Szijjártó Péter: Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával (videó)

Szijjártó Péter elmondta, nem ez az első alkalom, hogy román kollégájával találkoznak, reméli, hogy a kapcsolat, amit felépítettek, a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is pozitív hatással jár majd.

Magyarország külpolitikájának fókuszát úgy foglalta össze: a közép-európai térség és együttműködés megerősítésében vagyunk érdekeltek, a kétoldalú kapcsolatainkat pedig mindig a kölcsönös tiszletetre igyekszünk alapozni.

„Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt”

− hangsúlyozta.

„Erre a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködést kívánunk a jövőben is felépíteni Romániával” – mondta.

„Sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban. Mi arra törekszünk, hogy jóban legyünk, ez az érdeke annak a mintegy másfél millió magyarnak is, aki itt él Erdélyben illetve a Székelyföldön”

− fogalmazott.

Emlékeztetett: a szomszédainkkal való együttműködésre jó példa lehet Szerbia vagy Szlovákia is, hiszen egy évtizeddel ezelőtt még nem a mostanihoz hasonló jó kapcsolat volt a jellemző. „Azóta azonban számos bizalomerősítő intézkedés nyomán sikerült minden idők legjobb kapcsolatát kialakítani a szerbekkel és a szlovákokkal is” – mondta. Hozzátette: reméli, hogy részben a személyes erőfeszítéseik nyomán, részben a kormányok erőfeszítései nyomán a magyar-román kapcsolatokat is jelentős mértékben és a kölcsönös érdekek mentén tudjuk javítani a jövőben.

A tájékoztatót itt nézheti meg:

Szijjártó Péter kifejtette, a világjárvány is megmutatta, mennyire egymásra vagyunk utalva itt, Európa szívében és a járvány alatt létrejött egy normális, ésszerű, egymást segítő együttműködés a két ország között. „Ez világossá vált abban, hogy a román állampolgárok Magyarországon keresztül tudnak tranzitálni, amikor hazajönnek Nyugat-Európából vagy amikor mennek Nyugat-Európába. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező román állampolgárok azonnal tranzitálhatnak Magyarország és Románia határára. Tizenegy határátkelőhelyen mehet mostmár az ingázó illetve a tranzitforgalom” – sorolta.

Hozzátette: jó lenne, ha ezt a járvány alatt megtapasztalt, normális, kölcsönös érdekekre fókuszáló együttműködést ki tudnánk terjeszteni a következő időszakra is.

Szijjártó Péter szerint a jó kapcsolat kulcsa lehetne a két országban élő nemzeti közösség.

„Az itt élő magyarok és a Magyarországon élő román közösség lehetne híd az országaink között: két olyan közösség, amely összeköt minket” – fogalmazott.

Szijjártó Péter elmondta, a Magyarországon élő román kisebbséget a magyar kormány támogatja abban, hogy megéljék a románságukat, ápolhassák a hagyományaikat, használhassák a nyelvüket, és ugyanezt kérik a Romániában élő magyarok vonatkozásában.

„Amióta mi kormányzunk Magyarországon – és ez mostmár tíz éve így van – azóta ötszörösére emeltük a nemzeti kisebbségeknek, így a román kisebbségnek járó költségvetési támogatást is. Jelenleg a magyar parlament előtt van egy olyan nemzetiségi törvény, amelynek nyomán a kisebbségek, nemzetiségek által működtetett intézmények az adott nemzeti közösség tulajdonába kerülnek mindaddig, amíg az eredeti oktatási vagy kulturális célra használják azokat. Abban is segítünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi gyermekek az anyaországukban tudjanak eltölteni – táborozás címén – egy bizonyos időszakot nyaranta. Örülünk annak, ha Románia támogatja a Magyarország területén élő román közösséget, hiszen mi is így teszünk a Románia területén élő magyarokkal. Egy nemzethez tartozunk, ezért támogatjuk az oktatási, egyházi és gazdasági tevékenységüket is” – mondta el a magyar külügyminiszter.

„Az egymás területein élő nemzeti közösségeink összekötnek minket”

− hangsúlyozta.

A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. A magyar fél nyitott arra, hogy – a román kérésnek megfelelően – megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról – közölte a külügyminiszter.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy Magyarország számára a gazdasági együttműködés Romániával rendkívül fontos, Románia a kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte:

Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt.

Reményét fejezte ki, hogy a korábbi Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatok nem ismétlődnek meg. Szijjártó Péter hozzátette: szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban.

Bogdan Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva „valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie.

Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös „provokációk” logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.

Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró” – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg – hangoztatta a román külügyminiszter.

Szijjártó Péter ugyanakkor hangsúlyozta: a történelmet nemzeti alapon másként ítéljük meg.

„Mi annak a megértését kérjük, hogy a trianoni döntés a magyar nemzet számára komoly szomorúságra ad okot. Amikor a trianoni döntésről beszélünk, azért tesszük, mert tiszteletben tartjuk a történelmi eseményeket. Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát, ezt mi csak rendkívül szomorú eseményként tudjuk megélni, de az igaz, hogy semmiképpen sem szabad, hogy ez a kétoldalú kapcsolataink jövőjét befolyásolja” – fejtette ki Szijjártó Péter.