Azért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak célja a külföldi befolyásszerzés megakadályozása

Címkék#szuverenitásvédelmi #Európai Bizottság #Kovács Zoltán #Magyarország

Brüsszel és a „dollárbaloldal” gazdái éppen azért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak az a célja, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzést a „Soros-féle guruló dollárokon” keresztül – írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Facebook-oldalán szerdán.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Kovács Zoltán szerint már tény, hogy „a dollárbaloldal fő támogatója Soros György volt a 2022-es” kampányban.

Az államtitkár emlékeztetett: a szuverenitásvédelmi törvény bevezeti, hogy külföldről kampánypénzt elfogadni bűncselekmény. Kovács Zoltán bejegyzésében hangsúlyozta:

a nemzeti konzultációban a szigorítással a magyar emberek 98 százaléka egyetértett, ezért a kormány kitart a szuverenitásvédelmi törvény mellett.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt

„Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt” – áll a bizottság honlapján. Mint írják, ez a határozat azt követően született, hogy a bizottság alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt, amely létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

A bizottság szerint azonban a szuverenitásvédelmi törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget; valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre.