Közép-Európa jelenti a keresztény alapon nyugvó Európa jövőjét

Közép-Európa jelenti a keresztény és nemzeti alapjaihoz visszatérő Európa jövőjét – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Drezdában, a Szászország tartományi parlament Merre tartasz Közép-Európa? című konferenciáján.

A házelnök vitaindító előadásában kifejtette, hogy a

hagyományos pártpolitikai határokat egyre inkább felülíró, „civilizációs küzdelem” zajlik az Európát keresztény és nemzeti elven megtartani akaró erők és azon erők között,

amelyek a kontinens jövőjét „posztkereszténynek és posztnemzetinek szeretnék látni”.

Ez a küzdelem nem új keletű, de új „az Európa keresztény és nemzeti korszakán túllépni akarók által kifejtett ideológiai agresszió hevessége”, és a korábban nem használt, „meghökkentő fegyverek mint például, az Európára irányított tömeges illegális migráció bevetése” – tette hozzá Kövér László.

Elmondta: a kontinens „ideológiai szőnyegbombázás célpontja”, és „az értéksemlegesség jegyében keresztényellenességet, a multikulturalizmus nevében nemzetellenességet, a globalizmusra hivatkozva pedig államellenességet gerjesztenek és hirdetnek mindazok, akik saját uralmi céljaik érdekében véget akarnak vetni a kereszténység, a nemzetek és a szuverén nemzeti államok korszakának Európában”.

Kiemelte, hogy a közép-európai térség országainak van tapasztalatuk mindebben, mert több mint négy évtizedet töltöttek „egy keresztényellenes és nemzetellenes antidemokratikus uralom alatt, amit akkor Szovjetuniónak neveztek”.

Ez lehet az oka annak, hogy a térségbeli országok „történelmi veszélyérzete” erősebb, mint a kontinens nyugati részén fekvő országoké, és ez lehet a magyarázata annak is, hogy „az európai civilizációs küzdelem elmélyülésével párhuzamosan felértékelődik Közép-Európa, erősödik a közép-európai államok együttműködése, és erősödik a térség nemzeteinek identitása is”

– mondta Kövér László.

A keresztény és nemzeti értékek feladása súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági következményekkel jár, ezt jelzi az Európai Unió „demográfiai hanyatlása”, a középosztály jövedelmi viszonyainak romlása és a tagállamok eladósodottsága – tette hozzá.

Közölte:

az EU jelenlegi vezetése a demográfiai gondok orvoslására minden áron – úgymond – integrálni akarja az illegális migráció révén kívülről érkezőket, és „nem tesz semmit annak érdekében, hogy megpróbáljon olyan anyagi és kulturális, szellemi közeget kialakítani, amely megerősíthetné a hagyományos családok társadalmi helyzetét, értékként mutathatná fel a fiatalok előtt a gyermekvállalásban és -nevelésben megvalósuló felelősségvállalást”.

Az EU-n belüli migráció sem megoldás – emelte ki Kövér László, aláhúzva, hogy „egy kannibálnak nevezhető” munkaerőpiaci politika keretében „a gazdag nyugati tagállamok hosszú távon tulajdonképpen megfosztják Közép- és Kelet-Európát az életben maradáshoz szükséges biológiai erőforrásaitól”.

Az egyetlen és hosszú távú megoldás „az uniós szintű társadalmi reprodukció, azaz minden uniós tagállamban a 2,1-es termékenységi ráta biztosítása”, ami megfelelő családpolitikával és társadalompolitikával lenne megoldható, vagyis „mindazzal, amitől az EU jelenlegi vezetése tartózkodik”.

Ez a vezetés hasonlóan hibás választ ad a középosztály jövedelmének csökkenésére is, a „nemzeti adópolitika” ösztönzése helyett növeli a középosztály terheit és szűkíti gazdasági mozgásterét.

Mindeközben a tagállamok nemzeti adóssága folyamatosan növekszik, mert az EU jelenlegi vezetése „azt támogatja, hogy az ötszázmilliós európai piac profitját leginkább az általuk kiválasztott multinacionális piaci szereplők arassák le, a nemzeti államok pedig viseljék a piac járulékos terheit”, és „nem képes az európai országok eladósításában érdekelt nemzetközi hitelezőkkel szemben eredményesen képviselni az európai adófizető polgárok érdekeit”- fejtette ki Kövér László.

Ezért fordulatra van szükség, az EU-nak vissza kell térnie keresztény és nemzeti gyökereihez, helyre kell állítania „saját belső demokratikus egyensúlyát” és ismét be kell töltenie „azt a politikai és gazdasági kiegyensúlyozó és közvetítő szerepet az atlanti térség és az euroázsia térség, az Egyesült Államok és Oroszország között, amely hosszú távon biztonságot nyújthat az európaiaknak”

Ebben a küzdelemben „Közép-Európa sajátos történelmi tapasztalatokat hordozó államai és nemzetei fontos szellemi, politikai és anyagi erőtartalékot és történelmi tapasztalatokat képviselnek”, és a térség „mintaadó” lehet Európa nyugati fele számára.

A 20. században „mi, közép-európaiak abban hittünk, a válságos történelmi időkben az adott számunkra erőt, hogy Európa a jövőnk”, a 21. században viszont már „úgy látjuk, az ad számunkra tartást, hogy Közép-Európa, azaz mi vagyunk Európa jövője” – emelte ki a Fidesz politikusa.