2024.09.01. 20:26
Varga-Bajusz Veronika: sikeres versenyképességi fordulat történt a magyar felsőoktatásban
A magyar felsőoktatási rendszer versenyképes, rugalmas és autonóm, működése pedig kiszámítható és átlátható a modellváltás óta - hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára vasárnap a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára beszédet mond a Pannónia Tehetségprogram Ösztöndíjak átadásán a minisztériumban 2024. augusztus 28-án
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Varga-Bajusz Veronika a magyar felsőoktatás napján, az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén köszöntőjében azt mondta, hogy a felsőoktatás egyszerre van a hallgatókért, a családokért, a tanárokért, a magyar gazdaságért és a magyar nemzetért, azaz "értünk, jelenünkért és jövőnkért".
Éppen ezért a magyar kormány partnerséget kínált, amikor az egyetemek kezdeményezésére belevágott a felsőoktatás megújításába, egy olyan "versenyképességi programba, amelynek keretében a megújult egyetemi struktúrák lendületet tudtak venni"
- emelte ki.
Közölte, alig pár évvel a modellváltás után élő tervekkel, álmokkal bíró vezetőket, innovatív, kreatív diákokat, innovációs ökoszisztémát látni az egyetemek körül, és társadalmi bizalom figyelhető meg az egyetemek iránt.
A modellváltással bekövetkező sikeres versenyképességi fordulat keretében a felsőoktatási intézményeket összekötötték a gazdasági és térségi szereplőkkel, rugalmasabbá tették működésüket, alapjaiban változtatták meg a hazai felsőoktatás finanszírozását, és teljesítményrendszert rendeltek hozzá - sorolta.
Az államtitkár aláhúzta:
az új magyar felsőoktatási rendszer versenyképes, rugalmas, autonóm, kiszámíthatóan és átláthatóan működik, míg megteremti az előrelépés lehetőségét az oktatás, a kutatás, a gazdálkodás terén.
A magyar egyetemek eredményei megerősítik mindezt, hiszen - tette hozzá - az intézményekbe, ezen belül a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, az informatikai szakokra többen járnak ma, mint korábban, továbbá javultak a lemorzsolódási adatok és nőtt a nemzetközi publikációk száma is.
Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy
ugyan "próbálják ellehetetleníteni a nemzetközi térben az egyetemeinket", mégis, míg öt éve hét, három éve kilenc, idén már tizenkét hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában, három pedig a top két százalékban, és egy egyetem a legjobb egy százalékban van.
Mindezt olyan programok segítik, mint a tízmilliárd forintból elindított Pannónia Program, amelynek keretében a magyar diákok a világ vezető egyetemein vehetnek részt képzéseken - mondta.
A kutatási programok közül kiemelte: a magyar kormány 2024-ben önerőalapot hozott létre a Horizont Európa projektekben, emellett nyolcmilliárd forint keretösszeggel elindította a HU-rizont programot, amelynek célja, hogy a modellváltó egyetemek ne csak Európa, hanem a világ legjobb egyetemeivel végezzenek közös kutatásokat - ismertette.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar sportsikerek egy jó része felsőoktatási hallgatókhoz fűződik. A párizsi olimpiai játékokon például a magyar csapat tagjai által nyert 19 éremből 16 megszerzéséhez járultak hozzá hallgatók, továbbá minden második csapattag egyetemi hallgatók közül került ki.
A kormányzat a sikerek érdekében is támogatja milliárdokkal az egyetemi sportot
- jelentette ki.
Varga-Bajusz Veronika a PTE-vel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az 1367-ben alapított pécsi egyetem "nemzeti kincs", egy olyan egyetemi központ, amelyre a térség, annak gazdasági és társadalmi szereplői is számítanak.
Miseta Attila, az egyetem rektora beszédében komoly sikerként értékelte, hogy idén nagyjából ugyanannyian jelentkeztek a PTE képzéseire, mint egy esztendővel korábban, s azt is, hogy a felvettek száma szintén hasonlóan alakul.
A felsőoktatás előtt álló kihívásokról szólva úgy vélekedett:
a mesterséges intelligencia a jövőben az ipari forradalomhoz hasonlatos változásokat indít el a világban, ez pedig az egyetemek falait sem fogja elkerülni.
Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely polgármestere kiemelte: a város és az egyetem az utóbbi években gazdasági, kulturális tekintetben egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát, de fenntarthatósági kérdésekben is együttműködtek.
Kiemelte, hogy a város pedagógus hallgatók, frissen végzett tanárok számára szolgálati lakásokat ajánlott fel nemrégiben, míg tavaly óta a külföldi hallgatókat is szolgálva menetrend szerint közlekedő repülőjáratok is indultak Pécs és München között.
A tanévnyitón köszöntötték a PTE nemrégiben állami, illetve városi díjakkal kitüntetett hallgatóit, oktatóit, professzorokat avattak, valamint átadták az egyetem legjelesebb díjait. Pro Universitate Quinqueecclesiensi kitüntetésben részesült Németh Péter akadémikus, míg a Nagy Lajos király-díjat Nagy Imre professzor emeritus vehette át.
