2024.04.29. 06:13
Odesszát támadták az oroszok, áldozatok is vannak
796. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az Odesszai Jogi Akadémia egyik épülete lángol egy orosz rakétatámadás után, 2024. április 29-én MTI/AP/Viktor Szadzsenko
Forrás: MTI/AP
Fotó: Viktor Szadzsenko
M1: nagy a feszültség a rzeszów-jasionka-i katonai légibázis környékén
A korábban polgári repülőtérként működő rzeszów-jasionka-i katonai légibázis környékén erős az amerikai katonai jelenlét, a közmédia ott forgató stábját háromszor is feltartóztatták a légibázist védő katonák annak ellenére, hogy az újságírók semmi tiltottat nem csináltak, mindössze a közútról filmezték a repülőteret. "Ezzel érzékeltették velünk azt, hogy itt bizony nagy a feszültség" - mondta el az M1 aktuális csatorna hétfő esti Hírdójában a közmédia helyszínen tartózkodó tudósítója.
A Híradóban elhangzott:
a lengyelek nem kérnek az atomfegyverekből, amelyek esetleges Lengyelországba telepítését az egy héttel ezelőtt megjelent sajtóinterjújában helyezte kilátásba Andrzej Duda lengyel elnök.
A közmédia stábjának nyilatkozók, valamint a különböző lengyel sajtóorgánumok által megkérdezettek is azt mondták, hogy nem kérnek az atomfegyverekből,
Azt látni kell, hogy a lengyelek általában Ukrajna mellett állnak, tehát a háborúban az ukrán felet támogatják, azonban az, hogy atomtöltetet szeretnének ide telepíteni, az már inkább megosztja a lengyeleket
- mondta el Joó Csaba, a közmédia helyszínen lévő tudósítója a Híradóban.
Felidézte: Andrzej Duda a múlt hétvégén a kanadai televíziónak adott interjújában megerősítette, Lengyelország valóban kész arra, hogy egy NATO-program keretében atomtölteteket fogadjon a területén. Hozzátette: az egyik kijevi újság hétfőn idézte az ukrán légierő szóvivőjét, aki szerint Lengyelországnak kellene ellátnia Ukrajna nyugati részének légvédelmét.
Ezt Lengyelország a rendelkezésére álló légvédelmi eszközökkel talán meg tudná tenni, azonban az eszkalációnak egy olyan pontja lenne már, ahonnan igencsak nehéz lenne visszafordulni - hangzott el a Híradóban.
Ukrán főügyészség: csaknem 11 ezer büntetőeljárást indítottak a hadkötelezettség megkerülése miatt
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta mostanáig 10 700 büntetőeljárást indítottak a hadkötelezettség megkerülése miatt - közölte az ukrán főügyészség hétfőn a Hromadszke ukrán televízió kérdésre adott írásos válaszában.
Az ügyészség kifejtette, hogy 2022-ben 2431 ilyen büntetőeljárást regisztráltak, viszont 2023-ban ezek száma már 6745-re nőtt. Körülbelül ugyanaz a dinamika marad idén is. 2024 első három hónapja alatt már több mint 1500 eljárást indítottak - tette hozzá a hivatal.
A közlés szerint a 2022-2023-as évekre vonatkozó statisztikák viszont azt mutatják, hogy az eljárások körülbelül fele a tárgyalást megelőző szakaszban lezárult bűncselekmény hiánya, illetve a bűncselekményt megállapító jogszabály érvénytelensége miatt.
Az esetek kevesebb mint egyharmada jut el a tárgyalásig: 2022-ben 446, 2023-ban 1768, 2024 első három hónapjában pedig 258 eljárás került bíróság elé
- jegyezte meg a Hromadszke.
A főügyészség nem válaszolt a televízió azon kérdésére, hogy ezekben a bírósági ügyekben hány ukránt ítéltek el, közülük hányan kaptak felfüggesztett büntetést, és hány volt a tényleges elzárás.
AZ Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Opendatabot bírósági nyilvántartás-figyelő internetes oldalon talált adat szerint a tavaly kihirdetett 1274 ítéletből hatvan büntetőeljárásban született tényleges szabadságvesztés.
Egy német katonatiszt beismerte, hogy Oroszországnak kémkedett
Egy német katonatiszt hétfői bírósági meghallgatásán beismerte, hogy Oroszországnak kémkedett katonai információkat adva át.
"A vádak nagy része stimmel" - mondta hétfőn a düsseldorfi tartományi főbíróságon az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz közelálló 54 éves férfi, azzal indokolva tettét, hogy tartott egy esetleges nukleáris eszkalációtól az ukrajnai háborúban.
A bíróság adatai szerint a férfi kérte felvételét az AfD-be, tagsági kérelmét jóvá is hagyták tavaly júliusban. Korábban a Die Linke párttal is kereste a kapcsolatot, de a baloldali pártnak a német hadsereget elutasító álláspontja miatt tőlük végül elfordult.
Állítása szerint a lökést számára egy a TikTokon közzétett hír adta meg ahhoz, hogy az orosz konzulátushoz forduljon. A százados szerint akkoriban egy oroszbarát, AfD-hez közeli influenszert követett a közösségi videómegosztó alkalmazáson.
Mint mondta, számára az volt a lényeg, hogy még időben biztonságba tudja vinni családját. Úgy fogalmazott: azért kereste a kapcsolatot az orosz féllel, hogy időben figyelmeztessék arra, "hogy mikor fog robbanni". Akkoriban arra számított, hogy hamarosan taktikai atomfegyverek bevetése történik meg. Hozzátette, hogy akkoriban nagyon rossz mentális állapotban volt.
A százados ellen Oroszország számára történő kémkedés különösen súlyos esete miatt emeltek vádat. A férfi a német hadseregnél egyebek között elektronikus hadviselési eszközökért felelt - ismertette a német szövetségi vádhatóság képviselője a vádemelésnél. Az illetékes ügyész kijelentette, a vádlott célja az volt, hogy "előnyhöz juttassa a jelen politikai környezetben az orosz haderőt".
Az ügyben eljáró bíró kijelentette, hogy a vádlott által felhozott indoklást "csak nehezen tudja elhinni". A vádlott számára ugyanis egyszerűbbnek tűnt elárulni a hazáját, mintsem orvoshoz fordulni - tette hozzá.
A vádak szerint a százados 2023 májusától önszántából ajánlotta fel együttműködését, bizalmas információkat továbbított a bonni orosz főkonzulátusnak, illetve a berlini orosz nagykövetségnek több alkalommal is. Bár megkereséseire nem kapott választ, újra és újra próbálkozott - postán, e-mailen, interneten keresztüli és telefonfülkéből indított hívásokkal.
A férfit elítélése esetén tíz évig terjedő börtön fenyegeti.
A vádlottat Koblenz városában vették őrizetbe tavaly augusztus 9-én.
Ukrán kormányzó: az orosz erők Herszon megyét ágyúzták
Az orosz csapatok hétfőn ismét ágyúzták a dél-ukrajnai Herszon megyét, egy 60 éves helyi lakos életét vesztette Kizomisz faluban, egy 37 éves férfi pedig megsebesült - tudatta Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.
Késő délután Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Oroszország rakétacsapást mért a déli Odessza városra, aminek következtében az eddigi információk szerint két ember vesztette életét és nyolc sérült meg. A támadás nyomán tűz ütött ki az odesszai jogi akadémia kulturális központjában.
Fotó: Viktor Szadzsenko / Forrás: MTI/AP
Délután az orosz erők rakétatámadást indítottak az ország középső részében fekvő Poltava megye ellen, de senki sem sérült meg, és a rakéták károkat sem okoztak - közölte Filip Pronyin, a régió kormányzója a Telegramon. Az ukrán légierő megerősítette, hogy az orosz erők rakétákat lőttek ki északkelet felől a Poltava megyében lévő Mirhorod város felé. A légierő arra figyelmeztetett, hogy további légicsapások veszélye is fennáll a keleti és az északkeleti országrészek ellen.
Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ közölte, hogy átmenetileg leálltak a Telegram közösségi portálon az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a katonai hírszerzés és a digitális fejlesztési minisztérium hivatalos chatbotjai (mesterséges intelligencia), amelyek segítenek az orosz agresszió elleni küzdelemben. A Telegram blokkolta a chatbotokat, de rövid időn belül feloldotta. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters hírügynökség értesülésére hivatkozva azt írta, hogy tévedésből blokkolhatták a chatbotokat.
Az ukrán vezérkar hétfői harctéri jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán erők 131 ellenséges támadást vertek vissza, ebből 55-öt a Donyeck megyei Avgyijivka irányában. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 467 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 37 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.
NATO-főtitkár: nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások
A NATO-tagországok kudarcot vallottak a katonai segélyre vonatkozó, elmúlt hónapokban tett ígéreteik beváltásában, de most már nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányok – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Kijevben, ahová előre be nem jelentett látogatásra érkezett.
A NATO-szövetségesek az elmúlt hónapokban nem azt nyújtották, amit megígértek. Az Egyesült Államok hat hónapot töltött arra, hogy megállapodjon a segélycsomagról, az európai szövetségesek pedig nem szállították le azt a lőszert, amit ígértünk. De most biztos vagyok abban, hogy a dolgok változni fognak
– fogalmazott a Reuters szerint Stoltenberg. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kongresszusa nemrég jóváhagyta a több mint 60 milliárd dollár értékű ukrajnai segélycsomagot, az erről szóló törvényt Joe Biden elnök pedig már alá is írta.
Ezenfelül Rishi Sunak brit miniszterelnök is újból kifejezte elkötelezettségét Kijev támogatása iránt, Németország beleegyezett egy új Patriot rendszer beszerzésébe Ukrajna számára, és Hollandia is újabb légvédelmi segélyt helyezett kilátásba. Megjegyezte: további kötelezettségvállalásokra is számít. Reményét fejezte ki, hogy mindezzel a segítséggel Ukrajna képes lesz fodítani a harci helyzeten a frontvonalakon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Ukrajna haladéktalanul megkapja a Patriot rakétákat, amelyeket szövetségeseitől kért. „Ami a további csomagokat és a Patriot rendszerekhez szükséges rakéták számát illeti, azt hiszem, hogy megkapjuk ezeket a készleteket” – idézte Zelenszkijt az UNIAN ukrán hírügynökség.
Az államfő elmondta: az Ukrajna-NATO Tanács április 19-i ülésén Kijev azt a választ kapta, nem lesz szünet a lőszerellátás folyamatában. Ugyanakkor pontosította, hogy folyamatban vannak a tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna további Patriot légvédelmi rakétarendszereket kapjon.
„Még nincsenek olyan erőteljes konkrétumok, amelyeket elvárunk a partnerektől. Vannak első lépések” – jelentette ki Zelenszkij. „Ma megbeszéltük a főtitkárral, hogy hol lenne szükség a Patriotok további jelenlétére. Tudjuk, hogy melyik államnak mije van” – mondta az elnök. Hozzátette: érezhető változást hozna, ha további Patriot légvédelmi rendszereket szállítanának Ukrajnának.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Stoltenberg meghívta Zelenszkijt a NATO washingtoni csúcstalálkozójára, ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy Ukrajna meghívást kapna ott a szövetséghez való csatlakozásra.
Zelenszkij kijelentette még, hogy Ukrajna helyesli a NATO-főtitkár ötletét, hogy százmilliárd eurós különleges szövetségi alapot hozzanak létre az ukrán védelem támogatására, de érdekelnék a részletek arról, miként működne egy ilyen alap.
Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy Stoltenbergnek ez a harmadik látogatása Ukrajnában az Oroszország által 2022 februárjában indított háború alatt. A NATO-főtitkár programja szerint az ukrán parlamentben is felszólal.
Újabb Donyeck megyei település elfoglalásáról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szemenivka községet – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek három frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 15 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük tízet Avgyijivka körzetében. A Moszkvában közölt összesítésből az olvasható ki, hogy az ukrán hadseregnek csaknem ezer embere esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy drónösszeszerelő műhelyt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, egy Uragan-rakétát, egy amerikai JDAM irányított légibombát, valamint 22 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Harkov melletti vasúti csomópontot ért támadás
Az orosz erők megtámadták a Harkov régiójában található Borovaya települést, ahol egy nagy vasúti csomópont található, ahol az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) felszerelését, lőszereit és személyzetét osztják szét. Erről a nyikolajevi metró koordinátora, Szergej Lebegyev nyilatkozott a RIA Novosztyinak.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Légiriadót rendeltek el Ukrajna két régiójában
Légiriadót jelentettek be Ukrajna két régiójában – derül ki az ország Digitális Transzformációs Minisztériumának online adataiból.
A forrás szerint, helyi idő szerint 4:14-kor szólalt meg a riasztás Nyikolajev régiójában, egy perccel később pedig Dnyipropetrovszk régiójában.
Ukrajna visszavonult
Az ukrán katonák visszavonultak nyugatra a Donyeck megyei Berdicsi, Szemenivka és Novomihajilivka falvakból – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka április 28-án.
Oroszország Szumit támadta
Az orosz erők a nap folyamán 35 alkalommal támadták meg Szumi megyét, és legalább 127 robbanás történt – jelentette a Szumi megyei katonai hivatal április 28-án.
Orosz előretörés
Oroszország megszilárdította a közelmúltban elért harctéri eredményeket, és megpróbálja áttörni az ukrán védelmi vonalakat, mielőtt új amerikai katonai segítség érkezik. Az ukrán biztonsági tisztviselők „nagyon nehéznek”, de „nem kritikusnak vagy katasztrofálisnak” minősítették a csatatéri helyzetet a Donbász térségében.
Elferdített ukrán jelentések
Oroszország előrenyomult Ukrajna keleti donyecki régiójában, ugyanakkor ukrán katonai tisztviselők szerint csapataik a frontvonalak mentén legalább három helyen visszaállnak új állásaikba.
Egy ukrán katonai blogger, Myroshnykov és az ukrán DeepState megfigyelőcsoport azt állítják, hogy az ukrán jelentések irreálisak.
A DeepState szerint az orosz csapatok már legalább három napja uralják Ocheretyne központját, miközben az ukrán hadsereg keleti szárnyának szóvivője még mindig azt ismételgeti, hogy a falu kétharmada ukrán ellenőrzés alatt áll.
Az oldal a múlt héten alkalmatlansággal vádolt meg több katonai szóvivőt is.
Korlátozott kiutazás
Oroszország korlátozni fogja a katonai szolgálatra behívottaknak, hogy elhagyják az országot – írja a Meduza híroldal. Aki elektronikus idézést kap, további korlátozásokra is számíthat, ha 20 napon belül nem jelenik meg nyilvántartásba vételre egy sorozóirodában.
A korlátozás kiterjed a vállalkozásindításra, az autóvezetésre, a hitelfelvételre és ingatlanügyletek intézésére.
Ki érdemel NATO-tagságot?
Volodimir Zelenszkij az EU után a NATO-nak is üzent a videójában, amiben kiemelte, hogy országa kiemelt figyelemmel készül a nyári NATO-csúcsra.
"Erős politikai jelzésre van szükség – a szövetség ne féljen a saját erejétől, és ne riadjon vissza saját alapjaitól – minden olyan ország, amelyik osztja a közös értékeket és hajlandó azokat ténylegesen megvédeni, megérdemel egy meghívást a szövetséghez" - jelentette ki az ukrán elnök.
Zelenszkij szerint Ukrajna már teljesített
Napi videójában az ukrán elnök arra emlékeztetett, hogy milyen politikai eredményekre számít az idei évben, különösen az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatában. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna minden szükséges feltételt teljesített a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez, és most az EU-n múlik, hogy teljesíti-e ígéreteit.
Fegyverekre várnak
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is várja szövetségeseitől a beígért utánpótlást, és annak mielőbbi szállítására buzdított.
"Olyan mennyiségre és terjedelemre számítunk, amely Ukrajna érdekében megváltoztathatja a helyzetet a csatatéren" - mondta.
Az ukrán erők helyzete egyre romlik keleten, és továbbra is az amerikai fegyverek szállítására várnak. Zelenszkij többször is hangsúlyozta, hogy elsőként a légvédelem megerősítésére van szükség, azon belül is mielőbb újabb Patriot-rendszerekre lenne szüksége Ukrajnának.
Ukrajna 10 évre tervez
Az ukrán elnök napi videójában beszámolt arról, hogy egyeztetett Hakeem Jefriesszel, az amerikai képviselőház demokrata frakcióvezetőjével, hogy kétoldalú biztonsági megállapodást dolgozzanak ki Ukrajna és az Egyesült Államok között. Ezen belül egy, az idei évre szóló, illetve egy 10 éves időszakra vonatkozó támogatási tervet is kidolgoznak, benne fegyveres, pénzügyi, politikai támogatással, valamint közös fegyvergyártással.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. április 28-án az ukrán-magyar határszakaszon 4632 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5256 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- A németek szerint számolni kell azzal, hogy kirobban a harmadik világháború – frissül
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
