Ceferin mellett Csányi Sándort is újraválasztották

Ceferin megbízatása négy évre, 2023-ig szól, kihívója nem volt.

A szlovén ügyvéd a római kongresszuson kiállt a Bajnokok Ligája mellett. Mint mondta, az európai klubok szövetségének (ECA) vezérigazgatójával, Andrea Agnellivel együtt ellenzi azt a kezdeményezést, amely szerint 11 európai élklub 2021-től a Bajnokok Ligája helyett egy európai szuperligában venne részt. Leszögezte: amíg ők állnak a két szervezet élén, nem lesz ilyen sorozat.

„Ez nem ígéret. Ez egy tény” – mondta. Hozzátette, ha a topcsapatok ragaszkodnának új elképzelésükhöz, „megszűnnének nagy klubok lenni az emberek szívében”.

Ceferin egyben felszólította a nemzetközi szövetséget (FIFA) – amelynek elnöke, Gianni Infantino ott ült a hallgatóságban -: vegye figyelembe az UEFA ellenérveit a FIFA új terveivel, a 24 csapatosra bővített klubvilágbajnoksággal és az egész világra kiterjedő Nemzetek Ligájával kapcsolatban.

„Azzal, hogy kifejezzük egyet nem értésünket a FIFA felé, egyúttal tiszteletet tanúsítunk irányában és a labdarúgás, a játék iránt, amit szeretünk és amelyet meg kell védenünk”

- fogalmazott Ceferin. – „Őszintén bízom abban, hogy a FIFA szintén tiszteletet mutat majd irányunkban, és meghallgatja észrevételeinket.”

A UEFA-elnök közölte:

alapvető céljai között szerepel, hogy a 2030-as világbajnokság megrendezését európai pályázó nyerje el,

illetve aktualizálják a szövetség pénzügyi fair play szabályát, annak érdekében, hogy a klubok gazdasági tevékenységét a mostaninál is jobban tudják ellenőrizni.

Ceferint 2016 szeptemberében választották elnöknek, miután elődjét, Michel Platinit „összeférhetetlenség” és „hűtlen kezelés” miatt eltiltották minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.

Az 51 éves Ceferin első teljes ciklusára kapott most bizalmat.

Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vezetőjét a FIFA alelnökévé és az UEFA végrehajtó bizottsági tagjává is újraválasztották. A végrehajtó bizottságba a 11 jelöltből nyolc tagot – köztük egy nőt – választottak négyéves periódusra, 2023-ig. Az 55 tagállam szavazataiból 53 volt érvényes és 2 érvénytelen, az MLSZ első embere kapta a legtöbb szavazatot, 49-et.

Ezt követően – közfelkiáltással – szintén négyéves időtartamra bizalmat kapott a FIFA alelnöki pozíciójára is, amelyért nem volt más induló.

„A magyar labdarúgás fejlődését ismerték el azzal az európai sportvezetők, hogy e két tisztségre második alkalommal is megszavaztak”

- idézte az MLSZ honlapja Csányit, aki a döntés után rámutatott: „a bizalom egyben azt is jelenti, hogy díjazták az elmúlt évek nemzetközi munkáját”.

Csányi Sándor a 2015-ös bécsi kongresszus döntése nyomán lett a végrehajtó bizottság tagja, míg a FIFA tanácsába 2017 áprilisában került be. A FIFA alelnökévé tavaly februárban választották meg.

„Hazánk kiemelt feladatok előtt áll: ilyen sorozat még soha nem adódott a magyar labdarúgás történetében”

- hangsúlyozta. „Idén májusban Budapesten lesz az év női labdarúgó-eseménye, a BL-döntő, jövőre a valaha volt legnagyobb férfi Európa-bajnokságnak adunk otthont tizenegy más ország mellett, 2021-ben pedig a szlovénokkal közösen rendezünk U21-es Eb-t” – sorolta Csányi Sándor. – „Elégedettek akkor lehetünk, ha a sportág hátterének fejlődését a klubok és ezáltal a magyar válogatottak szereplése is visszatükrözi” – tette hozzá.

Csányi az UEFA alelnöke is lett

A hírt az újraválasztott elnök, Aleksander Ceferin jelentette be az új végrehajtó bizottság első ülésén.

Az MLSZ kiemelte, korábban sosem fordult elő, hogy magyar sportdiplomata egyszerre töltött be két ilyen magas rangú nemzetközi tisztséget, mint a FIFA és az UEFA alelnöki posztja.

Borítókép: Csányi Sándor, az MLSZ vezetője, a FIFA és az UEFA alelnöke