Tovább erősíti a családbarát lépéseket a jövő évi költségvetés

A 2022-es költségvetés a források jelentős részét a gazdaság újraindításának szolgálatára fordítja. Ennek középpontjába továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. A kormány jövőre is segíti a saját otthon megteremtését és felújítását, a támogatásokkal és kedvezményekkel elismeri a családok erőfeszítéseit és számos intézkedéssel ösztönzi a kistelepülések fejlesztését. A költségvetés központi eleme lesz a családvédelmi akcióterv – írja a Magyar Nemzet.

A családok támogatását a jövőben is erősíti az adórendszer, amely Euró­pa egyik legalacsonyabb (15 százalékos) személyijövedelemadó-kulcsát (szja) alkalmazza, a gyermeknevelést pedig családi adó-, illetve járulékkedvezménnyel segíti. Jövő év január elsejétől pedig a 25 év alattiak mentesülnek az szja megfizetése alól. Az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege 2022. január 1-jétől több mint a duplájára, havi ötvenezer forintra emelkedik, hogy segítse azon családok újrakezdését, ahol a szülők valamelyike elhunyt. A gyermekek otthongondozási díjának összege jövőre eléri a 2022. évi minimálbérét, az ápolási díj pedig öt százalékkal emelkedik.

Jövőre is elérhetők lesznek az otthonteremtési kedvezmények, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat és a kedvezményes hiteleket. Az idősebb korosztályra is figyel a költségvetés. A kormány tavaly jelentette be a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj négy ütemben történő visszaépítését. A juttatás összege a kifizetés első évében (2021-ben) a nyugellátás januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50, 2023-ban pedig a 75 százaléka. Az érintettek a 13. havi nyugdíj teljes összegét 2024-ben kapják kézhez. Jövőre a költségvetés 160,3 milliárd forintot fordít a 13. havi ellátás fedezetére. Fennmarad a nyugdíjprémium, a kormány 2022-ben – 5,2 százalékos GDP-növekedéssel számolva – 68,5 milliárd forintot helyezett céltartalékba a juttatás kifizetésére. A kormány a nők családban betöltött szerepét idős korukban is kiemelten kezeli. A nők negyvenéves jogosultsági idővel mehetnek nyugdíjba, erre 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít. A büdzsében tervezett háromszázalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 2011 és 2022 között a nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint tíz százalékkal javul.

Jövőre az újabb adócsökkentéseknek köszönhetően 423,5 milliárd forint marad a családoknál. A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forintot, az otthonteremtés áfa- és illetékmentessége 170 milliárd forintot, a munkáltatói adók csökkentése pedig 113,5 milliárd forintot jelent.

Babaváró támogatásra 91 milliárd, gyermekétkeztetésre 87 milliárd, csecsemőgondozási díjra 127 milliárd, gyermekgondozási díjra 266 milliárd, családi adókedvezményekre 315 milliárd forintot biztosít a költségvetés.

A fentiek ellenére a Jobbik „Európa legkegyetlenebb költségvetésének” nevezte a 2022-es tervezetet. A Párbeszéd politikusai szerint pedig nem az embereknek jut rengeteg pénz, hanem különböző beruházásokon keresztül a kormány a „szokásos kivitelezőknek, a haverjaiknak” segít. Az ellenzéki pártok, így a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Momentum is rendszeresen bérlakások építését szorgalmazzák.

Ehhez képest a baloldali polgármestereik olyan megszorításokba kezdtek, melyek saját választási ígéreteikkel is teljesen ellentétesek.

A Századvég legutóbbi összegzése felidézte, hogy az I. kerületben a városvezetők a két és félszeresére emelnék a lakbéreket, míg Óbudán 1600 bérlőnek a közös költség egy részét is meg kell fizetnie. Józsefvárosban megkezdődött az önkormányzati lakások értékesítése, Zugló baloldali vezetése – a kampányban hangoztatott évi száz bérlakás megépítése helyett – sok helyen a meglévő ingatlanok felújításáig sem jutott el. Újpesten megvonták a fiatal házasok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását. Miskolcon a baloldali polgármester „igényvezérelt ingatlanbérlést” ígért, majd a gyakorlatban 44–98 százalék közötti lakbéremelést, és a bérlőkre visszamenőlegesen terhelt kauciófizetési kötelezettséget vezetett volna be. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései tiltották meg az önkormányzati lakások bérleti díjának emelését.

Borítókép: illusztráció