2023.05.13. 08:30
Ma született Mária Terézia, az egyetlen Habsburg királynőnk
A szende kislányból erős kezű uralkodó vált. Gyorsan megtanult hol és hogyan találhat kiskapukat, a saját akaratának érvényesítésére
Forrás: WIKIMEDIA COMMONS
Mária Terézia Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynője mai szóhasználattal “nem volt piskóta”. Bécsben született 1717. május 13-án, a trónörökös bátyja halálát követő évben. A leányági öröklést előkészítő Pragmatica sanctio-t, a regnáló III. Károly király, már 1713-ban kiadta. A történelem igazolta a király előrelátását és 1740-ben, apja halálát követően, Ausztria uralkodója lett, majd 1741. június 25-én pozsonyban fejére került a magyar korona is.
Hiába a politikai előrelátás, III. Károly lányát az uralkodói pozícióra nem készítette fel. Gyerekkora felhőtlen volt. így mikor “nyakába szakadt” az uralkodás, magának kellett felnőnie a feladathoz. Hol ésszel, hol leleménnyel, de volt hogy hatalommal törte át azokat a gátakat, amiket céljai elé emeltek. Velünk sem bánt másként. Tulajdonképpen a magyar országgyűlés nélkül egy tapodtat sem mozdulhatott, de ezt is megoldotta. Ha lehet ilyet mondani, egy “huszárvágással” intézte el a dolgot, 1765-től országgyűlést sem hívott össze, rendeletekkel kormányozta az országot. Uralkodása alatt alakult meg a magyar királyi nemesi testőrség, és Szombathelyt és Székesfehérvárt ő tette püspöki székhellyé 1777-ben. Reformjait egész birodalmán keresztül vitte, bármiről is volt szó, némellyel hátrányos helyzetbe is hozva Magyarországot (pl.: kettős vámrendszer)
A legtragikusabb esemény, ami az uralkodó nevéhez fűződik, a madéfalvi veszedelem néven vonult be a magyar történelembe. Előzménye az volt, hogy a bécsi udvar megbízást adott ki, szervezzenek két székely és két román határőrezredet Erdélyben. Az erőszakos sorozásokkal szemben a székelyek több ízben is fellázadtak, amire az osztrák katonák megtámadták Mádéfalván a székelyeket, melynek során több száz embert mészároltak le. Nem csak férfiak, de nők és gyerekek is áldozatul estek a vérengzésnek. Az eseményeket követően, a székelyek tömegesen hagyták el szülőföldjüket és vándoroltak el.
Magyarország területén a német ajkúak betelepítését, III. Károlyt követően lánya, Mária Terézia is folytatta, akiket nagyobb rész a Rákóczi-szabadságharc idején kipusztult részeken telepítettek le. Szintén az uralkodása alatt érkezett több százezer román a Kárpátokon túlról, a Bánság és Erdély területére.
Lotharingiai Ferenccel kötött házasságából 16 gyerek született. Közülük a negyedikként érkezett II. József – elhíresültebb nevén, a kalapos király – követte a trónon, az 1780. november 29-én bekövetkezett halálát követően.