23 órája
A Kreml szerint Kijevnek már valószínűleg engedélyezték a mélységi rakétacsapásokat
Ukrán katonák FPV drónokat készítenek Luhanszkban 2024. augusztus 25-én
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Diego Herrera Carcedo
Orosz diplomata: veszélyes döntés lenne, ha Washington engedélyezné Kijevnek a mélységi rakétacsapásokat
Veszélyes eszkalációhoz vezetne, ha Washington engedélyezné Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjen csapást Oroszország nemzetközileg elismert területének mélyére - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televíziónak nyilatkozva.
Ez egy újabb lehetséges eszkalációs lépés Washington részéről. Washington teljes ellenőrzést gyakorol Kijev felett. Kétségtelen, hogy kijevi vazallusai egyetlen lépést sem tehetnének az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek áldása vagy mindenféle segítsége nélkül, amely egyre mélyül és növekszik. Ez aggasztó, ez veszélyes, ez fenyegető, de eltökéltségünk a különleges hadművelet minden céljának elérése mellett rendíthetetlen
- mondta Rjabkov.
A diplomata szerint a kockázat egyre nő, az Egyesült Államok "szó szerint a szakadékba kezd tekintgetni", és a fantázia világában él, amikor azt képzeli, hogy egy atomhatalmat, mint Oroszország, le lehet győzni a csatatéren.
"Ez nagyon rosszul végződhet számukra és mindazok számára, akik egyszerűen becsukják a szemüket e szörnyű valóság előtt" - fogalmazott Rjabkov.
Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg az ATACMS rakétákat ugyanúgy meg fogja semmisíteni, mint a korábban szállított amerikai fegyverrendszereket. Leszögezte, hogy Moszkva nem fogad el semmilyen ultimátumot az ukrán konfliktussal kapcsolatban, akár Koppenhágában vagy Bürgenstockban - az Ukrajnáról szóló korábbi konferenciák helyszínein - mutatják be őket, a harctéren kialakult realitásokból kell kiindulni.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt a vádat fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint a NATO-közösség egésze áll minden orosz területen végrehajtott "terrortámadás", egyebek között a Moszkvához közeli Ramenszkoje lakóházaira keddre virradóra mért dróncsapások mögött.
"Természetesen tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy a kijevi rezsim csak egy eszköz, hogy Washington és London áll mögötte, és irányítja a kezét" - mondta.
Kifogásolta, hogy a brit és amerikai hatóságok és a szakszolgálatok következetesen az orosz belpolitikai helyzet megingatására törekednek a "rendszeren kívüli" ellenzék támogatásával, amely nem ellenzékként, hanem a befolyásolás ügynökeként lép fel.
Victoria Nuland volt megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes egy minapi nyilatkozatát bizonyítéknak nevezte arra, hogy a nyugati országok ellenérdekeltek az ukrán konfliktus diplomáciai rendezésében. Mint mondta, Washington részese volt annak, hogy Ukrajna elutasította az Isztambulban 2022 tavaszán elért orosz-ukrán megállapodást.
Nuland az Oroszországban külföldi ügynöknek nyilvánított Jurij Zigar újságírónak adott, a YouTube-on augusztus 30-án közzétett interjújában egyebek között arról beszélt, hogy amerikai részről Kijev számára előnytelennek minősítették a részvétele nélkül parafált megállapodást, amelyet az ukrán fél utólag mutatott meg neki.
Zaharova bűnös "összejátszással" vádolta meg Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát abban, hogy a saját céljai érdekében "lerombolja egy harmadik ország államiságát", lesüllyesztve azt "egy terrorista bandaalakulat szintjére".
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Moszkva sem közvetlenül, sem közvetítőkön keresztül nem kapott felvilágosítást Berlintől Olaf Scholz német kancellár Ukrajnával kapcsolatos "béketervéről". Megismételte, hogy az orosz fél nem utasítja el a tárgyalásokat, rámutatva, hogy a Scholz vezette német hatóságok csak úgy tudnák bizonyítani a békés rendezés iránti hajlandóságukat, ha abbahagynák a fegyverszállításokat Ukrajnának.
"Természetesen a kijevi rezsim által elkövetett terrortámadások elítélésével párosulva. És az egész tisztátalanság és abszolút náci ideológiai hozzáállás szponzorálásának megszüntetésével" - mondta Zaharova.
Bátornak és tiszteletre méltóak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait, amelyek szerint a nemzetközi közösségnek elfogadhatatlannak kellene minősítenie, hogy náci jelképekkel harcoló fegyveres alakulatok működnek Ukrajnában.
Újabb több százmillió fontos támogatást jelentett be Ukrajnának a brit kormány
Újabb több százmillió fontos támogatást jelentett be Ukrajnának szerdán a brit kormány. A csomagban hadfelszerelések szállítása és gazdaságtámogató hitelgarancia-vállalás is szerepel.
A londoni külügyminisztérium bejelentette azt is, hogy bekérették Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét az Oroszországnak szállított iráni rakéták ügyében.
A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint David Lammy külügyminiszter, aki szerdán amerikai kollégájával, Antony Blinkennel együtt Kijevbe utazott, tárgyalásai során több mint 600 millió font (285 milliárd forint) értékű támogatást jelent be Ukrajna számára.
A juttatás része egy 242 millió fontos, azonnali folyósításra összeállított csomag, amelyet humanitárius, energiaipari és hosszú távú gazdaságstabilizációs célokra, valamint reformok elindítására és újjáépítési feladatokra lehet felhasználni.
London emellett 484 millió dollár (175 milliárd forint) erejéig garanciát vállal a Világbank által még az idén folyósítandó hitelekre, amelyek célja az ukrán gazdaság stabilitásának erősítése.
A brit garanciavállalással nyújtandó világbanki hitelt a létfontosságú közszolgáltatások fenntartására, köztük az iskolák és a kórházak működtetésére, valamint a közigazgatási alkalmazottak javadalmazására és a nyugdíjfolyósítások finanszírozására lehet fordítani - áll a londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatásában.
A külügyi ismertetéshez fűzött nyilatkozatában John Healey brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Ukrajna számára még áprilisban bejelentett hadfelszereléseket - köztük légvédelmi rakétákat, F-16-os harci repülőgépekhez szükséges felszereléseket, AS90 típusú önjáró lövegeket és a hozzájuk való tartalék ágyúcsöveket, valamint katonai vízijárműveket és haditengerészeti lövegeket - Nagy-Britannia már leszállította az ukrán fegyveres erőknek.
Healey szerdán bejelentette azt is, hogy a brit kormány mindezeken felül még az idén további több száz légvédelmi rakétát, több tízezer tüzérségi lövedéket, valamint páncélozott járműveket szállít Ukrajnának.
A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint bekérették Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét, akinek kifejtették, hogy az Oroszországnak szánt iráni ballisztikus rakéták leszállítása veszélyes eszkalációt jelentene, és e fegyverek átadását "erőteljes válaszintézkedések követnék".
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki előző nap Londonban tárgyalt brit kollégájával, David Lammyval, közös sajtóértekezletükön kijelentette: Washington értesülései szerint Irán már át is adott Oroszországnak rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat, és ezeket a fegyvereket az orosz hadsereg a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen.
London az iráni rakétaszállításokra adott első szankciós válaszintézkedésként felmondta a kétoldalú brit-iráni polgári légiforgalmi megállapodást, így az Iran Air iráni nemzeti légitársaságnak várhatóan le kell állítania Teherán és London között eddig kétnaponta közlekedtetett közvetlen járatait.
Az ukrán elnök új tervvel akarja a háború diplomáciai befejezésére kényszeríteni Moszkvát
Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a Kijevben zajló Krími Platform csúcstalálkozójának keretében tartott.
"A tárgyalási tervvel kapcsolatban következetes leszek. Először Joe Biden amerikai elnökkel fogok beszélni róla, mert ez a terv leginkább az Egyesült Államok és más partnerek támogatásán múlik" - mondta.
Szavai szerint ez elsősorban pszichológiai és politikai természetű terv lesz, de többféle fegyver is szerepet kap benne, ami befolyásolhatja Oroszország döntését a háború befejezéséről.
A "győzelmi tervet" "a második békecsúcson kell bemutatni, hogy Oroszországot a háború diplomáciai befejezésére kényszerítsük, és ha a partnerek támogatják, akkor Ukrajna könnyebben véget vethet a háborúnak" – hangsúlyozta az elnök.
Zelenszkij kifejezte reményét, hogy még szeptemberben tárgyalhat Joe Biden amerikai elnökkel, és az Egyesült Államok engedélyezi Ukrajnának a mélységi csapásmérést amerikai nagy hatótávolságú fegyverekkel oroszországi célpontok ellen.
Az államfő kitért arra, hogy Ukrajna képes jelentősen növelni saját dróngyártását, de nem rendelkezik ehhez kellő költségvetési forrással, ezért pénzügyi segítségre van szüksége partnereitől. Hangsúlyozta, hogy a dróngyártás az ukrajnai üzemekben gyorsabb és olcsóbb, mint Nyugaton.
Elmondta, hogy a horvát kormány új védelmi segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amiről Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel tárgyalt szerdán Kijevben.
Kérdésre válaszolva kijelentette: nem tud Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos tervéről, amelyről az olasz sajtó korábban írt. Ismételten leszögezte, hogy Ukrajna bevonása nélkül az országot érintő terv nem készülhet.
Szintén újságírói érdeklődésre azt mondta, hogy Ukrajna kapott információkat partnereitől arról, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, de ilyen rakéták Ukrajna elleni bevetését nem tudja megerősíteni. "Csak akkor tudom megerősíteni, ha majd bizonyítékokkal rendelkezünk a rakéták bevetéséről, mint ahogy az megtörtént az észak-koreai rakéták és tüzérségi lövedékek bevetése után" – mondta Zelenszkij.
Fekete-tengeri fúrótorony elleni támadás visszaveréséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
A Fekete-tengeren működő Krím-2 fúrótorony elleni ukrán támadás meghiúsításáról tett bejelentést szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) 14 Willard Sea Force rohamcsónakból álló deszantegységet vetett be az akcióban.
A tűzharc során az orosz Fekete-tengeri Flotta és a fúrótorony őrsége nyolc csónakot elsüllyesztett, az ukrán tengerészgyalogság különleges műveleti erőinek mintegy nyolcvan katonáját pedig megsemmisítette.
A moszkvai katonai tárca szerint a megmaradt hat ukrán hajó úgy vonult vissza, hogy kísérletet sem tett a vízben maradt sebesültek kiemelésére. A közlemény a „vérbe fulladt médiaműveletet” azzal hozta összefüggésbe, hogy szerdán az Egyesült Államok és európai országok magas rangú képviselői látogattak el Kijevbe.
A szerdai orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül hármon számolt be orosz előretörésről. Ukrajnában hatban, Kurszk megyében pedig egyben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 350.
Fotó: Diego Herrera Carcedo / Forrás: AFP
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között az ukrán Horticja csoportosítás előretolt vezetési pontját, valamint kilenc lőszerraktárt, három sorozatvetőt - köztük egy amerikai M270-es MLRS típusút, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és hét vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, kilenc francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá57 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 12 200 embert, 96 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 77 páncélozott személyszállító járművet, 656 páncélozott harcjárművet, 401 gépkocsit, 90 tüzérségi löveget és 26 sorozatvetőt veszített.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alakulat parancsnoka szerdán azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz erők visszafoglaltak mintegy tíz települést Kurszk megyében, és hadifoglyokat is ejtettek. A tábornok szerint egy páncéloscsoport áttörést ért el, aminek köszönhetően más alegységek is előrenyomulhattak.
Alaudinov konkrétan Sznagoszty, Visnyovka és Gyeszjatoje Oktyabrja község felszabadításáról számolt be, valamint arról, hogy Apanaszovka felét is ellenőrzésük alá vonták az orosz erők. Az orosz védelmi minisztérium részéről nem hangzott el erre vonatkozó bejelentés.
Litván elnök: nem válhat normává az emberi jogok megsértése
Oroszország szisztematikusan megsérti az emberi jogokat az általa megszállt Krím félszigeten, de az efféle jogsértések nem válhatnak normává – hangsúlyozta Gitanas Nauseda litván elnök szerdán Kijevben a Krími Platform elnevezésű csúcstalálkozón mondott beszédében, amelynek rövidített változatát közzétette az X-en.
A litván elnök emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni orosz háború több mint tíz éve kezdődött a Krímben.
Ott is véget kell vetni a terroruralomnak. A 4. Krími Platform csúcstalálkozón hangsúlyoztam: nem engedhetjük meg, hogy az emberi jogok széleskörűen elterjedt megsértése új normává váljon
– írta bejegyzésében.
Recep Tayyip Erdogan török elnök videoüzenetet intézett a csúcstalálkozó résztvevőihez, amelyben leszögezte, hogy Oroszország köteles a nemzetközi jognak megfelelően visszaadni a Krímet Ukrajnának.
Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége iránti támogatásunk továbbra is megingathatatlan. A Krím visszaadása Ukrajnának a nemzetközi jog követelménye
– jelentette ki a török államfő.
Fotó: Leon Neal / Forrás: AFP
Erdogan kiemelte, hogy a Krím annektálása, amelyet Törökország az első naptól fogva ellenzett, tovább mélyítette a 80 évvel ezelőtti deportálást elszenvedő krími tatárok szenvedését. Hangsúlyozta, hogy
a krími tatárok biztonságának és jólétének biztosítása Törökország külpolitikájának egyik prioritása. Azt is leszögezte, hogy a krími tatároknak joguk van szabad, biztonságos és békés életet élni szülőföldjükön.
Számos külföldi vezető érkezett szerdán az ukrán fővárosba, hogy személyesen részt vegyen a Krími Platform csúcstalálkozóján. Litvánia elnökén kívül Kijevbe érkezett Evika Silina lett miniszterelnök, Andrej Plenkovic horvát kormányfő, továbbá David Lammy brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke is - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Ukrán elnök: az orosz katonák legalább 137 ezer háborús bűnt követtek el mostanáig Ukrajnában
Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta az orosz katonák legalább 137 ezer háborús bűnt követtek el Ukrajnában, és legalább ennyi büntetést kellene kiszabni rájuk - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szerdai kijevi nemzetközi konferencián.
„Az igazságosság egyesíti az embereket, mert az igazságosság iránti vágy áll az emberi kultúránk középpontjában. Most az igazságosság vágya egyesít mindenkit, aki velünk dolgozik, hogy megvédjük az emberek életét és hazánkat az oroszoktól. Ma legalább 137 ezer okunk van arra, hogy folytassuk ezt a munkát, és pontot tegyünk a végére. Pontosan ennyi háborús bűnt követett el eddig Oroszország, legalábbis ennyi vált ismertté. Bűncselekmények a béke és az emberiség ellen, államunk ellen, népünk ellen, Ukrajna és ukránok ellen. Ez pedig azt jelenti, hogy ettől kevesebb a büntetés sem lehet” – fogalmazott az államfő.
„Minden nemzet tisztában van az igazságszolgáltatás árával. Minden olyan állam, amely valóban tiszteli az emberi életet és a nemzetközi jogot, egyszerűen nem létezhet igazságosság nélkül, függetlenül attól, hogy nemzeti jogszabályában ezt milyen formában írták meg, milyen nemzetközi egyezményt ratifikált, és a Római Statútum hatályba lépett-e vagy sem a területén” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán védelmi minisztérium szerdán azt jelentette be, hogy jóváhagyta az ukrán hadsereg ellátását egy új, Fekete özvegy névre keresztelt drónrendszerrel.
Az ukrán gyártású új drón taktikai fegyver, amelyet egy tapasztalt drónkezelő éjjel és nappal is képes irányítani – írta közleményében a minisztérium. Tartozik hozzá többször felhasználható kvadrokopter, amely FPV, azaz megfigyelő és képrögzítő eszközként működtethető. A drón viszonylag alacsony ára lehetővé teszi, hogy ebben a verzióban is használható legyen – jegyezte meg a tárca. Az egyszer használatos formátumban készült koptert viszont robbanótöltet szállítására és csapásmérésre fejlesztették ki.
Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója szerdán a Telegram közösségi oldalon azt közölte, hogy nap közben az orosz hadsereg támadást intézett a régióban lévő Kamjanszke térsége ellen, aminek következtében egy 38 éves férfi meghalt, egy másik helybeli lakos pedig megsebesült.
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok szerdán kétszer is ágyúzták Kosztyantinyivka városát, minek következtében három ember – köztük egy 73 és egy 81 éves nő – életét vesztette, és további öt megsebesült.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt alatt 11 frontirányban 131 összecsapás történt, csak a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében az ukrán erők több mint 60 orosz támadását vertek vissza. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 630 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 56 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert és 57 drónt.
Kreml: Kijevnek már valószínűleg engedélyezték a mélységi rakétacsapásokat
Valószínűleg már megszületett a döntés arról, hogy Kijev nagy hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákkal csapásokat mérhet Oroszország nemzetközileg elismert területére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
Jelenleg a tömegtájékoztatási eszközök egyszerűen csak tájékoztató kampányt folytatnak a már meghozott döntés hivatalossá tételére
– hangoztatta.
A szóvivő szerint a Nyugat, miközben igyekszik elhatárolódni az ukrajnai konfliktustól, valójában fokozza a szerepvállalását.
A Kijevnek történő fegyverszállításról meghozott döntések Peszkov szerint csak megerősítik, hogy szükség volt az ukrajnai „különleges hadműveletre”, és nem volt más megoldás.
Azt mondta, hogy Oroszország „megfelelő” választ fog adni arra, ha Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kap az ország belseje ellen indítandó csapásokhoz.
Nem kell mindenütt valamilyen választ várni. Maga a különleges hadművelet választ jelent minden ilyen lépésre
– fogalmazott.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján kedden azt írta, hogy Oroszország kénytelen lesz választ adni a Nyugatnak az ukrajnai konfliktusban való szerepvállalására, „mind erősebb és pusztítóbb fegyvereket felhasználva, megvédve polgárait”.
Mint írta, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlen résztvevőivé válnak a konfliktusnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miatt, aki nagy hatótávolságú fegyvereket kért tőlük, és arról tárgyal velük, hogy orosz területre mérjen csapásokat ezekkel az eszközökkel.
A házelnök rámutatott, hogy Zelenszkij számára közömbös az egyszerű ukránok sorsa, miközben ő maga a szüleit már régen Izraelbe, a családját pedig Londonba költöztette. Úgy vélekedett, hogy az ukrán vezető számára a legfontosabb a hatalom megtartása, ám ez nem fog neki sikerülni.
Peszkov hangot adott meggyőződésének, miszerint az ukrajnai konfliktus végére azzal lehetne pontot tenni, ha az Egyesült Államok felhagyna azzal a politikájával, hogy Ukrajnát az Oroszország elleni harcra használja fel. Az orosz légvédelmet méltatva minimálisnak nevezte az ukrán tömeges dróntámadások hatékonyságát.
A szóvivő alaptalannak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek szerint Oroszországnak külföldről szállítanak fegyvert. Azt hangoztatta, hogy az orosz hadseregnek „a szükséges eszközök teljes arzenálja” rendelkezésére áll a „különleges hadművelet” folytatásához.
Kitérve az amerikai elnökválasztási küzdelemre, Peszkov kifejezte a Kreml abbéli reményét, hogy a jelöltek nem használják a belpolitikai harc egyik eszközeként Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét.
Az EU bírósága megerősítette az NSD orosz pénzügyi vállalattal szemben hozott korlátozó intézkedéseket
Az Európai Unió bírósága megerősítette a moszkvai tőzsde tulajdonában lévő Országos Elszámolási Értéktár (NSD) ellen bevezetett uniós korlátozó intézkedéseket – közölte szerdán a luxemburgi székhelyű testület.
A vállalat pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, mint banki elszámolási szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, banknak nem minősülő pénzintézet. Az EU 2022 júniusában vezetett be szankciókat az NSD ellen, mikor Oroszország Moszkva eurókötvényeinek kezelésére akarta felhasználni az intézetet. A szankciós listára való felvétel indoklása szerint az NSD alapvető fontosságú szerepet tölt be Oroszország pénzügyi rendszerének működésében, és ennélfogva az orosz kormánynak anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújt. A vállalat a korlátozó intézkedések ellen keresetet nyújtott be az uniós bíróságon.
A szerdán hozott ítéletben az EU bírósága elutasította a keresetet, azzal indokolva a döntést, hogy az NSD nem bizonyította, hogy az EU tévesen állapította meg, hogy a vállalkozás rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmény, amely alapvető fontosságú szerepet tölt be Oroszország pénzügyi rendszerének működésében.
Az NSD jelentős értékű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt mind az orosz kormány, mind pedig az orosz központi bank részére, ami lehetővé teszi, hogy pénzügyi forrásokat mozgósítsanak Ukrajna destabilizálására irányuló tevékenységük folytatása érdekében
– áll a határozatban.
Orosz előrenyomulás a Kursz régióban
Nyolc falut foglaltak vissz az orosz erők – Glenn Diesen, norvég professzor egy térképet posztolt az X-oldalán, amin az orosz hadisikerek láthatók Kurszk régióban.
„Miután felőrölték az Ukrajna által Kurszkba küldött csapatokat, Oroszország váratlan offenzívát indított, és visszafoglalt 125 négyzetkilométert, valamint 8 falut”
–idézte a Mandiner a professzor bejegyzését.
Az orosz támadás rendkívül gyorsan történt, és
ha Ukrajna nem tudja rendezni a sorait, az a kurszki front összeomlását okozhatja.
Orosz drónok megsemmisítéséről számolt be Ukrajna
Az ukrán légierő szerdán közölte, hogy az éjszaka folyamán hat régióban 25, Oroszországból indított drónból húszat lelőtt.
Az orosz erők kilenc rakétát is bevetettek – tette hozzá a légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója arról számolt be, hogy a fővárost körülvevő régióban nem keletkezett kár a lakóépületekben és a kritikus infrastruktúrában, és nem voltak áldozatok.
Ihor Taburec, az ország középső részében lévő Cserkaszi megye kormányzója azt mondta, hogy a légvédelem megsemmisített egy drónt a központi régió felett, károkról nem érkezett jelentés.
Dnyipropetrovszk megyében hat drónt lőttek le – közölte Szerhij Liszak kormányzó. A megyében az éjszaka folyamán különböző támadások során egy ember megsebesült, négy lakóházban és az infrastruktúrában károk keletkeztek.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy a légvédelem öt drónt lőtt le a régió felett, ahol az elmúlt 24 órában elkövetett támadások 13 embert sebesítettek meg.
Az orosz erők az éjszaka folyamán az északi csernyihivi régióban tüzérségi ágyúval lőttek egy kórházat egy olyan támadásban, amely az előzetes információk alapján nem követelt áldozatokat – közölte Vjacseszlav Csausz, a megye kormányzója.
Az ukrán energiaügyi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az orosz erők az elmúlt 24 órában négy régióban támadtak energetikai infrastruktúrát. A tárca a Telegramon azt írta, hogy a támadások ideiglenesen megzavarták a nagyfeszültségű vezetékeket Poltava megyében, és az áramellátó alállomásokat Harkiv megyében.
Az ukrán háború is téma volt a Trump–Harris-vitán
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.
Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy „a harmadik világháborúval játszunk”.
A republikánus elnökjelölt az Egyesült Államok világpolitikai súlyáról beszélve Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette. Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban.
Zelenszkij bemutatta az új külügyminiszterét
Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be az ukrán államfő kormányának új külügyminiszterét, Andrij Szibihát. Az új külügyminiszternek adott feladatok között egy váratlan szempont is felmerült – írja a Magyar Nemzet.
Magyar szempontból érdekes az, amit a második számú prioritásként emelt ki Zelenszkij: az új külügyminiszternek meg kell erősítenie Ukrajna kapcsolatait a szomszédos országokkal.
Több figyelmet kell szentelnünk a szomszédainkkal való kapcsolatoknak. Nem veszíthetjük el ezt a szomszédságot, bármilyen is legyen az
– fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy „mindez tapintatot, kitartást és az ukrán érdekek védelmét igényli”.
Az államfő sürgette egy második békecsúcs megtartását még ebben az évben, amihez viszont „maximális globális részvételre van szükség”.
A Pentagon szerint Iránban képeztek ki orosz katonákat iráni rakétarendszerek kezelésére
Az Egyesült Államok információi szerint Iránban képeztek ki több tucat orosz katonát az iráni ballisztikus rakétarendszerek használatára – erről az amerikai védelmi minisztérium szóvivője beszélt kedden.
Pat Ryder a Pentagon napi sajtótájékoztatóján egyben megerősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszter Londonban tett bejelentését, miszerint Irán rövid hatótávolságú rakétákkal látta el Oroszországot.
A védelmi minisztérium szóvivője aggodalomra okot adónak nevezte a fejleményt, ami véleménye szerint fenyegeti Európa biztonságát, valamint rávilágít arra, hogy Irán destabilizáló tevékenysége túlnyúlik a Közel-Keleten.
Megjegyezte, hogy amerikai részről egyelőre nem észlelték, hogy a fegyverzetet az orosz haderő Ukrajna ellen bevetette volna, de hozzátette, hogy ezt szorosan nyomon követik.
Pat Ryder szerint a szóban forgó fegyverzet bevethetősége hozzávetőleg 120 kilométer, így rövid hatótávolságú eszközként jellemezhető.
Svéd miniszterelnök: Svédország addig támogatja Ukrajnt, ameddig csak kell
A jelentős reformokat végrehajtó Maria Malmer Stenergard eddigi bevándorlásügyi minisztert nevezték ki kedden Svédország új külügyminiszterévé.
Elődje, Tobias Billström váratlanul a múlt héten jelentette be lemondását, ami széleskörű kabinetátalakításhoz vezetett, amelyben több minisztert elmozdítottak posztjáról. A váltás a külügyminiszteri poszton fél évvel azután következett be, hogy Svédország a NATO legújabb tagjaként csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez.
Ukrajna támogatása a legjelentősebb külpolitikai feladat az elkövetkező évekre
– szögezte le Ulf Kristersson miniszterelnök a parlament ülésén mondott beszédében, amelyben felvázolta kormánya politikájának prioritásait. "
Svédország addig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell
– tette hozzá.
Stockholm előző nap jelentett be egy újabb nagy összegű katonai támogatási csomagot Ukrajnának 4,6 milliárd svéd korona (körülbelül 153 milliárd forint) értékben.
Az új külügyminiszter sajtótájékoztatóján kijelentette: fontosnak tartja, hogy a Nyugat szankciókkal továbbra is nyomást gyakoroljon Oroszországra, valamint folytatódjon Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata.
Ez különösen érvényes Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta. Ez egy nehéz időszak, amely minden tevékenységünket befolyásolja
– mondta. Kiemelte, hogy az EU-n belüli együttműködés „most fontosabb, mint valaha.”
Amikor lemondott, Billström a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági helyzetnek nevezte a mostanit, utalva az ukrajnai és a közel-keleti háborúra.
Több mint tizenegyezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán0ľmagyar határszakaszon 5274-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5786-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Orosz drón maradványaira bukkantak Románia területén
- Orosz drónt észleltek Románia légterében
- Az éjszaka indított 67 orosz drónból 58-at lelőtt az ukrán légvédelem
- Menesztették Kárpátalja kormányzóját
- Robert C. Castel: a jelenlegi nyugati politika csak meghosszabbítja az ukránok szenvedését
