tudta, mikor kell erőt mutatni és mikor kell kompromisszumot kötni. Nála a visszalépés nem önfeladást, hanem az időt jelentette az erőgyűjtésre. Ez a szobor mától mindannyiunké, a város valamennyi polgáráé, mondta a szervezet elnöke.
Vagyis újból elölről kell kezdeni mindent. Trianon óta, a városban folyamatos jogfosztottságban élő, egymást követő magyar generációk többször átélték ezt. Üdvös lenne, ha az 1990-es magyarellenes pogrom után az itt élő nemzeti közösségek közelebb kerülnének egymáshoz. Tamási Áron 1937-ben, a Vásárhelyi Találkozót megnyitó beszédében az alábbiakat mondta: „Mint sziklára szálló hegyi madár, itt előttetek is egy ember áll, ki az egyedülvalóság és az alkotó álmodozás felhőiből leszállott erre a vásárhelyi sziklára, hogy onnét jelenthesse: mostoha idő jár az ő hegyi országába. Hősnek kell lenni. És miért ne lehetnétek a haza hősei, isteni törvény szerint, minden népnek vannak súlyos időkben.” Legyen úgy, mint régen volt.