A brüsszeli kettős mérce a fogyatékkal élőket is hátrányosan érinti

„Az Európai Unióban közel 87 millió ember él fogyatékkal, ami az unió lakosságának körülbelül a tizenkilenc százalékát jelenti. Az Európai Parlamentnek 705 tagja van, ebből minden ötödiknek fogyatékkal élőnek kellene lennie ahhoz, hogy hűen tükrözze az arányokat” – mondta Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője a Magyar Nemzet megkeresésére. A képviselő ugyanakkor jelezte: nem feltétlen híve a kvótáknak. „Az alapelv számomra szent: az európai parlamenti képviselőket a tagállamok polgárai választják meg” – hangsúlyozta. Mint rámutatott: az egyes tagországok felelőssége, hogy sokkal több fogyatékkal élő személyt jelöljenek képviselőnek.

Hazánkban eddig csak a Fidesz ismerte fel ennek a fontosságát. Magyarországot már 2009 óta képviselhetem az Európai Parlamentben, ahol én voltam a legelső siket EP-képviselő

– mutatott rá.

Kósa Ádám elmondta: nagyon kevés fogyatékkal élő képviselő dolgozik az EP-ben. „Egy kezemen meg tudom számolni őket. A Néppártban ketten vannak: Stelios Kympouropoulos Görögországból és David Lega Svédországból. A Zöldek képviseletében pedig Katrin Langensiepen – mutatott rá, majd hozzátette: korábban együtt dolgozott Helga Stevens siket flamand képviselővel és Marek Plurával, aki Lengyelországból érkezett. ”Mindannyiukkal nagyon jó munkakapcsolatot ápolok, a fogyatékosságügyi munkacsoportban pedig igyekszünk összehangolni a munkánkat, amelyet nagyon sok, nem fogyatékkal élő képviselő is elkötelezetten támogat„ – emelte ki.

Mint rámutatott: az EU irányelvet fogadott el a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről, továbbá a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről is. ”Ez utóbbinak jelentéstevője is voltam, amely érdemi befolyásolási lehetőséget biztosított számomra„ – tette hozzá. Kósa Ádám arra is emlékeztetett: ezeket az irányelveket a tagállamok kötelessége a nemzeti jogba átültetni és végrehajtani. ”Az EU-intézmények maguk is sokat tesznek azért, hogy honlapjaikon az információ akadálymentes formában jelenjen meg, de vannak még hiányosságok: jelnyelven például kevés információ hozzáférhető„ – emelte ki, majd hozzátette: az Európai Parlament weblapján bizonyos tartalmakhoz még nem fér hozzá mindenki. ”Az egyes oldalakon használt videókat még nem optimalizálták, és a vakok sem tudják minden részét elérni„ – fogalmazott. Az akadálymentesítés nehézségeire példaként Kósa Ádám a plenáris ülések felszólalásait említette, amelyeket egyszerre 24 nyelven kellene feliratozni, ezért hamarosan szoftveres megoldás teszi majd elérhetővé mindenki számára. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy azok a konferenciák, ahol csak egy vagy két nyelvet használnak a résztvevők, már az Európai Parlamentben is könnyedén megszervezhetők feliratozással és jelnyelvi tolmácsolással is, ami tíz éve még nem így volt. A képviselő szerint azonban tagállami szinten teljesen eltérő a közszolgáltatások akadálymentessége, mégis van előrelépés, hiszen jogszabályi kötelezettség eleget tenni az ENSZ fogyatékossággal élőkről szóló egyezményének.

A hazai állapotokról úgy fogalmazott:

Magyarország hatalmas lépésekkel halad előre ezen a téren.

Mint mondta: elég csak a kormányablakok akadálymentesítési projektjeire gondolni vagy azokra az infokommunikációs fejlesztésekre, amelyek révén ma már a fogyatékkal élő honfitársaink akadálymentesen tudnak ügyeket intézni.

”A technológiai fejlődés számos eszközt ad a kezünkbe, hogy legyőzzük a korábbi hátrányokat„ – mutatott rá. Kósa Ádám szerint egyelőre az automatizmusok hiányoznak: számos előírás, kötelezettség vagy éppen önkéntes vállalás biztosítja az akadálymentesítési kritériumok érvényesülését, mégis az embereken múlik a legtöbb. ”A legjobb példa erre a metróprojekt, ahol a korábbi városvezetés elismerte a jogos akadálymentesítési elvárásokat, és a korábbi ellentétek helyett az együttműködés került előtérbe„ – emelte ki, majd hozzátette: sajnos a jelenlegi fővárosi döntéshozók ezzel szemben erőből diktálnak. ”A Blaha Lujza tér felújítása kapcsán ők akarják megmondani, mit is jelent az akadálymentesítés, az érintett fogyatékkal élőket képviselő nagy társadalmi szervezeteket pedig csak a kötelező körig hallgatták meg, de semmit nem változtattak a terveken„ – fogalmazott, majd arra is emlékeztetett, hogy legjobban az érintettek tudják, mire lenne szükségük.

Az EU-ban élő kisebbségi társadalmi csoportok érdekvédelméről Kósa Ádám úgy fogalmazott: a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU kifejezett alapértéke a demokráciával, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával együtt. Mint mondta: fontos volna elismerni a nemzeti és nyelvi kisebbségek hozzájárulását az EU kulturális örökségéhez, és kiemelten kezelni a média szerepét. Szerinte azonban az Európai Bizottság úgy véli, hogy a meglévő szabályok elegendőek ahhoz, hogy a tagállamok támogathassanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kultúrájukat előmozdító projekteket. ”Eközben az Európai Bizottság azt hangsúlyozza, hogy az LMBTQ-személyek egyenlőségére irányuló szempontot be kell építeni valamennyi uniós szakpolitikába és uniós finanszírozási programba„ – mutatott rá, majd kiemelte:

nem egyenlő mértékkel mérnek, amikor különféle kisebbségekről van szó. Hozzátette: a kettős mérce nyilvánvaló és különösen fájó, amikor a fogyatékkal élő emberek szempontjait sem veszik sokszor figyelembe.

A képviselő emlékeztetett: az adott társadalmi csoportok felismerték, hogy első lépésként előbb uniós stratégiát kell alkotniuk, majd EU-s jogszabályokba kell foglalniuk a számukra fontos kérdéseket. Mint rámutatott: ezt látványos és sokszor erőszakos lobbitevékenység kíséri, ahol a hátszél is eltérően erős.

Nyilvánvalóan nem túlzok, ha azt mondom, hogy az LMTBQ-lobbi mindent visz

– mondta.

Kósa Ádám úgy fogalmazott: a média szereti felkapni a szokványostól eltérő tartalmakat, mert az nagy nézettséget hozhat, de nem szabad sutba dobni újabb kisebbségi ügyek miatt az eddig elért eredményeinket. Nagyon szeretné, hogy a fogyatékkal élők gyakrabban megjelenjenek a médiában. ”Ezért is fogadtam nagy örömmel a jelnyelv nemzetközi napja alkalmából készült remek kisfilmeket„ – mondta.

Borítókép: Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 4-én.