2024.06.02. 12:59
A Békemenet a legnagyobb háború elleni közösségi kiállás volt az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta
A szombati Békemenet a legnagyobb háború elleni közösségi kiállás volt az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta, és ez annak a bizonyítéka, hogy hiába is próbálják, nem lehet elfojtani a békevágy hangját, amely egyre nagyobb hangerővel dübörög, és június 9-én lehet a leghangosabb - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői a margitszigeti nagyréten 2024. június 1-jén
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Dömötör Csaba szavai szerint hónapok óta hallgatják a háborús kórust minden hullámhosszon, de "jövő vasárnap mi jövünk".
Kiemelte, tűrték a nyomásgyakorlást, az uniós pénzek visszatartását, a külföldről pénzelt régi-új szereplők sértegetéseit, de most eljött az idő a méltó válaszadásra.
"A Békemenet elrugaszkodási pont volt a jövő vasárnapi választáshoz" - jegyezte meg az államtitkár.
Azt mondta,
"sok jelentős európai parlamenti választás van mögöttünk, de messze ez a legfontosabb, mert amiről döntünk, az jóval több mint öt évre határozhatja meg nemcsak Magyarország, hanem egész Európa sorsát is".
Azért is nagy most az európai parlementi választás tétje, mert "most kapcsolják háromezres fordulatszámra" a háborús készülődést és ebben az Európai Parlamentnek hangadóként nagy szerepe van - tette hozzá.
Szavai szerint a döntéshozók mintha elfeledték volna a 20. század tragikus tapasztalatait.
Az uniónak évtizedekig olyan vezetői voltak, akik ismerték a világháború poklát, és ezért pártcsaládtól függetlenül a legfontosabb cél volt a béke megőrzése
- mondta, hozzátéve,
ez volt az unió fő ígérete, és ez az, amit nem tud most betartani.
Közölte, újra háborúba akarják tolni a kontinenst, ennek konkrét jelei, folyamatai vannak.
Dömötör Csaba példaként hozta fel, hogy formálódóban van egy katonai misszió, tankok és vadászgépek után már összetett rakétarendszereket is küldenek Ukrajnába, azt akarják, hogy a fegyverekkel orosz területeket is lehessen célozni, Németországban és az Egyesült Államokban már döntöttek is erről.
Atomfegyverekre hivatkoznak, egyre-másra jelennek meg nyilatkozatok a sorkatonai kötelezettség kiterjesztéséről, mi ez, ha nem a háború kiterjesztése? - tette fel a kérdést.
Dömötör Csaba kitért arra, vannak országok, ahol törvényjavaslatok születtek annak érdekében, hogy több embernek kelljen katonai kötelezettséget vállalnia, és várhatóan ez a folyamat folytatódik.
Úgy fogalmazott: "a magyar huszonéves generációnak érdemes figyelembe vennie ebben az ügyben", hogy a sorkötelezettségről szóló javaslatok mindenekelőtt őket érintik.
Hangsúlyozta, ha brüsszeli vezetők katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, akkor rájuk gondolnak, nem a saját vérüket adnák, hanem a jövő generációét.
Azt, hogy a kiterjedt háborúk ezzel járnak, a tömegsírokon szereplő életkorszámok is bizonyítják
- mondta, hozzátéve,
"a magyar fiatalok menjenek inkább száz teltházas Azahriah-koncertre, mint akár egyetlen lövészárokba".
Az államtitkár véleménye szerint "most kell behúznunk a féket", mert később már nem lesz rá lehetőség, a 20. század tapasztalatai azt mutatják, ha sok ország részese egy konfliktusnak, már nincs kiút a világháborús spirálból.
1914 egymással szembenéző felei sem világháborút akartak, mégis abban találták magukat, na meg lövészárkokban, golyózáporban, végül tömegsírban
- jelentette ki.
Dömötör Csaba emlékeztetett: Magyarország mindig a tragikus oldalát élte meg a világháborúknak, a győzedelmeset soha.
Emberéleteket, területeket vesztettünk és reményt is, nem szeretnénk még egyszer ilyet végigélni, nincs olyan magyar család, amelynek ne mutatta volna meg magát valamilyen formában a világháború pokla
- mondta.
Arra biztatott,
vegyük komolyan a nagyszüleink tragédiáit, sorsát, intelmeit, és tegyünk meg mindent a békért, most nem kellenek hozzá fegyverek, elég egy golyóstoll a szavazófülkében.
"Abban biztosak vagyunk, hogy az európaiak többsége békét akar, a politikai színtéren eddig Magyarország őrizte a béke tüzét, de június 9-én más országokból is hozhatnak rá tüzelőanyagot, hogy még nagyobb legyen" - hangoztatta Dömötör Csaba.
Fricz Tamás: a Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel
A Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel, mára mozgalomból intézménnyé vált - mondta Fricz Tamás politológus, filozófus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója a résztvevők számát 300 ezer és 500 ezer közöttire becsülve azt mondta: az idei Békemenet a nagyobbak közé tartozott, s szerinte "talán a legnagyobb tömeg most volt".
Rendkívül bíztatónak tartotta, hogy - az ellenzéki "vészmadárkodókra" rácáfolva - ugyanúgy több százezren vettek részt a Békemeneten, mint az elmúlt tizenkét évben bármikor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény népszerűsége idén azért is volt kimagasló, mert a Békemenet elnevezés talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most, amikor "háborús helyzet" van.
A menet, ahogy eddig mindig, idén is rendkívül nyugodt körülmények között zajlott: egy békeszerető, nyugodt emberekből álló összetartó - érzelmi és értékbeli - közösség, erő jelent meg a budapesti belvárosban - emelte ki.
A résztvevők összetétele kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal szembetűnő volt a fiatalok komoly aránya a tömegben, ami arra utal, hogy "megvan az utánpótlás, a folytatás lehetősége", amit az is mutat, hogy a résztvevők mindig várják az újabb találkozás lehetőségét.
A Békemenet a politológus szerint megmutatta azt is, hogy "egy konzervatív, nemzeti beállítottságú, békepárti értékrend mögött óriási társadalmi közösség van, és újratermeli önmagát".
Annak kapcsán, hogy sokan vidékről vagy a határon túlról érkeztek, hogy az emberek egy részét "buszoztatták", Fricz Tamás azt mondta: a Békemenet "nem egy budapesti összejövetel", arra az egész országból és a határon túlról is el akarnak jutni az emberek. Szerinte természetes, hogy megszervezik utazásukat azok, akik nem tudnak autóval vagy vonattal érkezni.
Egy német résztvevővel készült bejátszásra és arra a műsorvezetői megállapítására reagálva, hogy az idei rendezvényen "Európa is ott vonult (...) német, svéd, lett, litván és észt zászlók alatt", a politológus kiemelte: Európa megosztottá vált a jelenlegi háborús légkörben. Szerinte azok az európai állampolgárok, akik a béke pártján állnak, és valóban egy normális európai életmódhoz ragaszkodnak, figyelemmel követik a magyarok Békemenetét és erőt merítenek belőle.
A jelenlegi történések - például a néppárti vezető, Manfred Weber kötelező európai sorkatonaság felállításáról szóló tervei - azt üzenik, amit Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök is mondott a Békemeneten: "a háborúpárti erőket nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, akár itthon, akár a nyugat-európai országokban" - vélekedett a politológus.
Szerinte Európa mára a békepártiak és a háborúpártiak táborára szakadt, a június 9-i választás pedig azért nagyon fontos, mert meghatározza e két tábor harcának végső kimenetelét.
Minél nagyobb sikereket érnek el a békepárti erők a választáson, annál inkább van esély arra, hogy legyőzzék a háborúpárti erőket. "Sorsdöntő választás és sorsdöntő év előtt állunk" - hívta fel a figyelmet Fricz Tamás.