Bokodi Sándor nyomdokain haladó gazdák

A mányi Bokodi Sándor lassan országos hírnévre tesz szert, noha sosem törekedett ilyesmire. Karakteres személyisége köré legendák szövődnek, pedig csak a maga által kijelölt úton haladt: az országban az elsők között megalkotva saját családi gazdaságát, lépésről lépésre. Mányon, szülőfalujában tartják meg a díjátadó ünnepséget a szervezők, a Magyar Piac Szövetkezet (MPSZ), a Földművelésügyi Minisztérium, a Bokodi család és az önkormányzat közreműködésével.

A szövetkezet elnöke, Konrád Istvánné megidézte a 2010-es esztendőt, amikor kilencedmagával megalakította az MPSZ-t, köztük Bokodi Sándorral. A református felmenőkkel bíró Bokodi elődeit meghurcolták az erőszakos kollektivizálás idején, ám őt ez nem tántorította el, hogy újrakezdje a 80-as évek legelején az önálló gazdálkodást. Jószágokat vett, földet bérelt, tejgazdálkodásba fogott, s szervezte közösségét. Külsejében a hagyományos paraszti viseletet és magatartást őrizte, korszerű tudásával a 21. századi agrárium kihívásainak megfelelve. Alig ötvenöt esztendősen ragadta el a halál, bár mindent megélt, amit szeretett volna, hangoztatta élete alkonyán az életigenléséről is nevezetes gazda.

Szabó Zoltán mányi polgármester személyes emlékeit idézte a hitében, értékrendjében rendíthetetlen Bokodiról, aki a református parókia robosztus oszlopait, a templom falait csakis vakító hófehérre engedte festeni. Maga ásta ki azokat az oszlopokat kézzel, hogy meg ne sérüljenek a renováláskor. Kényes, büszke lovai, hintaja, kocsija, istállói, jól működő gazdasága, a nóniusz lovak tenyésztése melletti elkötelezettsége, s minden jószága a paraszti önérzetet, szakmai tudását, elhivatottságát tükrözte. Felesége, Zsóka asszony és gyermekei viszik tovább az általa megalapozott gazdaságot, a faluban és ismerősei, barátai körében őrzik személyiségének emlékét, mondásait, szellemi hagyatékát.

A halála után alapította meg a Konrád Istvánné, az MPSZ elnöke a Bokodi Sándor Díjat, amelyhez Győrffy Sándor karcagi szobrász készíti el a legendás gazdát megörökítő emlékplakettet. Az idén Nagy István parlamenti államtitkár adta át Mányon az elismerést a kiválasztott ifjú és idős gazdának, az alapító szándéka szerint. Előbbi a Komárom-Esztergom megyei Vörös János tarjáni gazda, utóbbi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Haluska István, komlóskai erdőgazdálkodó lett.