Változik a Gaja látképe, nagy változások kezdődtek a Sóstón – Erről írtunk anno

50 éve a Hírlapban: Változik a Gaja látképe

A Fejér Megyei Hírlap 50 évvel ezelőtt, napra pontosan ezen a napon számolt be arról, hogy a Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó között húzódó domb­vidék képe teljesen átalakul. „Egymástól, mintegy két kilométer távolságra mélyítik, illetőleg építik külszíni létesítményeit az új bányaüzem, Rákhegy II. szállító- és lég-, valamint vízaknapárjainak” – áll a tudósításban, ahogy az is, hogy épp ekkor épült az új trafóállomás és már felállították a magasfeszültségű távvezeték tartóoszlopait. Távolabb a moharakodói rakodóállomás és a bauxitbányákat összekötő új, úgynevezett „bauxitút” munkálatai is nagyban zajlottak 1971. április 21-én. Mindezek szomszédságában a Gaja-patak új medrének és a tározóinak az építése folyt. Az olvasó megtudhatta, hogy az új meder magasabban fekszik a patak jelenlegi medrénél, ezért a víz szintjét megfelelő magasságig kell emelni, ami szükségessé tette a tározótó építését. Létesítését azonban nemcsak ez indokolta: alkalmassá tették arra, hogy a tavaszi hóolvadások és nagy esőzéseik vizét felfogja.

20 éve nagy változások kezdődtek Sóstón

A 2001. április 21-i lapszámban Gáspár Attila, a Zöld Kerekasztal Társaság vezetője vázolta fel először a nagyérdemű előtt nagyra törő álmát a Sóstó rehabilitációja kapcsán. A cikk megjelenése előtt vásárolta meg a város a Vadextől a területet azzal, hogy itt ökoturisztikai központot valósít meg. Akkor arról szólt a hír, hogy a hamarosan átadandó tanösvény 5 kilométernél hosszabb, és az oktatást szolgálja. Van ezenkívül egy madármegfigyelő torony, s egy nyolcvan centi magas és nyolcvan centi széles úgynevezett függő bürühíd, mely ide, azaz a kis félszigetre vezet. „A „zöldeknek” azonban még további elképzeléseik is vannak, konkrétan azt mondják, hogy ez a tanösvény az első lépcsője egy majdan létesítendő ökológiai központnak” – áll a 20 évvel ezelőtti cikkben. S lám, Gáspár Attila álmai valóra váltak.