Kizárta NATO-katonák ukrajnai bevetését a brit külügyminiszter

Négy frontszakaszról számolt be előretörésről az orosz védelmi minisztérium

Négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben 16 ukrán rohamot és ellenrohamot vert vissza - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1200 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy Blanovne nevű katonai olajtárolót, egy SZ-300PT típusú légvédelmi rakétarendszer egy radarját, két indítóállását, egy német IRIS-T légvédelmi rakétarendszer indítóállását, két harckocsit - az egyikük egy Abrams volt -, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin, egy cseh DANA M2-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, három francia gyártmányú HAMMER légibombát, továbbá 40 drónt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy "megsemmisített" egy diverzánst, aki Litvániából érkezett Oroszországba, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) megbízásából katonai létesítmények ellen terrorcselekményeket hajtson végre. A tájékoztatás szerint az orosz állampolgárságú, Litvániában kiképzett férfi, aki egy ukrán terrorszervezet tagja volt, arra készült, hogy felrobbantson egy üzemanyag-terminált a leningrádi régióban. Az őrizetbe vételi kísérletnek fegyveresen ellenállt. A helyszínen a hatóságok fegyvert, egy robbanószerkezetet és kommunikációs eszközöket foglalt le. Az FSZB szerint a kapcsolattartójával egyebek között arról levelezett, hogy a Baltikumban mindent el kell pusztítani, ami orosz.

Az orosz belügyminisztérium pénteken körözést adott ki Olekszandr Litvinyenko, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, Olekszandr Slapak volt ukrán pénzügyminiszter, Sztepan Kubiv, az ukrán jegybank volt elnöke ellen és Valentyin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezetője ellen.

Észt kormányfő: Ukrajna nem kéri a Nyugattól, hogy harcoljon érte, csak lőszerekre és légvédelmi eszközökre van szüksége

„Nem kérik tőlünk, hogy harcoljunk. Minden, amit kérnek, légvédelmi eszközök és lőszerek” – jelentette ki Kaja Kallas a balti állam kormányfője a Libération című francia lap által a Sorbonne Egyetemen tartott európai biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.

Kallas felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnában zajló események gyorsan átcsaphatnak az egész kontinensre. Úgy fogalmazott, hogy e tekintetben az európai országok számára „némileg jobban megéri” a kijevi vezetést segíteni Oroszországgal szemben, mint megengedni a konfliktus kiszélesedését.

Az ukrán jegybank megtiltotta, hogy drónokat és hőkamerákat fogadjanak el pénzintézetek adósságfedezetként

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megtiltotta a bankoknak és pénzintézeteknek, hogy drónokat, hőkamerákat és más hasonló, kettős felhasználású eszközöket fogadjanak el személyi kölcsönök fedezeteként – számolt be pénteken a jegybank sajtószolgálata.

A tiltó határozatot a jegybank igazgatótanácsa csütörtökön hagyta jóvá, és pénteken lépett hatályba. A határozat olyan eszközökre vonatkozik, amelyek katonai célra is felhasználhatók, és szerepelnek a kettős felhasználású termékek jegyzékében, amelyet az ukrán kormány még 2004. január 28-i határozatában hagyott jóvá. Ez a kormányhatározat szabályozza a kettős felhasználású termékek nemzetközi szállítása feletti állami ellenőrzés gyakorlását, mellékletében pedig felsorolja a hatálya alá eső eszközöket, úgymint a pilóta nélküli légi járműveket – azaz drónokat –, az éjjellátó eszközöket, a hőkamerákat és más hasonlókat.

Szlovákia részt vesz a svájci békekonferencián, és a békés megoldás mellett áll ki

Szlovákia aktívan részt fog venni az ukrajnai béke megteremtéséről Svájcban júniusban rendezendő nemzetközi konferencián, és határozottan a békés megoldás mellett áll ki – közölte a pozsonyi külügyminisztérium pénteken kiadott állásfoglalásában, amelyet a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézett.

A tárca államtitkára, Marek Estok a közleményben rámutatott: a masszív fegyverszállítások és a rendkívüli katonai erőfeszítések ellenére az ukrajnai konfliktus tovább folytatódik, ezért Szlovákia határozottan a békés megoldás mellett áll ki.

Szlovákia „az átfogó, igazságos és tartós béke megteremtése mellett áll ki, amely az ENSZ Chartájának alapelveire épül” – írta Marek Estok, hozzátéve: a konferenciára úgy tekint, mint amely lehetőséget ad a békéhez vezető folyamat "paramétereinek beállítására".

A pozsonyi vezetés korábban már többször is az ukrajnai konfliktus mielőbbi békés rendezése mellett állt ki, és elutasította, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, hangsúlyozva: a konfliktusnak nincs katonai megoldása.

Csütörtökön a pozsonyi törvényhozásban – a kérdések órájában – ismételten hasonló értelemben szólalt meg Robert Fico kormányfő, aki Emmanuel Macron francia államfő minapi kijelentéseire reagálva határozottan elutasította annak lehetőségét, hogy Szlovákia katonákat küldjön Ukrajnába.

– jelentette ki Robert Fico, aki szerint a harmadik világháború irányába tett lépésnek számítanak az olyan jellegű kijelentések, mint Macronéi, aki a The Economistnak nyilatkozva azt mondta: nem zárja ki csapatok küldését Ukrajnába.

Kreml: veszélyes nyilatkozatokat tesznek európai vezetők

Nagyon veszélyes tendenciának nevezte pénteken a Kreml szóvivője, hogy európai politikusok folyamatosan az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről nyilatkoznak.

„Látunk ilyen verbális eszkalációt hivatalos személyek részéről, látunk ilyet mind államfői szinten, Franciaországról szólva, és szakértőibb szinten, Nagy-Britannia esetében” – mondta az orosz államfő sajtótitkára.

Azt mondta, „sok ország egyetért Franciaország megközelítésével” azzal kapcsolatban, hogy esetleg csapatokat kell vezényelni Ukrajnába.

 – hangsúlyozta Peszkov.

A Kreml szóvivője kommentálta David Cameron brit külügyminiszter szavait is, aki annak lehetőségéről beszélt, hogy brit fegyverekkel csapást mérjenek Oroszországra.

„Ez az ukrajnai konfliktus körüli feszültség közvetlen eszkalálódása, ami potenciálisan veszélyt jelenthet az európai biztonságra, az európai biztonság teljes architektúrájára” – mondta Peszkov.

„Most először ismerte el ilyen őszintén egy nyugati politikus azt, ami a világtöbbség összes országa számára régóta polichinelle-i titok (nyílt titok): a Nyugat leplezetlen háborút folytat Oroszország ellen az ukránok keze által” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Cameronnak azzal az ukrán fővárosban tett kijelentésével kapcsolatban, hogy Kijevnek joga van brit fegyvereket bevetni Oroszország területén.

– hangoztatta a szóvivő.

Kemény választ helyezett kilátásba arra az esetre is, ha a Balti-tengeren megpróbálnák megakadályozni az orosz hajók eljutását Kalinyingrádba.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Oroszország hasznot húzhat az ukrajnai konfliktus rendezéséről júniusra tervezett svájci konferenciából. Szerinte a rendezvény a Volodimir Zelenszkij által javasolt béketerv összeomlásáról fog tanúskodni, bizonyítékként szolgál majd a nyugati elit „teljes impotenciájára”, valamint lehetőséget biztosít az orosz csapatok számára, hogy a békekezdeményezésekre való tekintet nélkül támadásba lendüljenek.

„Köszönöm, sajtok és órák országa!” – írta Medvegyev.

Zaharova valótlannak, valamint London és Washington „politikai megrendelése teljesítésének” nevezte Prága bejelentését, miszerint Oroszországnak köze volt a csehországi fegyverraktárakban 2014-ben történt robbanásokhoz.

Orosz védelmi miniszter: idén több mint 111 ezer embert veszített az ukrán hadsereg

Több mint 111 ezer embert és a 21 ezer haditechnikai eszközt veszített az ukrán hadsereg az év eleje óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy pénteki parancsnoki telekonferencián.

Beszámolója szerint az orosz fegyveres erők folytatják az ukrán erődítményrendszer feltörését a harci érintkezési vonal teljes hosszában, az ukránok pedig egyes szakaszokon megpróbálják megvetni a lábukat, de kénytelenek az állásaikat feladni és visszavonulni.

Sojgu közölte, hogy idén 547 négyzetkilométernyi terület került orosz ellenőrzés alá, és az elmúlt két hét során az orosz erők „felszabadították” Novobahmutivka, Szemenivka és Berdicsi települést a donyecki régióban. Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” a tartalékok feltöltése érdekében szigorította a mozgósítást, „erőszakkal küldi a vágóhídra” a „harcolni nem akaró” ukránokat, hogy „megszolgálja” a további pénzügyi és katonai segítséget „nyugati gazdáitól”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban május 1-jén kiállítás nyílt zsákmányolt fegyverekből és hadfelszerelésből. Azt mondta, hogy az ott közszemére kitett amerikai Abrams és Bradley, német Leopard és Marder, valamint más páncélozott járműveket és harci eszközöket már az első napon több mint 83 ezer ember nézte meg.

A náci Németország felett aratott győzelem 79. évfordulójára kitérve elmondta, hogy ebből az alkalomból a 7 hős városban és 18 olyan településen fognak katonai parádét tartani, amelyek katonai körzetközpontok, illetve ahol flotta- vagy általános hadseregparancsnokság működik. Közölte, hogy a díszszemléken összesen mintegy 150 ezer ember, valamint 2500 fegyver és haditechnikai eszköz vesz majd részt.

A szervezők korábban, biztonsági okokra hivatkozva bejelentették, hogy idén elmaradnak a háborúkban részt vett felmenőkről megemlékező, hagyományos „Halhatatlan Ezred”-tömegfelvonulások.

Ukrán polgármester: az orosz erők Donyeck megyét ágyúzzák

Két ember meghalt, két másik pedig megsebesült pénteken, amikor az orosz erők tüzérsége gyújtó- és repeszlövedékeket lőtt ki a Donyeck megyei Kurahove városra – közölte Roman Padun, a település ukrán polgármestere a Facebookon.

Hozzátette, hogy a lövedékek a település központjában csapódtak be, és többszintes épületekben is károkat okoztak. Közlése szerint Kurahovét csütörtök este is lőtték az orosz erők, a lövedékek elektromos hálózatokban okoztak károkat, ami miatt a város egy része áramellátás nélkül maradt.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az esti orosz támadások következtében két helyi lakos vesztette életét, köztük egy 12 éves gyermek. Később a megyei ügyészség közölte, hogy az orosz erők aktívan ágyúzzák a régiót, az eddigi adatok szerint pénteken három helyi lakos halt meg – közülük kettő Kurahovében –, és öt szenvedett sebesüléseket.

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok irányított légibombákkal mértek csapást délután a megyeszékhelyre, Harkivra, megrongálódott egy utasokat szállító villamos és több lakóépület. Hozzátette, hogy egy nő életét vesztette, két helyi lakos megsebesült, és még a romok alatt is lehetnek emberek.

Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be a Telegramon, hogy most fejezi be a frontvonal körzetében tervezett erődítmények építését öt régióban, köztük a donyeckiben, ahol az aktív harcok folytatódnak. Ezenfelül hamarosan befejezik az építéseket Szumi, Zaporizzsja, Herszon és Harkiv megyékben is.

Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a The Times című brit napilapnak adott interjújában – amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió internetes kiadványa idézett – közölte, hogy ukrán hírszerzési értesülések szerint Oroszország valóban tervet készített Harkiv és Szumi városok elfoglalására. Kijelentette, hogy az oroszok nemcsak Donyeck és Luhanszk megyék egészének bekebelezésére törekszenek, hanem Zaporizzsja megyét is teljesen meg akarják szállni. Leszögezte: az ukrán fegyveres erők mindent megtesznek az orosz tervek meghiúsítása érdekében, de ehhez fegyverekre van szükségük.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az orosz áttörést, és reméljük, hogy az amerikai fegyverek ebben segítségünkre lesznek. Ha időben érkeztek volna, nem veszítettük volna el azt a területet, amelyet az elmúlt hónapokban elveszítettünk” –  tette hozzá a parancsnok.

Ukrán–lengyel kapcsolat

Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott lengyel kollégájával, Radoslaw Sikorskival.

– mondta Kuleba. Szavai szerint megbeszélésük alatt szót ejtettek az ukrán légvédelem megerősítéséről, Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatáról és Volodimir Zelenszkij elnök béketervéről.

Az ukrán Szabadság Rádió a védelmi minisztérium vonatkozó rendeletére hivatkozva arról számolt be, hogy

Azoknak a 18-60 év közötti férfiaknak ugyanis, akiket eddig korlátozottan alkalmasnak minősítettek, ismét meg kell jelenniük a katonai orvosi bizottság előtt, amire 2025. február 4-ig van lehetőségük. Az új rendelet szerint minősíthetik őket teljes mértékben alkalmasnak is. Egy új kategóriába kerülnek azok, akik „alkalmasak katonai támogató egységekben, toborzóirodán, katonai egyetemeken, kiképzőközpontokban, egészségügyi egységekben, logisztikában és kommunikációs egységekben, valamint őrző-védő feladatok ellátásában végzett szolgálatra”. A Szabadság Rádió szerint ők is mozgósíthatók lesznek, ha a felsorolt egységek vagy intézmények valamelyikében szükség van rájuk. A harmadik kategória elnevezése: „alkalmas bizonyos szakterületekre”. A rádió megjegyzése szerint idetartoznak például a katonatiszti főiskolai felvételre jelentkezők. A negyedik kategóriába pedig olyanok fognak tartozni, akik kizárólag „specifikus feladatokra” alkalmasak.

Kizárta NATO-katonák ukrajnai bevetését a brit külügyminiszter

David Cameron brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

Cameron előző nap Kijevbe érkezett, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, pénteken pedig a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városába látogatott.

A Sky News brit hírtelevíziónak adott, Lvivből közvetített pénteki interjúban kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

 „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva a francia államfő.

Macron szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek”.

David Cameron a pénteki Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen egyedül Nagy-Britannia csaknem 60 ezer ukrán katonának nyújtott eddig kiképzést.

– fogalmazott a brit külügyminiszter.

Lettországban tankcsapdákat kezdtek kialakítani az orosz és fehérorosz határ közelében

Lettországban a balti védelmi vonal kiépítésének részeként harckocsiárkokat kezdtek ásni az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határ mentén – jelentette a lett közmédia.

„Itt felássuk az utat és egy tankcsapdát alakítunk ki, hogy szükség esetén ezen az úton ne lehessen járműveknek, így a harckocsiknak haladniuk” – mondta a portálnak Kaspars Lazdins lett mérnök alezredes. Elmondása szerint a védelmi vonal építése során figyelembe veszik a természetes környezetet, beleértve a folyókat, mocsarakat és erdőket.

Hozzátette: ahogy a harckocsiárkok elkészülnek, elhelyezik az úgynevezett sárkányfogakat a határon.

Idén január 19-én az észt hadsereg bejelentette, hogy a balti államok között megállapodás született védelmi vonal megteremtéséről az orosz határon. A dokumentumban leszögezték, hogy a különböző védelmi struktúrákból álló övezet létrehozásának egyik célja a katonai fenyegetésekkel szembeni védelem lesz.

Az olasz kormány kizárja a szárazföldi beavatkozás lehetőségét

A szárazföldi beavatkozás lehetősége nem szerepel a G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén – így reagált a római kormánypalota Emmanuel Macron kijelentéseire, melyekkel a francia elnök nem zárta ki akár európai katonák küldését az ukrajnai harctérre.

A G7-csoport következő értekezletét június 13. és 15. között tartják a dél-olaszországi Puglia tartományban.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mivel Olaszország „álláspontja továbbra is az egyensúlyt követi”. Tajani hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. 

– mondta az olasz diplomácia vezetője.

 – írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.

Emmanuel Macron a The Economist című brit hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök – „a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen”.

Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, amely a kilencedik lesz a háború kezdete óta.

Kína szerepe

A Fehér Ház kijelentette, hogy továbbra is „mély aggodalom tölti el” amiatt, hogy nem látja, hogy Kína csökkentette volna az orosz hadsereg megsegítését.

A Hszi Csin-ping kínai elnökkel és magas rangú kínai tisztviselőkkel a múlt héten tartott találkozóján Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette: „Az orosz védelmi ipari bázis feltöltése nemcsak Ukrajna biztonságát, hanem Európa biztonságát is fenyegeti. Oroszország nehezen tudná fenntartani az Ukrajna elleni támadását Kína támogatása nélkül.”

Annalena Baerbock: következményei lesznek annak, hogy orosz hackerek megtámadtak német oldalakat Következményei lesznek annak, hogy az orosz katonai hírszerzéshez köthető APT28 hackercsoport kibertámadást követett el tavaly a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken ausztráliai látogatásán. A német külügyminisztérium pénteken bekérette Oroszország berlini nagykövetségének vezetőjét a kibertámadással kapcsolatban. „Mi és partnereink nem fogjuk eltűrni ezeket a kibertámadásokat, és az intézkedések teljes arzenálját bevetjük, hogy megakadályozzuk, elrettentsük és reagáljunk Oroszország kibertérben kifejtett agresszív viselkedésére” – közölte a külügyminisztérium szóvivője. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter tárcája közleményében tudatta, hogy Németország az EU-val és a NATO-val közösen jár el. „Az orosz kibertámadások fenyegetést jelentenek a demokráciánkra és határozottan szembeszállunk velük” –  jelentette ki Faeser. Berlin először 2023 januárjában vádolt meg orosz hackereket azzal, hogy megtámadtak német weboldalakat. A hackerek mindazonáltal nem okoztak jelentős kárt, de egy időre sikerült megbénítaniuk a megtámadott oldalakat. Baerbock most Adelaide-ben közölte, hogy lezárult a nemzetbiztonsági vizsgálata az SPD elleni támadásnak, „amely egyértelműen az orosz katonai hírszerzés (GRU) irányította APT28 orosz csoporthoz köthető”. Hozzátette, hogy a jogellenes cselekmény nem maradhat következmények nélkül. A kormányon lévő SPD 2023 júniusában közölte, hogy az év elején célzott támadás érte. Idén márciusban a német kiberbiztonsági ügynökség és a Google anyavállalatának, az Alphabetnek dolgozó szakemberek német politikai pártok célzott támadásán kaptak egy másik, APT29 nevű orosz hackercsoportot is. A csoport vezető német politikusoknak e-mailen küldött linkek segítségével próbálta meg feltörni a pártok fiókjait, és megszerezni az ott tárolt adatokat. A berlini orosz nagykövetség ügyvivője a diplomáciai képviselet Telegram-csatornáján reagált Baerbock kijelentéseire. Azt írta, „Oroszország visszautasítja hogy állami intézményeinek bármi köze lenne a szóban forgó ügyhöz vagy az APT28 csoporthoz általában, tehát a német kormány bizonyítékok nélküli vádaskodásai alaptalanok”.

Sokan megsebesültek az Odesszát ért újabb orosz támadásban

Tizennégyen megsebesültek abban az orosz támadásban, amelyet a dél-ukrajnai Odesszára mértek csütörtökre virradó éjjel - közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.

Hozzátette, hogy károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, beleértve postai raktárépületeket. Elmondta, hogy még mindig oltják a keletkezett tüzeket.   

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy régiójának több részét is orosz támadások érték csütörtökön, az eddigi információk szerint két idős helyi lakos megsebesült.   

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye vezetése arról adott hírt, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők 31 támadást hajtottak végre a régióban, drónokkal támadtak, és aknákat dobtak le, a helyi hatóságok 130 robbanást jegyeztek fel.   

Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoport szóvivője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz csapatoknak sikerült áttörniük és megvetni a lábukat a Donyeck megyei Pokrovszk térségében lévő Ocseretinében, de azt a részt, ahol tartózkodnak, az ukrán katonák tűz alatt tartják, és a harcok folytatódnak. Hozzátette: az orosz erők továbbra is rohamozzák Csaszov Jart és a környező településeket, ahol heves harcok folynak a logisztikai útvonalak ellenőrzéséért.   

Az ukrán különleges hadműveleti erők sajtószolgálatukon keresztül beszámoltak arról, hogy megsemmisítették egy orosz Buk légvédelmi rendszer indító-töltő állását Szumi térségében.   

Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 121 összecsapás történt a fronton, az orosz erők öt rakéta- és 63 légicsapást hajtottak végre, valamint 72-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 471 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett húsz orosz harckocsit, húsz tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 23 drónt.

Nem lesz vége egyhamar

Avril Haines, az amerikai hírszerzés igazgatója kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin úgy látja, hogy a hazai és nemzetközi fejlemények neki kedveznek, így valószínű, hogy folytatni fogja az ukrajnai akciókat.

„Putyin Ukrajna elleni egyre agresszívabb taktikái, mint például a villamosenergia-infrastruktúra elleni csapások, arra hivatottak, hogy meggyőzzék Ukrajnát arról, hogy a harcok folytatása csak növeli az Ukrajnát ért károkat, és nem kínál elfogadható utat a győzelemhez. Ezek az agresszív taktikák valószínűleg folytatódni fognak, és nem valószínű, hogy a háború hamarosan véget ér” – mondta.

Precíziós fegyvereket és energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért Kijevnek a brit külügyminiszter

David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.

David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot (4560 milliárd forintot) fordít.

A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges - fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.

A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font (77,5 milliárd forint) pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font (1370 milliárd forint) katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli. A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának. Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.

A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.

Kiküldték a meghívókat

„A napokban Svájccal együtt befejeztük a globális békecsúcsra szóló meghívók kiküldését. A csúcstalálkozó konkrét időpontjai június 15-e és 16-a. Ez lesz az első szakasz – lényegében az első valódi lehetőség az igazságos béke helyreállításának megkezdésére. Mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy Oroszországot csak a globális hatalom kényszerítheti békére, ezért azon dolgozunk, hogy minél több résztvevőt bevonjunk a svájci csúcstalálkozóba és a kapcsolódó kommunikációba” – mondta az ukrán elnök. 

Volodimir Zelenszkij szerint arra lehet számítani, hogy Oroszország próbálja majd megzavarni ezt a munkát és gyengíteni igyekszik az ukrán pozíciókat.

Fegyverekre várnak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a saját szintjükön minden előkészületet megtettek a nyugati partnerek által ígért fegyverszállítmányok fogadására, és arra, hogy a csomagok mielőbb a frontra is eljussanak, így már csak a tényleges szállításra várnak.

Zelenszkij: védeni kell az energiaszektort!

Napi videójában egyebek mellett arról beszélt az ukrán elnök, hogy minden lehetséges módon meg kell védeni az ukrán energiaszektort, hogy árammal láthassák el a háztartásokat, és itt az ideje elkezdeni a felkészülést a következő fűtési szezonra is.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 4975 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5205 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön: