Példaértékű az üldözött keresztények segítésének magyar modellje

A közel-keleti üldözött keresztények segítésének magyar modellje iránt az amerikai alelnök is érdeklődik – mondta az üldözött keresztényekről tartott washingtoni konferenciát összegezve szombat este Azbej Tristan helyettes államtitkár, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül az üldözött keresztények megsegítéséért felel.

Kifejezetten jó érzés volt magyarnak lenni ezen a konferencián, mert a kormány támogatási programjait és az egész magyar modellt óriási érdeklődés és elismerés övezte – jelentette ki.

Azbej Tristan a konferencia keretében találkozott amerikai kongresszusi képviselőkkel, a külügyminisztérium tisztségviselőivel, és megbeszélést folytatott az Egyesült Államok alelnökének hivatalában is. „Mindenütt a tapasztalataink és a módszereink iránt érdeklődtek, kiváltképp, hogy a konferencián jelentette be Mike Pence alelnök az amerikai humanitárius programok alapvető átalakítását, aminek lényege, hogy a segítséget közvetlenül az üldözöttekhez és a szenvedőkhöz juttassák el, miként a magyar kormány teszi” – mondta.

Mike Pence hivatala jelezte, hogy szeretnék igénybe venni a magyar kormány vallásdiplomáciai és kapcsolati hálózatát, illetve tanulmányoznák azokat a módszereket, amelyekkel a magyar programok hatékonyan hasznosulnak – tette hozzá.

„A mi módszereinket a közvetlen támogatás jellemzi, vagyis a segítséget nem köztes szereplők, például nemzetközi szervezetek révén juttatjuk el, hanem konkrétan és közvetlenül a szenvedő közösségekhez visszük” – fejtette ki a magyar modell lényegéről Azbej Tristan a konferencia nyilvánossága előtt.

Leszögezte: a hatékonyság alapja az őszinteség és az őszinte párbeszéd. A magyar kormány ugyanis az egész segélyprogramot úgy alkotta meg, hogy először a helyszíneken tájékozódott, beszélt a közösségek képviselőivel, hogy pontosan megismerje a helyzetüket, tőlük tudja meg, hogy mire van leginkább szükségük. „Nem akartuk elkövetni azt a hibát, hogy a támogató jobban tudja, mire van szüksége a támogatottnak. Így derült ki, hogy az üldözött, diszkriminált, fenyegetett keresztény közösségek mindegyikének a legfontosabb a városaik, az otthonaik, az iskoláik, a kórházaik és a templomaik újjáépítése” – mondta.

Hangsúlyozta: ezek a közösségek nem akarnak csatlakozni a migrációs hullámokhoz, hanem ragaszkodnak a visszatéréshez őseik földjére.

A helyettes államtitkár az MTI-nek a magyar segítség néhány konkrét példáját is megemlítette: Magyarország részt vesz a Moszul melletti Telszkuf keresztény kisváros újjáépítésében, egy iraki iskola újjáépítésében, kórházak gyógyszerellátásának finanszírozásában, a szíriai és a libanoni oktatás támogatásában. Éppen most kezdődik egy libanoni templom rekonstrukciója, és bővítik a Boko Haram szervezet terroristáitól szenvedő észak-nigériai keresztény közösségeknek nyújtott támogatást is – tette hozzá. A washingtoni konferencián a helyettes államtitkár felvette a kapcsolatot a libanoni maronita egyház képviselőjével, és a jövő héten Bejrútban találkoznak.

Azbej Tristan a konferenciát kifejezetten hasznosnak nevezte, részben mert magyar-amerikai partnerséget alapozhat meg, részben pedig mert ráirányította a politikusok figyelmét az üldözött keresztény közösségek szorító gondjaira, és „átszakította a hallgatás és a közöny falát, amellyel eddig a nyugati kormányok és politikusok vették körül e problémát”.

A helyettes államtitkár kijelentette: „Magyarország a méretéhez és a lehetőségeihez képest igen nagy erőforrásokkal támogatja az üldözötteket, programjaink nem csupán szimbolikus jelentőségűek, hiszen teljes települések újjáépítésében veszünk részt, és tesszük lehetővé az elűzötteknek a visszatérést, ám a válság megoldása csakis akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok vagy az Európai Unió követi a magyar modellt, és elkötelezett lesz abban, hogy megóvjuk ezeket a közösségeket a teljes eltűnéstől”.