Tovább gyűrűzhet a kínai-amerikai konfliktus

Az amerikai haditengerészet csendes-óceáni flottája közölte: a nemzetközi vizeken történt áthaladás azt mutatja, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség iránt.

Hozzátette: a nemzetközi jognak megfelelően folytatni fogja a szabad hajózásra vonatkozó tevékenységét.

Július óta ez már a harmadik alkalom volt, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Tajvani-szoroson. Kína a Dél-kínai-tenger szinte egészét sajátjának tekinti, míg az Egyesült Államok a hajózás szabadságát hirdetve rendszeresen megjelenik a térségben, ami feszültséget okoz a két ország viszonyrendszerében. Peking provokációnak tartja az amerikai behajózást a szorosba.

Washington 1979-ben szakította meg kapcsolatát Tajvannal, hogy elismerje Pekinget, de továbbra is a sziget szövetségese és első számú fegyverszállítója.

Tajvan és az Egyesült Államok között a kapcsolat 1979 óta meglehetősen diszkrét formát ölt, hogy ne ingereljék vele Kínát, amely országa szerves részének tekinti a szigetet.

Donald Trump elnökségével azonban meglehetősen feszültté vált a viszony Washington és Peking között, kifejezetten azután, hogy a Trump-kormányzat 250 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki vámtarifákat. Peking válaszlépésként 110 milliárd dollár értékű amerikai termékre vetett ki vámot.

Az amerikai hadihajók napokkal azelőtt haladtak át a kényes témát képező Tajvani-szoroson, mert a hétvégi argentínai G20-csúcson a tervek szerint kétoldalú találkozót tart Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök.