Ukrán válság

2023.02.19. 07:37

Macron: Oroszországnak veszítenie kell, de nem cél, hogy teljesen tönkretegyék

361. napja tart a háború a szomszédban.

Az ukrán fegyveres erők katonái egy Bahmut melletti elhagyatott házban járőrőznek 2023. február 18-án

Forrás: AFP

Fotó: YASUYOSHI CHIBA

Ukrán hadvezetés: Újabb orosz frontnyitásra készülnek fel az ukrán erők keleten

Ukrán csapatok a hétvégén hadgyakorlatokat tartottak a kelet-ukrajnai Sziverszk település térségében, hogy felkészüljenek az ország ellen egy éve kezdett orosz hadműveletek újabb frontjának megnyitására - közölte a sziverszki ukrán ezred parancsnokhelyettese.

Ukrán becslések

Az Ukrán Fegyveres Erők szerint ezek Oroszország harci veszteségeinek becslései február 19-én.

Ukrán oligarchák 700 ingatlanát államosították a Krímben

Ukrán oligarchák, politikusok és üzletemberek tulajdonát államosították a Krímben. Ezt Vlagyimir Konsztantyinov, a félsziget parlamentjének vezetője mondta a RIA Novosztyinak .

Az orosz csapatok katonai létesítményeket támadtak meg a Hmelnickij régióban

Az orosz fegyveres erők eltalálták az ukrán drónezred bevetési pontját Hmelnickij közelében - jelenti az orosz honvédelmi minisztérium.

Nagy pontosságú, nagy hatótávolságú tengeri alapú rakéták találták el az Ukrán Fegyveres Erők 383. pilóta nélküli légijármű-ezredének bevetési pontját Hmelnyickij város közelében"

- közölte a védelmi minisztérium.

A cirkáló rakéták emellett megsemmisítettek egy tüzérségi lőszerraktárt a Grechany pályaudvar közelében, a Hmelnickij régióban.

Emmanuel Macron: Oroszországnak veszítenie kell, de nem cél, hogy teljesen tönkretegyék

Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intett.

Oroszország vereségét szeretném, és azt szeretném, ha Ukrajna meg tudná védeni az álláspontját, de meggyőződésem, hogy a végén mindez nem katonailag fog megoldódni

– fogalmazott a francia elnök a Le Journal du Dimanche című, vasárnap megjelenő lapnak, a Le Figaro című napilapnak és France Inter közrádiónak adott interjújában.

Egyesekkel ellentétben én nem gondolom, hogy Oroszországot teljesen tönkre kell tenni, meg kell támadni szárazföldön. Ezek a megfigyelők mindenekelőtt Oroszország széttaposását szeretnék. Ez soha nem volt Franciaország álláspontja, és nem is lesz soha

– hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Az államfő azokra utalt, akik tavasszal bírálták, mert többször is elmondta, hogy „nem szabad megalázni Oroszországot”, mégpedig azért nem, hogy „azon a napon, amikor a harcoknak vége lesz, tudjunk majd egy megoldási utat kiépíteni a diplomácia eszközeivel”.

MACRON, Emmanuel
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond az 59. müncheni biztonságpolitikai konferencia kezdőnapján, 2023. február 17-én
Fotós: Szilágyi Anna / Forrás: MTI/EPA

A konferencián a francia elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút. Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott, miután nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neokolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. 

Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem erősödik, két új taggal bővül, és Vlagyimir Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét

 - emelte ki Emmanuel Macron, aki elmondta.

Most az kell, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely megzavarja az orosz frontot annak érdekében, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek

– mondta a vasárnapi interjúban Emmanuel Macron. 

A francia elnök úgy vélte, hogy „minden más opció, mint Vlagyimir Putyin, a jelenlegi rendszeren belül rosszabbnak tűnik”. A lap szerint ezzel olyan, keményebb álláspontot képviselő emberekre utalt, mint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vagy Jevgenyij Prigozsin, az offenzívában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója.

Őszintén, azt lehet gondolni, hogy egy demokratikus megoldás fog az orosz civil társadalomban megerősödni annyi bekeményített év után és egy konfliktus kellős közepén? Nagyon szeretném, de nem hiszek igazán benne

– mondta Emmanuel Macron.

Orosz elnöki szóvivő: Washington provokál a Krím elleni támadások bátorításával

A Krím félsziget elleni támadások bátorításával Washington azt bizonyítja, hogy ő provokálja a legjobban a nemzetközi feszültséget – szögezte le vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorának adott interjújában Dmitrij Peszkov a nemzetközi feszültség szításának nevezte Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának nyilatkozatát.

Victoria Nuland a héten az Oroszország által 2014-ben annektált Krím demilitarizálását sürgette, hozzátéve, hogy „Washington támogatja a félszigeten lévő katonai célpontok elleni ukrán támadásokat”.

A szóvivő rámutatott arra, hogy az ilyen jellegű nyilatkozatok jól rávilágítanak a Moszkva és Washington közötti ellentétek mélységére.

Nuland az amerikai politikai spektrum széles, héják alkotta köréhez tartozik. Ezt az álláspontot már igen jól ismerjük

– szögezte le Peszkov.

Washingtoni orosz nagykövet: az Egyesült Államok démonizálja Oroszországot

Oroszország démonizálásával és az ukrajnai feszültség szításával vádolta Washingtont Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete vasárnap, leszögezve, az ukrajnai válsággal kapcsolatban Moszkva ellen megfogalmazott vádak is csupán ezt szolgálják.

Telegram-üzenetében a diplomata az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnökről szóló amerikai állításokról azt mondta, azok csupán Oroszország „soha nem látott mértékű démonizálásának részei”, valamint azt vetette Washington szemére, hogy „hibrid háborút” folytat Oroszország ellen.

E washingtoni vádak célja az, hogy igazolja saját, az ukrajnai válságot csak tovább mélyítő lépéseit

– jelentette ki Antonov.

Páncélozott vonaton járja Oroszországot Vlagyimir Putyin

December óta nem ült repülőre Vlagyimir Putyin, aki akkor Kirgizisztánba látogatott. Az államfő azóta is megjelent néhány rendezvényen, így Szentpéterváron és Volgográdban, de ezekbe a városokba a hírek szerint titkosított útvonalon, az elnöki különvonaton utazott – írja a Világgazdaság. Orosz sajtóértesülések szerint Putyin az ukrajnai háború kitörése óta szinte csak ezt a páncélozott vonatot használja, legalábbis az Ukrajnával határos régiókban, mert attól retteg, hogy az ukránok kilőhetik a levegőben az elnöki különgépet, de legalábbis nyomon követhetik az ellenségei.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz államfő videókapcsolaton keresztül tárgyal kormánytagokkal Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2023. január  24-én
Fotós: Mihail Klimentyev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pool

A páncélvonat jóval nehezebb, mint egy átlagos szerelvény, megerősített tengelyekkel látták el, ráadásul több rendkívül erős motornak kell vontatnia. Ezek közül három a vonat elején, egy pedig a végén található. A Telegraph úgy tudja, csaknem 1 milliárd rubelbe, azaz nagyjából 4,75 milliárd forintba került az egész jármű megépítése.  

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Íme a gyár, ahol az amerikaiak lőszert gyártanak Ukrajnának (videó)

A CNN készített egy videóriportot abban az amerikai gyárban, ahol az Ukrajnának szánt lőszerek készülnek – adta hírül a Mandiner. A videóban elhangzott: a gyár állandó versenyfutásban van az idővel, mivel Ukrajnának rengeteg lőszerre van szüksége. A Pennsylvania állambeli gyárban havonta 11 ezer darab 155mm-es tüzérségi lőszert gyártanak le.

Ezt a lőszermennyiséget a tüzelő ukrán hadsereg nagyjából 3-4 nap alatt használja el.

Itt tart az orosz offenzíva

Az oroszok folytatják a Bakhmut körüli offenzívát, ebben némi előrehaladást értek el. Az oroszok emellett Donyeck város nyugati külterületén és Donyeck megye nyugati részén is támadásban vannak – írja az Orio, az ISW amerikai elemzőcégre hivatkozva.

Több mint 11 500-an érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 5328-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6248-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Vonattal 85 ember - köztük 24 gyermek - érkezett Budapestre vonattal az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában