2022.10.21. 22:54
Dömötör Csaba: a baloldal továbbra is éket verne a nemzeti egységbe
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Határtalanul a Magyar Fiatalokért egyesület Szabadság címmel rendezett tanácskozásán úgy fogalmazott: a hazaszeretet és az összetartozás érzésének csekély szikráját sem mutatja a baloldal.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület konferenciájának megnyitóján az Aranytíz Kultúrházban 2022. október 21-én
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
A baloldal szimplán pártpolitikai célból továbbra is azon van, hogy éket verjen a nemzeti egységbe, lerombolja mindazt, ami az elmúlt 12 évben a nemzeti összetartozás területén felépült - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.
Dömötör Csaba a Határtalanul a Magyar Fiatalokért egyesület Szabadság címmel rendezett tanácskozásán úgy fogalmazott: a hazaszeretet és az összetartozás érzésének csekély szikráját sem mutatja a baloldal, és mindig azon "molyol", hogy magyart a magyar ellen hangoljon.
Nem kezet nyújtanak a külhoni magyarságnak, hanem stoptáblát mutatnak - mondta.
Felidézte a 2004. december 5-i népszavazást, a 23 millió románnal való riogatást, és azt mondta, "e szégyenben áztatott repertoár" azóta tovább bővült. A világjárvány idején azzal támadni a határon túli magyarokat, miért jöhetnek oltásért, miért kaphatnak egészségügyi védőfelszerelést, nemcsak napi politikai célú eltévelyedés, hanem annál sokkal súlyosabb - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy Dobrev Klára, az árnyékkormány vezetője nemrég a határon túliak szavazati jogának csorbítására szólított fel, azzal érvelve, hogy aki nem él Magyarországon, ne szóljon bele milyen legyen az oktatás és az egészségügy. Súlyos és érzéketlen szavak - mondta az államtitkár. Emlékeztetett Fekete-Győr András momentumos képviselő szavaira is, aki azért lépett fel az ukrajnai háború kitörésekor, hogy Magyarország küldjön fegyvereket a szomszédos országba, hatalmas veszélynek kitéve az ottani magyarságot.
'Ne felejtsétek, mi sem felejtjük!" - jelentette ki a parlamenti államtitkár.
Dömötör Csaba szólt arról is, hogy a világjárvány mérséklődése után azt hitték, folytathatják a közös építkezést, de a történelem újra "könyörtelenül ránk rontott".
A közös eredményeket veszély fenyegeti, a szabadság fogalma mind fizikai, mind szellemi értelemben támadás alatt áll - hangsúlyozta.
Azt mondta, az elmúlt 12 év a rendszerváltás utáni korszak felívelő időszaka volt, amely alatt a nehézségek - a pénzügyi válság, a migrációs nyomás - ellenére is jól működő és egyre erősödő gazdaságot tudtak építeni, és egyre több támogatást adni a magyar családoknak az anyaországon belül és a határokon túl.
Úgy fogalmazott: "Képesek voltunk meghaladni 2004. december 5-e traumáját."
Kitért az elmúlt időszak külhoni magyarságot támogató intézkedéseire, így többi között arra, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programban csaknem 200 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyar vállalkozások fejlesztésére, ötezer magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Az óvodafejlesztési programban mintegy 900 óvoda, bölcsőde épült, épül, illetve újul meg. Szólt arról is, hogy a Határtalanul! program részeként több mint félmillió anyaországi diák juthatott el külhoni területekre.
A fenti programokon túl a magyar és magyar közötti kötelék, az összetartozás érzése az, ami az erőt adja, hiszen határa csak egy államnak van, a nemzetnek nincs - fűzte hozzá.
Kiemelte: az egyszerűsített honosításnak köszönhetően már több mint 1 millió 150 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot. Ezzel lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok az őket megillető módon vehessenek részt az őket is érintő döntések meghozatalában.
Most olyan időszakban vagyunk, hogy válságot válság követ, járványból ki, háborús időszakba be - folytatta Dömötör Csaba, hangsúlyozva, semmilyen krízis nem indok arra, hogy zárójelbe tegyék a legfontosabb teendőket.
Ezek között említette a "magabíró Magyarországot", a munkahelyek megőrzését, a családok gyarapodását, a biztonság megerősítését és a magyar-magyar összetartozást, hogy újra megerősítsék azokat a kötelékeket, amelyeket a 20. században külső és belső erők "aprólékos munkával meglazítottak".
