Nyomozást indítanának három volt román vezető ellen

Augustin Lazar legfőbb ügyész azért kérte az elnök engedélyét, mert a román törvények szerint a vádhatóság csak akkor indíthat nyomozást volt kormánytagok ellen, ha ahhoz az államfő is beleegyezését adja.

Iliescu és Roman mellett Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes ellen is elindítanák a nyomozást.

A katonai ügyészség másfél éve, 2016 novemberében kezdte el újból vizsgálni az 1989-es forradalom aktáit emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21. Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

A három volt vezetőt korábban tanúként hallgatta ki a katonai ügyészség, amely tavaly decemberben bejelentette: az előzetes vizsgálatok nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy az 1989-es forradalom napjaiban, amikor a románok utcára vonultak Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátor ellen tüntetve, nem keletkezett hatalmi űr azt követően sem, hogy Ceausescu és felesége elmenekültek, hanem már december 22-én az esti óráktól egy irányított katonai diverzió zajlott, és emiatt vesztette életét csaknem ezer ember és sérültek meg sokan.

Iliescu, Roman és Voiculescu a hatalmat akkor átvevő Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagjai, vezetői voltak. A katonai ügyészség szerint a FSN már december 22-én estétől ténylegesen gyakorolta a végrehajtói és a törvényhozói hatalmat, és az akkori politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében hozta azokat az intézkedéseket, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek.

Petre Roman hétfőn képtelenségnek nevezte az ügyészek vádjait, úgy vélte, hogy neki csak december 26-ától lett tényleges hatalma, miután kinevezték ideiglenes miniszterelnöknek, ezért szerinte 22. és 26. között nem befolyásolhatta a katonaság döntéseit.

A 88 éves Iliescu ellen tavaly júniusban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében is. Ebben a perben még nem született elsőfokú ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.