Felrobbant a görög időzített bomba

Nem az volt a kérdés, hogy bekövetkezik-e, csupán az, hogy mikor. Még a görög kormány is úgy írta le a migránstáborokat, mint egészségügyi időzített bombákat – emlékeztet a Magyar Nemzet. Múlt csütörtökön a fővárostól északra,

a Ritsona táborban regisztrálták az első koronavírusos megbetegedést,

miután egy athéni kórházba szállított állapotos nőről kiderült, hogy fertőzött. Már az első tesztek igazolták, hogy

a táborban legalább 23-an hordozzák a kórokozót.

Vasárnap egy újabb migránsközpontban, az Athéntól 35 kilométerre fekvő Malakasában észlelték a következő esetet: egy 53 esztendős afgán férfi tesztje lett pozitív.

A hatóságok két hétre lezárták a táborokat, se ki-, se belépni nem lehet. A fertőzöttek családtagjait, közeli ismerőseit elkülönítették, a napokban a központok több ezer lakóján végzik el a teszteket. Az intézményeket üzemeltető Nemzetközi Migrációs Szervezet közleménye szerint

a szárazföldi Görögországban harminc effajta táborban több mint 25 ezer migráns él,

akiknek próbálják biztosítani a védekezéshez szükséges eszközöket: szappant, fertőtlenítőket, rendszeres takarítást. A 11 millió lakosú országban tegnap késő este már 1673 fertőzésről tudtak, azonban félő, hogy mivel

a már így is túlzsúfolt központokban megvalósíthatatlan a biztonságos távolság betartása, a rossz körülmények elősegítik a vírus terjedését.

A becslések szerint Görögországban 110 ezer migráns tartózkodhat, közülük negyvenezren mindössze öt szigeten szétszórva. Egyelőre a görög szigetvilág táboraiban nem jelent meg a kór, viszont csak idő kérdése, hogy ezekbe mikor terjed át a fertőzés. Leszbosz szigetén például a helyi görögök között már van koronavírusos, miközben a sziget hírhedt tábora, Moria negyvenezer migránsnak ad otthont. Az alig néhány ezer fősre tervezett, sokszorosan túlzsúfolt tábor eddig sem tudott megbirkózni az alapvető higié­niás követelményekkel: az Orvosok Határok Nélkül szervezet arra figyelmeztetett, hogy

a központban 1300 emberre jut egyetlen csap, de szappan sincs.

Ylva Johansson, az Euró­pai Bizottság svéd belügyi biztosa a civil szervezettel egyetértésben sürgette a görög kormányt, hogy ürítse ki a szigeteket, de arra egyelőre sem politikai szándék, sem logisztikai lehetőség nincs, hogy a szárazföldre telepítsék a tízezreket. „A körülmények távol állnak az ideálistól, de arra is szeretnék rámutatni, hogy Görögország lényegében egyedül birkózik meg a problémával. Nem kaptuk meg azt a segítséget az Európai Uniótól, amit akartunk” – vetette az unió szemére Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő.

Az unió eddig valóban adós maradt a reakcióval. Korábban nyolc tagállam 1600 kísérő nélküli gyermek befogadására tett ígéretet, de ez sem valósult még meg; a tervek szerint leghamarabb húsvétkor kezdődhet az áttelepítés. A migráció kezelésére hétszázmillió euró gyorssegélyt ajánlottak fel, de az EUObserver beszámolója szerint kifizetés itt sem történt még, csak 350 millió eurónak „megtalálták a helyét”. Görögországra további terhet ró a koronavírus, hiszen szinte leállt a turizmus, amely a gazdaság és a munkahelyek ötödét adja.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy

a migrációnak a járvány sem vetett véget.

Márciusban nagy riadalmat keltett, hogy Törökország megnyitotta ka­puit az Európai Unióba tartó migránsok előtt, a török–görög szárazföldi határon több ezren próbáltak meg áttörni. Azóta

a kedélyek lecsillapodtak, a koronavírus miatt a török hatóságok majd hatezer migránst szállítottak el a határtól.

Ettől függetlenül az ENSZ statisztikái szerint március hónapban 2485 illegális migráns jutott be Görögországba, a 2016-os úgynevezett migrációs alku, így az illegális szír migránsok visszafordítása pedig továbbra sem működik. Az újonnan érkezőket óvintézkedésből elkülönítik, hogy ha van is köztük fertőzött, ne hurcolja be a kórt a táborokba.

Törökországban majdnem 25 ezer fertőzést regisztráltak, azaz meglehetősen magas a kockázat, hogy az érkezők között is lehet fertőzött.

Borítókép: illegális bevándorlók a görög Lesbosz-szigeten