Ukrán válság

2024.03.21. 05:59

A balti államok megtámadására készül Putyin?

757. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (j2) látogatást tesz egy Nyizsnyij Novgorod-i lőszergyárban 2024. március 21-én

Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Fotó: Vagyim Szavickij

Volodimir Zelenszkij: az agresszornak a legmagasabb árat kell fizetnie a háborúért

Teljes egészében fel kell használni az uniós bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz pénzeszközöket Ukrajna támogatására, az agresszornak ugyanis a legmagasabb árat kell fizetnie a háborúért – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Az Európai Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök kijelentette: a befagyasztott orosz vagyont védekezésre és helyreállításra kell felhasználni, és fegyvereket kell vásárolni belőlük „az orosz terror megállítására”.

Oroszországnak éreznie kell a háború valódi árát és az igazságos béke szükségességét

–fogalmazott.

Az ukrán elnök kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének veszítenie kell az Ukrajna elleni háborúban. A háború ugyanis nemcsak Ukrajna ellen, hanem „mindannyiunk ellen, az önök országai ellen is, egész Európánk és az európai életforma ellen zajlik” – mondta. Ez létkérdés. Európában sehol sem szabad érvényesülnie az erőszaknak – emelte ki.

Közölte, 

Ukrajna nagyra értékeli a védelme számára biztosított támogatást, a meglévő légvédelmi rendszerek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy Ukrajna egész területét megvédjék az orosz terrortól.

El kell érni, hogy Putyin elveszítse az ukrán égbolt birtoklásáért vívott harcát, és ha ez megtörténik, akkor az elbitorolt ukrán földet is elveszíti – hangsúlyozta.

Szavai szerint a lőszerek biztosítása továbbra is létfontosságú Ukrajna számára. Kiemelte ugyanakkor:

fontos bebizonyítani, hogy Európa többet tud nyújtani.

Ha van elégséges támogatás, az megmutatja Putyinnak és szövetségeseinek, hogy lesz elég támogatás akkor is, ha elrendeli az agresszió kiterjesztését más európai országokra is – jelentette ki.

Zelenszkij továbbá fontosnak nevezte az EU-val folytatott kereskedelmi liberalizációs rendszer fenntartását az orosz agressziónak való ellenállóképesség megerősítése szempontjából. Azt mondta, az ukrán gabona fontos az EU déli országai, nevezetesen a spanyol és olasz mezőgazdasági szektor számára, az ukrán cukor pedig kell a román piacra. Európa haszonra fog szert tenni az Ukrajnával ápolt együttműködésből – tette hozzá.

Az ukrán elnök végezetül az országa uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének fontosságát hangsúlyozta. „Ez az egyik kulcseleme annak, hogy motiváljuk népünket az Oroszország elleni harcban. Ukrajna teljesíti a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, az ukránoknak pedig látniuk kell, hogy az EU egyre közelebb kerül” – tette hozzá Zelenszkij.

Az észt védelmi miniszter újabb katonai segélycsomagot jelentett be Kijevben

Észtország újabb, húszmillió euró értékű katonai segélycsomagot küld hamarosan Ukrajnának - jelentette be Hanno Pevkur észt védelmi miniszter csütörtöki kijevi látogatásán. Az észt védelmi tárca hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleménye szerint az új csomag elsősorban tüzérségi lőszereket, páncéltörő fegyvereket, robbanóanyagokat, gázálarcokat, mesterlövész felszereléseket és kisebb kaliberű lőszereket tartalmaz majd.

Ezt a csomagot úgy állítottuk össze, hogy Ukrajna számára maximális előnyöket biztosítsunk, ugyanakkor garantáljuk, hogy ne csökkentse Észtország védelmi képességeit

– tette hozzá Pevkur. A segélycsomag 155 milliméter kaliberű lövedékeket is tartalmaz, ami Észtország további hozzájárulása az Európai Unió azon kezdeményezéséhez, hogy egymillió lövedéket küldjenek Ukrajnába. Észtország hozzájárulását részben Dánia finanszírozza. A lőszer pontos mennyiségét biztonsági okokból azt észt védelmi minisztérium nem hozta nyilvánosságra. Pevkur Kijevben találkozott ukrán hivatali partnerével, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel.

Magas rangú NATO-tisztségviselő: Ukrajna képes megnyerni a háborút

Óva intett a túlzott pesszimizmustól Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke Ukrajna azon képességével kapcsolatban, hogy képes megnyerni a háborút, és Kijev folyamatos támogatására szólított fel. 

Míg a világ 2023-ban túlságosan optimista volt, nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy 2024-ben pedig túlságosan pesszimistává válunk

– fogalmazott a holland tengernagy csütörtökön egy kijevi biztonsági fórumon. Megjegyezte, hogy a pesszimisták nem nyernek háborút. Bauer hangsúlyozta: ha a tényeket nézzük, minden okunk megvan arra, hogy bízzunk Ukrajna sikerében. 

Az egyetlen dolog, amire szüksége van Ukrajnának, az a segítségünk. A NATO-tagországok és a világ számos más országa példátlan támogatást nyújt Ukrajnának, és ez valóban jobbra változtatta a helyzetet, de még több támogatásra van szüksége Ukrajnának

– mondta, kiemelve, hogy az ukrán hadsereg 

alapvetően megváltoztatta a modern hadviselés számos aspektusát. Az első világháborús lövészárkok és tüzérségi védvonalak mellett gyorsan alkalmazkodtak a 21. századi drónokkal és mesterséges intelligenciával folytatott hadviseléshez, és visszavágtak, úttörő szerepet játszva az innovációban, ötvözve a szovjet technológiát a modern nyugati fegyverekkel

– magyarázta Bauer. A magas rangú tisztségviselő kifejtette azon véleményét, hogy további mozgósításra van szükség Ukrajnában. Leszögezte, hogy a háború folytatásához Ukrajnának nemcsak fegyverekre, hanem emberekre is szüksége van. 

Nemcsak gránátokra van szükség, hanem emberekre, akik pótolják az elesetteket és a sebesülteket. Ez pedig mozgósítást jelent

– fogalmazott. Mély tiszteletét fejezte ki egyúttal az ukránok által a csatatéren és azon túl tanúsított bátorságuk és erejük iránt. Bauer szerint Ukrajna és a NATO napról napra közelebb kerül egymáshoz, és együtt teszik meg a szükséges erőfeszítéseket az orosz agresszió célpontjává vált ország euroatlanti integrációja érdekében.

Nem a svéd zászló lesz az egyetlen kék-sárga zászló a NATO-székház előtt

– jegyezte meg az észak-atlanti szövetség képviselője. Hangsúlyozta, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított háborúnak - ellentétben a Kreml állításával - soha nem volt semmi köze ahhoz, hogy Ukrajna vagy a NATO bármiféle valós biztonsági fenyegetést jelentene Oroszországra nézve.

Ez a háború annak következménye, hogy Putyin elnök fél valamitől, ami akármelyik fizikai fegyvernél sokkal erősebb a földön: a demokráciától. Ha az ukránoknak valódi demokratikus jogaik lehetnek, akkor hamarosan az oroszok is azokat fogják követelni maguknak

– mutatott rá. Rob Bauer NATO-küldöttség élén most először látogatott Kijevbe az Ukrajna elleni orosz támadás bő két évvel ezelőtti kezdete óta.

Sikkasztás gyanújával őrizetbe vették az ukrán fegyveres erők egy volt magas rangú tisztségviselőjét

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai a főügyészséggel együttműködve jogellenes vagyonszerzés gyanújával őrizetbe vették az ukrán fegyveres erők logisztikai parancsnoksága alá tartozó központi élelmiszer-ellátási részleg volt vezetőjét - hozták nyilvánosságra a hatóságok csütörtökön hivatalos honlapjukon. 

A jelentésben nem szerepel a volt tisztségviselő neve, de az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülése szerint Olekszandr Kozlovszkij ezredesről van szó. A nyomozás eredménye szerint a volt tisztségviselő 2022-2023-ban csaknem 58 millió hrivnya (542 millió forint) értékben szerzett megalapozatlan vagyont. 

Egy Toyota márkájú autó, egy kijevi lakás, 53 ukrajnai telek és egyéb ingatlanok kerültek akkortájt a tulajdonába. Ezenfelül a gyanúsított által irányított vállalkozások egy kétezer négyzetméter alapterületű raktárt és egy több épületből álló ingatlanegyüttest szereztek meg. 

A volt tisztségviselőt a hatóságok őrizetbe vették, lakhelyén házkutatást tartottak, az illetékes bíróság pedig lefoglalta a jogellenesen megszerzett vagyontárgyakat

– tette hozzá a főügyészség. 2023 szeptemberében az Ukrajinszka Pravda már beszámolt arról, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az országos rendőrség kutatásokat tartott Kozlovszkijnál. A hírportál forrása szerint a férfi feleségével és szüleivel megállapodást kötött élelmiszercsomagok beszerzéséről Ukrajna négy régiójában szolgálatot teljesítő katonai egységek számára. Erre több vállalkozást hoztak létre, amelyeken keresztül irreálisan magas áron szállítottak élelmiszert a katonai alakulatoknak.

Orbán Balázs: az orosz-ukrán háborúnak csak diplomáciai úton lehet véget vetni

Magyarország álláspontja eltér „a brüsszeli háborús héja” állásponttól, és úgy gondolja, hogy az orosz-ukrán háborúnak csak diplomáciai úton lehet véget vetni, amit egy fegyverszünettel kell megkezdeni – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön. Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó nyitónapján magyar újságíróknak nyilatkozva „vészjóslónak” nevezte az Ukrajnával összefüggő helyzetet.

Azt mondta, az elmúlt napokban több olyan nyilatkozat is napvilágot látott komoly brüsszeli és tagállami vezetők részéről, amelyek olyan irányba sodorják az eseményeket, amelyeket Magyarország két éve szeretne elkerülni. 

Egyre többet beszélnek NATO-csapatok bevonásáról, egyre többet beszélnek olyan kérdésekről, melyek nyilvánvalóan a háború eszkalációját jelentik. Egyre többen és többféleképpen beszélnek Brüsszelben olyan dolgokról, melyek a harmadik világháború kitörését kockáztatják. A tét komoly - figyelmeztetett.

ORBÁN Balázs
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás:  MTI

Minél előbb el kell kezdődnie a béketárgyalásoknak, és a jelenlegi eszkalációs spirálról „le kéne rángatni” a brüsszeli politikai vezetést – jelentette ki.

Orbán Balázs emlékeztetett: a magyar pozíció az Ukrajnának szánt fegyver küldések tekintetében is világos: 

mi fegyverek küldését nem támogatjuk semmilyen összefüggésben, semmilyen eljárásrend keretében. Magyarországot nem vagyunk hajlandóak háborús féllé változtatni. Amennyiben alapvető magyar nemzeti érdekbe ütköznek a szankciós javaslatok, azokat is megállítjuk

 – mondta. 

A politikai igazgató fontosnak nevezte, hogy Európa képes legyen megvédeni saját magát és saját biztonságát garantálni. Jelen pillanatban Európa stratégiai gyengeségét az okozza, hogy védelem tekintetében külső támogatókra szorul, olyanokra, akiknek eltérnek a geopolitikai érdekeik – magyarázta. 

Az európai szuverenitás megerősítése szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az európai hadiipar és az európai országok hadseregének fejlesztését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 

Magyarország európai szinten minden olyan kezdeményezésben partner tud lenni, amely az európai hadiipart és az európai hadseregfejlesztést segíti.

Az ukrajnai háború tekintetében egy megoldás lehetséges, az, hogy az európai parlamenti választásokon az európai emberek más irányba szavaznak, és békepárti politikusokat küldenek az Európai Parlamentbe.

„Ez lehet olyan figyelmeztetés, amely a fölöttünk tornyosuló fellegeket kicsit el tudja fújni” – tette hozzá Orbán Balázs.

Húszezer francia katona Ukrajnában? – Mandiner Harctér 

Az oroszok szerint kétezer katona készül Ukrajnába, a franciák szerint húszezret is be tudnak vetni. Európa hitelessége vagy az atomháború a tét? Heti geopolitikai vita. Mandiner Harctér Bendarzsevszkij Antonnal és Robert C. Castellel. Házigazda: Pócza István

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában 

A válaszadók 77 százaléka hallott arról, hogy Emmanuel Macron Európa katonai beavatkozását sürgették az orosz-ukrán háborúba – írja a Mandiner.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Azt írták: miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben,

a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz-ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

A teljes cikket a Mandiner oldalán tudják elolvasni!

Ennyi időre lenne szüksége Putyinnak a balti országok bevételéhez

Érdekes elemzésbe kezdett a bne IntelliNews – írja a Mandiner. A lap közölte, hogy az általuk megosztott térkép azt mutatja be, hogy a balti államok 48 órán belül eleshetnek. Az orosz erőknek mindössze 250 kilométeren keresztül kell támadást indítaniuk, hogy elvágják a balti államokat Európától.

A lap szerint Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország már teljes erővel készül a három balti állam elleni támadásra.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig nemrég bejelentette, hogy további katonai egységeket helyeznek át Oroszország északnyugati részére. A lap végül azt írta, hogy két évvel ezelőtt Oroszország a mostanihoz hasonló megmozdulást hajtott végre az ukrán határ mentén.

A NATO olyan fegyvert tesztelt, amely megváltoztatja a háborút

Az Egyesült Királyság lézeres fegyverrendszerek sikeres teszteléséről számolt be, amelyeknek bevetése megváltoztatja az orosz-ukrán háborút. A technológiát évtizedek óta fejlesztették, és végre használatra kész – írja a RIA Novostyi.

Nagy-Britannia pufferzónát akar létrehozni Kijev körül

Nagy-Britannia egy ütközőzónát akart létrehozni Kijev körül, és az ukrán hadsereget a harci zónába küldeni – jelentette Alexander Bartosh, a Hadtudományi Akadémia professzora.

„Az Egyesült Királyság azt javasolja, hogy 2024 májusára készítsenek fel nagy manőverezőképességű NATO-erőket Románia és Lengyelország határ menti területeiről az ukrajnai bevetésre , hogy a megszállt pozíciókon belül egy ütközőzónát hozzanak létre, beleértve a fehérorosz határt és a környező területet” – jegyzi meg a kiadvány.

London terve szerint az ukrán csapatok mozgása fokozza a harcok intenzitását, és ezt követően Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszeríti – magyarázták a szakértők. A hadtudósok ugyanakkor jelezték, hogy más NATO-országok feladhatják a brit tervet.

Ukrajna 10 Vampire MLRS lövedéket lőtt ki Belgorodra

A légvédelmi rendszer 10 Vampire többszörös kilövésű rakétarendszer lövedéket semmisített meg Belgorod régiója felett – számolt be róla az orosz védelmi minisztérium.

Ukrajna rendszeresen megpróbálja ágyúzni a belgorodi régiót, Grayvoron városát súlyosan megrongálták a támadások. Amint azt a helyi lakosok korábban a Lenta.ru-nak elmondták, csak néhány üzlet működik a városban, a benzinkutak zárva vannak, a házakban betörtek az ablakok, nincs áram, emiatt a fűtőkazánok sem működnek.

Nehéz helyzet Kupjanszknál

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) nehéz helyzetben vannak Kupjanszk környékén – jelentette Andrej Marocsko, a Luhanszki Népköztársaság (LPR) nyugalmazott alezredese.

Marocsko hozzátette, hogy az ukrán harcosok nagy része engedély nélkül hagyja el pozícióit. Emellett az ukrán parancsnokok személyi hiányra, a katonaság alacsony képzettségére, valamint számos fegyver és lőszer hiányára panaszkodnak – írja a Lenta.

Hatvanmilliárd dolláros segélycsomag

Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója március 20-án tett meglepetésszerű kijevi látogatásán ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok 60 milliárd dollár értékű segélycsomagot szállít Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent.

Orosz veszteségek Ukrajna szerint

Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint Oroszország 433 090 katonát veszített Ukrajnában a háború 2022. február 24-i kezdete óta. Oroszország ezúttal sem erősítette meg az adatokat.

350 millió eurós segítség

Hollandia 150 millió eurót biztosít Ukrajnának F-16-os vadászrepülőgépek levegő-föld rakétáinak beszerzésére és további 200 milliót fejlett felderítő drónokra.
Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok várhatóan idén nyáron szállítják le az első F-16-osokat Ukrajnának, miután befejeződik a pilótaképzési program első szakasza. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter Kijevben azt mondta, hogy először dán gépek érkeznek majd, azt követik a holland, végül az amerikai F-16-osok.

Ausztrália is beszáll

Ausztrália csatlakozik Nagy-Britanniához és Lettországhoz, hogy drónokat biztosítson Ukrajnának az orosz erők visszaszorítására tett erőfeszítéseihez, a drónkoalíciós megállapodás részeként. Ezt Richard Marles védelmi miniszter, Grant Shapps brit védelmi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be.
„Ez egy nagyon fontos lehetőség számunkra, hogy továbbra is hozzájáruljunk ahhoz az erőfeszítéshez, hogy Ukrajna a pályán maradjon, és a saját feltételei szerint tudja megoldani ezt a konfliktust” – mondta Marles.

9000 gyereket evakuálnak

Az oroszországi Belgorod régiót az elmúlt napokban ismét támadás érte, ami elindította a terveket, hogy 9000 gyereket evakuáljanak a térségből.
Belgorod városa, a mintegy 340 000 lakosú tartomány fővárosa mindössze 40 km-re található a határtól, így könnyű célpont az ukrán tüzérség számára.

Orosz siker Kozinkában

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői megtisztították az orosz határ menti falut, a Belgorod régióban található Kozinkát az ukrán erőktől. Az ukrán erők az elmúlt hetekben több támadást intéztek Kozinka és a közeli határ menti települések ellen.

Bombázták Kijevet

Kijevet erős orosz bombázás érte csütörtök reggel. „Rakétadarabok estek egy óvodára a Szvjatosinszkij kerületben” – közölte Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere a Telegramon. Egy lakóház és más területeken autók égtek – tette hozzá. Az evakuálás folyamatban van. Klicsko szerint eddig nyolcan sérültek meg. 

Orosz rakétatámadásban megsérült ház lakói Kijevben 2024. március 21-én
Fotó: Vadim Ghirda / Forrás: MTI/AP

Az ukrán légierő szerint korábban cirkálórakétákkal felfegyverzett orosz bombázók szálltak fel Oroszországból.

Washington kitart Kijev mellett

Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója ukrajnai látogatásán azt mondta, bízik abban, hogy a Kongresszusban megakadt 60 milliárd dolláros segélycsomagot hamarosan megkaphatja Ukrajna.

Lindsey Graham republikánus szenátor hétfőn azt mondta, hogy a segélyt hamarosan jóváhagyhatják, ha az kölcsön formájában valósul meg. Sullivan most azt mondta, nem kell „B-tervről” beszélni. „Biztos vagyok benne, hogy elérjük az A tervet” – tette hozzá. 
Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető tisztségviselőkkel találkozva megerősítette, hogy az Egyesült Államok „megingathatatlanul elkötelezett” Ukrajna iránt.

Öt halott Harkovban

Öt embert ölt meg a Harkovba legutóbb becsapódott orosz rakéta – jelentette be éjszakai videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy a két éve támadások alatt élő városnak erősebb légvédelemre van szüksége, ahogy a teljes Szumi és Csernyihiv régióknak is. A partnerországoktól további segítséget kért a szükséges védelmi képességek kiépítéséhez.

Ukrán tűzoltók próbálják megfékezni egy orosz rakétatalálatot kapott ipari épület lángjait a kelet-ukrajnai Harkiv város Holodnohirszk kerületében 2024. március 20-án
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. március 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 4863 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában