Évszázados lett a történelmi székesfehérvári építmény, a Szabó-palota

A jellegzetes virágkosár- és füzérdíszítésű, neobarokk épületet egykori építőjéről és tulajdonosáról, Szabó József kőművesmesterről nevezték el. A kétemeletes bérpalotát a Budai út és a Deák Ferenc utca kereszteződésénél emelték, eredetileg szép kupolás saroktornyokkal rendelkezett. Ezek ma már nem láthatók, a II. világháborús bombázáskor keletkezett tűz martalékává váltak, újraépítve már nem lettek. Az épületnek a Deák Ferenc utca felőli részén van a főbejárata, itt előkert övezi, míg a Budai úttal párhuzamos oldalán egy jelenleg használaton kívüli bejárattal is rendelkezik, felettük a homlokzatot erkélyek díszítik. A sarokszobákból – ma irodákból – a legjobb a kilátás a környező utcákra.

A Szabó-palota 1930-as évekbeli fénykorát idézi fel Izsay Ferenc olvasónk által szerkesztőségünknek megküldött fotó a Fejér Megyei Hírlap 2008. január 29-i lapszámában. A felvétel egy 1935-ben készült képes levelezőlapon jelent meg Székesfehérvár – Budai út a Szabó udvarral felirattal. Valójában abban az időben egy sor közösségi, szolgáltató funkciót töltött be a Szabó-palota. Lakóház volt, itt élt szüleivel gyermekkorában a József Attila-díjas fehérvári író és tanárember, Sobor Antal (1933-2010). Ezen kívül vendéglő, Móri borozó, trafik és fodrászat is működött benne. Az épület alagsorában üzemelt Szüts Miklós gőzmosodája, mint azt az ezzel kapcsolatos kutatásait Váczi Márk történész és topográfus a Foteltúra: Iparosok nyomában c. videósorozatában ismertette. A bérház udvarában különböző árveréseket, eboltást és a lakosságot érintő más közérdekű eseményeket is rendeztek.

A Szabó-palota 100 éves történetében a pusztítást jelképezik a II. világháborús bombázások. Az angolszász légierők által Székesfehérvárt ért szőnyegbombázások 1944. szeptember 19-én a bérházat sem kerülték el. Mint arról a korabeli híradások beszámoltak, nagy lángokkal égett az épület teteje, jelentős kárt okozva. Az eloltott tűz után – amelyet gyújtórakéta okozhatott – még sokáig füstölgött a tetőzet. A megsemmisítésre szánt bomba szerencsére az előkertbe, a főbejárat közelében csapódott be. A bomba hatástalanítási munkálatairól többször is tudósítottak a korabeli sajtóorgánumok, de még manapság is szóba kerül. A Fehérvári Kis Újság így számolt be róla 1948. október 9-én: „Az egész bonyodalom akkor kezdődött, amikor 1944 őszén az egyik légitámadás alkalmával a Szabó-palota előtti kis kertbe zuhant egy négymázsás bomba, és – nem robbant fel!” A hatástalanítást az Első Székesfehérvári Önálló Alakulat tűzszerészei kezdték meg, s ez a művelet a következőként végződött: „Három héttel ezelőtt a tűzszerészek munkához is láttak, és megállapították, három méter mélyen van a föld színétől. Erre leástak három méter mélyre, de akkor a bomba egy méterrel lejjebb csúszott, mert a Szabó-ház mellett homokos, csúszós a talaj. Erre még lejjebb ástak a katonák, de a bomba még lejjebb csúszott. Így ment ez a hét közepéig, amikor a katonák már hat méter mély gödörben dolgoztak, és nem érték el mégsem a bombát. Közben a városban elterjedt a hír, a Szabó-palota alá csúszott a nagy mennyiségű robbanószer fel fog robbanni. A hírt lehet, hogy meghallotta a bomba is, mert amikor a katonák már térdig a vízben kutattak utána, a csúszós, laza talajban még mélyebbre csúszott, és hogy megcáfolja a rémhírterjesztőket, végleg eltűnt a derék tűzszerészek szeme elől. Mit tehettek tehát mást a derék katonák, nekiláttak a bombatölcsér betemetésének.”

Fehérvár és a Szabó-palota története 1956. október 24-től még erősebben kötődik egymáshoz. Előtte az utcán történt az a tragikus kimenetelű szovjet sortűz, amelyben fiatalok estek áldozatul. Emléküket ma márványtábla őrzi a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságnak helyt adó épület Budai útra néző oldalán, s amit kevesebben tudnak, az épületen belül is. Az utcai emléktáblába vésett felirat a következő: „A forradalom és szabadságharcban október 24-én a szovjet páncélos gyilkos sortűzében elesettek emlékére: Bernáth Katalin, Csányi Éva, Gumpl József, Jóvári Imre, Kardos Pál, Versegi Jenő Béla”. Ketten közülük, Jóvári Imre és Kardos Pál rendőrök voltak, nevük felkerült a rendőrség hősi halottainak emléktáblájára is.

A több mint 70 éve a rendőrség főépületeként szolgáló, ez alatt kétszer is átépített Szabó-palota külső homlokzati felújítása és fa tetőszerkezetének cseréje hamarosan befejeződik közel 245 millió forint értékben. A kivitelezési munkálatokat a fehérvári Equitas Építő Kft. végzi, remélhetően ezt a céget dicséri majd a főkapitányság épületének megszépülése.