Fehérvár harcos férfiairól, hős katonáiról mesélt Váczi Márk

1050 évvel ezelőtt, 972-ben Fehérvár városának alapítása Géza fejedelemhez kötődik. Géza nagyfejedelem 997-ben bekövetkezett halálával elindul a testvérharc. A legidősebb férfi rokona igyekszik megragadni a hatalmat, Koppány, Géza fejedelem rokona. A másik harcoló fél pedig a fejedelmi címet megszerző István, Géza fia. Fehérvártól nem messze, Veszprém környékén – pontosan nem tudjuk hol – zajlott a döntő ütközet és Koppány vezér elfogása. 

Majd megtörténik az erdélyi Gyula elfogatása, aki Saroltnak, Géza nagyfejedelem feleségének az egyik rokona. Aztán újabb harcok sora következik Temesvár környékén illetve Marosvidéken, az úgynevezett Ajtony országában. István szintén győzedelmeskedik, és megszerzi azt a területet is. Tehát, ahogy Váczi Márk fogalmazott, az ország egyesítése gyakorlatilag évtizedeken keresztül, István haláláig folyik. 

A Székesfehérvárhoz közeli Bodajkon Szűz Mária tiszteletére Szent István kápolnát építtet és az akkor még hajózható Gaján utazva többször ellátogat oda feleségével, Gizella királynéval és fiával, Imre herceggel, ahol a nemzetért, a hazáért imádkoznak. 

A levegőben keresztet rajzolva 

Szent László királyunkhoz ugyancsak számos legenda fűződik. Ilyen a kun vitézzel vívott viadala. Fent maradt az is, hogy a Bodok hegyén – bodajki Kálvária-hegy – a támadó besenyőket, a levegőben keresztet rajzolva futamította meg. Ismerjük azt a legendás eseményt is, amikor Szent László vizet fakaszt a sziklából. 

Varkocs György tragikus halála 

Ugorjunk néhány száz évet! 1543. augusztus végén Szulejmán megérkezik Fehérvár falai alá, a mai Sóstón felállítja a fejedelmi sátrát, innen irányítja személyesen a hadmozdulatokat. Három irányból veszik körbe a várost. A külvárosokat felégetik és kifosztják. Eközben megérkeznek az olasz katonák a Budai külváros, a mai Felsőváros környékére és egészen a Budai-kapunak a védvonaláig jutnak. 

Ennek a kapunak a fedezékében várakozott Varkocs György várkapitány, aki éppen a törökök kaszabolása után tér vissza a vár környékére, hogy bebocsátást nyerjen. 

Innen azonban igencsak tragikus események történtek, ugyanis a török haderő fokozatosan nyomult előre és szorította vissza Varkocsot és embereit a vár felé, a Budai-kapu irányába. Valószínű, hogy valamelyik olasz kapitány döntése nyomán, az utolsó pillanatban a felvonóhidat lezárják, a várkapitány és katonái pedig kint rekednek a városból. Ebben az utolsó elkeseredett küzdelemben veszíti életét Varkocs György. 

1543. szeptember 3-án, az események másnapján, Szigeti Tamás városbíró vezetésével a polgárság úgy dönt, hogy a szultán engedményt adó levele után bebocsátást nyernek a katonák, mivel büntetlenséget ígérnek a lakosoknak. De a végeredmény az lesz, hogy kirabolják az egész várost. 

Wathay, aki meszökött a török rabságból 

1602-ben egy nagyon fontos személy állomásozik az akkor rövid időre visszafoglalt Fehérváron, a város másod- vagy alkapitánya, Wathay Ferenc. 1602-ben a Monostor-bástyánál foglyul ejtik a törökök és kalandos úton a török birodalomba kerül, Isztambul környékére. A Fekete-toronyban raboskodik, ahonnan többször megszökik, pár hónap után, egy fogolycserealkut követően kicserélik a szekszárdi bégre. Visszatér a török hódoltság területére, ahol ismét elfogják és 1609-ben nyoma vész. 

Batthyány Lajos unokatestvére 

1848-ban járunk. Gróf Batthyány István, Batthyány Lajos miniszterelnök unokatestvére, Fehérvár kormánybiztosa, nemzetőr őrnagyként szolgál 1848–49-ben, illetve különböző katonai és politikai tisztséget tölt be a vármegye élén. A városnak a katonai parancsnoka, amikor Jellasics horvát bán 1848 szeptemberében megérkezik Fehérvárra és benyomul a városba. 

A hónap végén különböző hadmozdulatokra kerül sor és az ország politikai és katonai vezetése úgy dönt, hogy Martonvásár térségében fognak majd megküzdeni Jellasics hadaival. A sukorói haditanácson döntenek erről, majd megtörténik az ütközet Sukoró és Pákozd térségében szeptember 29-én. A maradék császári helyőrség a vesztes csata hírére fejvesztve menekül a városból. 

1849 júliusában a császári seregek sajnos visszatérnek, augusztusban megtörténik a világosi fegyverletétel és ettől kezdve, különböző gerillaharcok bontakoznak ki. Többek között Székesfehérvár környékén is, így például a Halesz-ligetben.