Vásárlással töltik a várakozás idejét a repülőtereken

Egyre több az utas a légikikötőkben, így mind több időt kell elütni valahogy a járatok indulásáig. Mást nem nagyon lehet ilyenkor csinálni, mint vásárolni, és ezt a luxuscikkek gyártói is tudják – olvasható a Figyelő cikkében.

A tavalyi volt az első év, amikor az Estée Lauder nagyobb árbevételt ért el globálisan a repülőtereken, mint az amerikai márkaboltjaiban. Az exkluzív márkaüzletek hálózata hosszú évtizedek óta bevett része – volt – a luxustermékek marketingjének. Ez most változik.

„Amennyiben egy márkabolt megszűnik, nem nagy probléma. Ha viszont egy fontosabb repülőtéren nem vagyunk ott, az valóban nagy katasztrófa”

– nyilatkozta a Wall Street Journalnek Olivier Bottrie, az Estée Lauder utazási kiskereskedelemmel foglalkozó üzletágának a vezetője.

72 percet tesz ki az aranyóra

Az italgyártó Bacardi által készített felmérés szerint egy utas, aki évente három-négyszer száll repülőre, körülbelül 72 percet tölt el várakozással a biztonsági ellenőrzés után, a gépre szállás előtt. Ezt az időszakot „aranyórának” nevezi a szakma. Ilyenkor kell mindent bedobni annak érdekében, hogy az utast vásárlásra csábítsák. Főleg az ázsiaiak azok, akik külföldi útjaik során már a tervezéskor figyelembe veszik, hogy egy-egy légikikötőben milyen az árukínálat.

A reptéri vámmentes boltok forgalma és az egyéb utazási eladások értéke tavaly globálisan 9,3 százalékkal, 76 milliárd dollárra emelkedett a Data Circle statisztikái szerint.

Az üzletágba a reptéri boltok mellett a repülőgépeken, hajókon, egyéb közlekedési eszközökön történő vásárlások is beletartoznak. Népszerű értékesítési csatornává vált a vámmentes online eladás is: az utas megveszi a terméket a neten, és a repülőtéren, a vámmentes zónában veszi át.

A legnagyobb forgalmat a kínai, az indiai, az orosz és a brazil, vagyis a feltörekvő országokból érkező utazók generálják.

Ezekben az államokban a középosztály tempósan gazdagodik, és ezt a vásárlási szokásaiban szeretné is megmutatni. A felmérések szerint a piac még jócskán bővülhet.

Például a kínaiak csupán kilenc százalékának van útlevele, de így is napi átlagban hétezer távol-keleti turista száll fel valamilyen nemzetközi légi járatra.

Az Estée Lauder 13,7 milliárdos éves árbevételének csaknem a húsz százalékát adják az utazási vásárlások. Ez meghaladja az észak-amerikai üzletek, például a New York-i luxusáruházban, a Macy’sben lévő bolt vagy a Fifth Avenue-i egység forgalmát. Tíz évvel ezelőtt az utazási szektornak az árbevételi részaránya még csak hétszázalékos volt, az észak-amerikai üzlethálózat viszont harminc százalékot adott. Hasonló a helyzet egy másik ismert márkánál: a L’Oréal utazási árbevétele tavaly 27 százalékkal, kétmilliárd euró fölé emelkedett.

Innen nem lehet csak úgy kisétálni

A reptéri boltok jó lehetőséget kínálnak a luxusmárkáknak arra, hogy olyan vevőket is elérjenek, akik amúgy kevésbé ismerik a brandet, vagy nem szívesen mennek be előkelő és drága szaküzletekbe. Vonzók azok számára is, akiknek a származási országában nem vagy csak nehezen érhetők el ezek a termékek.

A reptéri vásárlásokat az is fellendíti, hogy azt a bizonyos egy órát az utasnak mindenképpen el kell töltenie valamivel, míg egy hagyományos üzlet esetében megteheti, hogy egyszerűen csak kisétál onnan.

Borítókép: Üzlet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálján 2018. június 26-án