2018.07.28. 16:52
A szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek a székelyföldi Nyergestetőn
Az itt elesettek nemcsak a hazát védték, hanem saját házaikat, családjaikat.
Csíkkozmás, 2017. július 29. Megemlékezés a nyergestetõi csata 168. évfordulóján az 18481849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetének székelyföldi helyszínén, a Csíkkozmáshoz tartozó Nyergestetõn 2017. július 29-én. MTI Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek szombaton a székelyföldi Nyergestetőn. A megemlékezés alkalmával Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár avatta fel azt a parkolót, amely a magyar állam támogatásával épült, és az emlékhely kulturált látogatását teszi lehetővé.
A Nyergestetőn elesett hősök emlékére emelt obeliszk mellett tartott beszédében Potápi Árpád János elmondta, hadászati szempontból nem volt nagy jelentősége a székelyek ellenállásának a szabadságharc utolsó napjaiban. Hozzátette azonban, hogy az itt elesettek nemcsak a hazát védték, hanem saját házaikat, családjaikat.
Nem volt már hova hátrálniuk
- tette hozzá.
Mindenki arra törekszik, hogy családot alapítson, gyermekeit felnevelje, nyugodt öregkort éljen meg. A Nyergestetőn harcoló székelyek mégis hőssé váltak. Tudták, hogy az utókornak áldozzák fel életüket – mondta Potápi Árpád János.
Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője példaértékűnek nevezte, hogy a hegy lábánál fekvő Csíkkozmás lakói ápolták és ápolják az emlékhelyet. Hozzátette: ez a gondosság arra a kopjafa erdőre is kiterjed, amelyet az utóbbi 29 évben állítottak a világ magyarjai, és amely által nemzeti emlékhellyé vált Nyergestető.
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott szavaira utalva jelentette ki: olykor a lehetetlent kell megpróbálni.
A Nyergestető hősei is ezt tették – fűzte hozzá. Szántó László, Csíkkozmás polgármestere kijelentette: a nyergestetői hősök példája azt mutatja, hogy
nem adta meg magát a székely, és ezt ezután sem fogja megtenni.
A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849 augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált.
A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.
Borítókép: Megemlékezés a nyergestetői csata 168. évfordulóján az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetének székelyföldi helyszínén, a Csíkkozmáshoz tartozó Nyergestetőn 2017. július 29-én.
MTI Fotó: Veres Nándor