2024.04.03. 09:12
Blinken: Izraelnek többet kell tennie az ártatlan civilek védelméért a Gázai övezetben
Az izraeli–palesztin háború 180. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapásban megsemmisült lakóépületek romjai a Gázai övezet középső részén fekvő al-Magazi menekülttáborban 2024. március 29-án. A támadásban legkevesebb 10 palesztin életét vesztette
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
José Andrés: Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta segélyszervezete munkatársait
Izrael "szisztematikusan, kocsiról kocsira" támadta segélyszervezete munkatársait - jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben a Gázai övezetben egy légicsapásban.
Andrés szerdán a Reuters hírügynökségnek adott videóinterjúban elmondta:
a WCK összeköttetésben állt az izraeli hadsereggel, amely így pontosan nyomon tudta követni alkalmazottai mozgását.
Ez nem egy "balszerencsés helyzet volt azzal, hogy +hoppá+ rossz helyre dobtuk a bombát" - húzta alá Andrés. "Még akkor is, ha nem hangoltunk volna össze az izraeli védelmi erőkkel, egyetlen demokratikus ország és egyetlen hadsereg sem támadhat civilekre és humanitárius dolgozókra" - tette hozzá.
A WCK a Ciprusról Gázába küldött segélyszállítmányok eljuttatásában és szétosztásában vett részt, amikor a szervezet konvoját támadás érte.
Az izraeli hadsereg mély sajnálatát fejezte ki, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig véletlennek nevezte a történteket.
Az áldozatok között ausztrál, amerikai és brit állampolgárok is voltak.
Andrés elmondta: az incidens idején elvileg a Gázai övezetben kellett volna lennie, de különböző okok miatt nem tudott elmenni.
A spanyol-amerikai sztárséf, aki kedden beszélt Joe Biden amerikai elnökkel is, kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nyomást kell gyakorolnia Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőre és többet kell tennie a gázai övezeti háború leállítása érdekében.
Biden nyilatkozatában felháborodását és mély fájdalmát fejezte ki a halálesetek miatt.
Washington ugyanakkor Netanjahu álláspontjára helyezkedett azzal, hogy értékelésében nem szándékosnak nevezte a segélykonvojt ért csapásokat.
Donald Tusk: Izrael kemény próbának teszi ki a lengyelek szolidaritását
Kemény próbának teszik ki a lengyelek szolidaritását azok a kijelentések, amelyeket Izrael képviselői tettek a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a gázai övezetben történt halálával kapcsolatban – írta szerdán Donald Tusk lengyel kormányfő az X közösségi felületen.
Tusk a bejegyzésben név szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Yakov Livnét, Izrael varsói nagykövetét szólította meg, felidézve: a Hamász palesztin iszlamista szervezet októberi terrortámadása miatt a lengyelek túlnyomó többsége teljes szolidaritást vállalt Izraellel.
„Önök ma igazán kemény próbának teszik ki ezt a szolidaritást” – fogalmazott a lengyel kormányfő. A WCK önkénteseit kedden ért „tragikus támadás”, valamint az, ahogyan arra Netanjahu és Livne reagált, „érthető dühöt vált ki” – tette hozzá.
A segélymunkások halálát okozó izraeli légicsapás miatt kedden felháborodását fejezte ki és az eset tisztázását követelte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is, aki erről telefonon beszélt izraeli hivatali partnetrével, Jiszráél Kaccal.
Szerdán pedig Sikorski a lengyel közszolgálati rádióban Yakov Livne nagykövet előző napi X-bejegyzésére reagált. „A nagykövet úrnak több mértéktartást és alázatot javasolnék” – írta.
Ennek előzménye, hogy az izraeli nagykövet azt írta az X-en: Lengyelországban „szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erők is szándékos gyilkossággal vádolják Izraelt”. Kifogásolta egyebek mellett, hogy Krzysztof Bosak, a lengyel parlamenti alsóház egyik alelnöke, az újliberális és radikális jobboldali kispártokat tömörítő Konföderáció politikusa „háborús bűntettek” elkövetésével vádolta meg Izraelt. Háborús bűntettet említett a WCK alkalmazottait érő légicsapással kapcsolatban Szymon Holownia alsóházi elnök is.
Sikorski ebben az összefüggésben azt írta: „amennyiben igaz, amit az izraeli sajtó ír”, és az izraeli erők „szándékosan mértek csapást a humanitárius konvojra abban a hiszemben, hogy abban egy közvetlen fenyegetést nem jelentő terrorista is utazott”, akkor ő „nem ismer olyan erkölcsi rendszert, amely ezt a tettet igazolná”.
Ha a támadók valóban „képesek voltak hét civil életének feláldozására egy terrorista megölése céljából”, akkor Izraelnek bocsánatot kell kérnie, és jóvátételt kell fizetnie – jelentette ki Sikorski.
Tomasz Siemoniak, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szerdán a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban megerősítette: a dél-lengyelországi Przemysl kerületi ügyészsége eljárást indított az önkéntes lengyel segélyszervezeti alkalmazott szándékos megölése miatt. A 35 éves Damian Soból ugyanis Przemysl lakosa volt. Lengyelország az állampolgára halálának „teljeskörű tisztázását várja el” az izraeli féltől – hangsúlyozta Siemoniak.
Fotó: Ohad Zwigenberg / Forrás: MTI/AP
Egy fiatal arab férfi autóval elütött négy rendőrt és késsel támadt továbbiakra Izraelben
Egy fiatal arab férfi autóval elütött négy rendőrt szerdára virradóan Izrael középső részén egy ellenőrzőpontnál, majd továbbhajtott, és egy másiknál késsel támadt a biztonságiakra, akik azonban agyonlőtték – közölte a rendőrség.
A rendőrség az autólopások megakadályozására alakított ki ellenőrzőpontot Koháv Jaír falu mellett, a Tira arab faluban élő, 26 éves férfi ennél ütötte el szándékosan a rendőröket. A támadó tovább haladt egy Ciszjordániába vivő úton, aztán egy másik ellenőrzőpontnál megállt és kiszállt, hogy az ottani rendőrökre támadjon. Ekkor lőtték le.
Az elütött rendőrök közül egy súlyosan, három könnyebben sérült meg, és mindegyiküket kórházba szállították.
A merénylőről a családja azt állítja, hogy értelmi fogyatékos volt, és otthon ápolták. Kedd éjszaka észrevették, hogy a nővére autójával elhajtott otthonról, ezért értesítették a rendőrséget – mondták. A rendőrség szerint azonban már későn, merényletei elkövetése után.
Blinken: Izraelnek többet kell tennie az ártatlan civilek védelméért a Gázai övezetben
Izraelnek többet kell tennie az „ártatlan civilek védelméért” a Gázai övezetben, be kell engednie a segélyeket, és „gyorsan” ki kell vizsgálnia a World Central Kitchen (WCK) amerikai segélyszervezet hét alkalmazottja halálának körülményeit – mondta kedden Párizsban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter francia kollégájával, Stéphane Séjournéval folytatott megbeszélése után.
A két ország diplomáciai vezetője közös sajtótájékoztatót tartott a találkozó után, amelyen a főbb nemzetközi válságokról, mindenekelőtt az ukrajnai és a gázai háborúról beszéltek. Külön kitértek a WKC hét segélymunkásának halálára, akik hétfőn egy izraeli légicsapásban vesztették életüket. Stéphane Séjourné Franciaország „határozott elítélését” fejezte ki, Anthony Blinken pedig „gyors és pártatlan” vizsgálatot szorgalmazott annak érdekében, hogy fény derüljön a tragédia körülményeire.
Az amerikai külügyminiszter egyben sürgette Izraelt, hogy tegyen többet „az ártatlan civil életek védelméért, legyenek azok ártatlan palesztin gyerekek vagy humanitárius munkások”, és megismételte „a segélyek jelentős növelésének szükségességét” a közel hat hónapja tartó háború által elpusztított, és súlyos humanitárius válsággal küzdő palesztin területnek.
Ukrajnával kapcsolatban a diplomáciai vezetők megerősítették, hogy mind az Egyesült Államok, mind Franciaország folytatni kívánja a segítségnyújtást.
„Franciaország fantasztikus vezető szerepet játszott ebben az erőfeszítésben” – fogalmazott Anthony Blinken, aki az amerikai közvéleményhez szólva sürgette, hogy a Kongresszus szavazza meg a döntő fontosságú, Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros katonai segélyprogramot, amelyet hónapok óta blokkol a republikánus képviselőházi többség.
Blinken arról is beszélt, hogy Washington szüntelenül dolgozik azon, hogy megakadályozza fegyverek és felszerelések Oroszországba történő szállítását, mégpedig Iránból vagy Észak-Koreából, de Kínából is, melyeket aztán Ukrajna ellen használnak fel.
A francia és amerikai külügyminiszter a júliusban Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről, s ennek keretében Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is tárgyalt. Újságírói kérdésére mindketten a tavaly júliusi vilniusi találkozó utáni nyilatkozatra utaltak, amely szerint a tagságról menetrend nélkül esett szó.
„A tagállamok elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna reformjait a NATO-integráció felé vezető úton” – jelentette ki Stéphane Séjourné. „A következő órákban, a következő napokban meg fogjuk erősíteni a NATO-országok egységét ezen megfogalmazás körül, amelynek változatlannak kell maradnia a vilniusihoz képest” – tette hozzá.
„Ahogy a szövetségesek Vilniusban mondták, Ukrajna a NATO tagja lesz” – mondta Antony Blinken, hozzátéve, hogy szükség van „egy nagyon jó és nagyon világos útitervre, hogy erre a következtetésre jussunk”. „És úgy vélem, hogy a NATO-csúcs és a 75. évforduló nagyon konkrétan arra fog összpontosítani, hogyan lehet ezt az útitervet létrehozni” – hangsúlyozta.
Az amerikai külügyminiszter az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székhelyére is ellátogatott, ahol kifejezte az Egyesült Államok támogatását a szervezet főigazgatójával, Audrey Azoulayval folytatott megbeszélésen.
Antony Blinkent este fogadja Emmanuel Macron államfő az Elysée-palotában, ahol ismételten a nagy nemzetközi válságok lesznek napirendben a francia elnökség előzetes tájékoztatása szerint.
Ez történt kedden:
