EU-csúcs lesz a jövő héten: ezek a kiemelt ügyek szerepelnek a napirenden

Az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti tanácskozását előkészítő uniós parlamenti vitában Bóka János, a magyar uniós elnökséget képviselve elmondta: a vezetők várhatóan áttekintik a helyszínen kialakult helyzetet, és a frontvonalon kialakult helyzetre tekintettel értékelni fogják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén elért eredményeket.

„Az Izrael elleni példátlanul kegyetlen terrortámadás egy évvel ezelőtt történt, a túszokat pedig még mindig fogva tartja a Hamász. A gázai háború immár több mint egy éve tart, és humanitárius katasztrófához vezetett. Az erőszak közelmúltbeli libanoni eszkalációja és feszültség éleződése Iránnal azt mutatja, hogy fenntartható megoldást kell találni a régió biztonságára és stabilitására” – hangoztatta.

Bóka János szerint az új uniós versenyképességi megállapodásnak az év végéig létre kell jönnie, ezért a vezetők tanácskozásán az Európai Tanács áprilisi rendkívüli ülésén meghatározott területeken elért eredmények számbavételéről lesz szó. Hozzátette: az Enrico Letta és Mario Draghi által jegyzett versenyképességről szóló jelentések beépülnek majd a vezetők megbeszéléseibe. Véleménye szerint a jelentések számos olyan kihívást azonosítanak, amelyek a demográfiai, technológiai, gazdasági és nemzetközi kapcsolatok területén sürgős, innovatív és hatékony politikai válaszokat igényelnek.

Mint mondta, a jövő heti megbeszélés hozzájárul az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésének előkészítéséhez, ahol a cél az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozat elfogadása.

Arról is beszámolt, hogy a vezetők számba veszik az Európai Tanács migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésének végrehajtását, és foglalkoznak majd a georgiai és moldovai és venezuelai politikai fejleményekkel is.

„A közelmúlt riasztó eseményeire reflektálva a vezetők kitérnek a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem kérdésére, beleértve az antiszemitizmust és a muszlimellenes gyűlöletet, az intoleranciát, a rasszizmust és az idegengyűlöletet” – zárta beszédét a miniszter.

Maros Sefcovic uniós biztos beszédében kiemelte, hogy a vezetők jövő heti eszmecseréje be fog épülni az Európai Bizottság versenyképesség fejlesztésére irányuló munkájába.

„A növekvő globális gazdasági bizonytalanság idején létfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is képes legyen megőrizni az ipar, a vállalkozás és az innováció alapvető erősségét, Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon versenytársaitól és elveszítse versenyelőnyét – hangoztatta.

Sefcovic hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát és népét, amíg az szükséges. „Fontos, hogy gyors megállapodás szülessen a G7-ek által júniusban tett ígéret részeként legfeljebb 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélyhitelre vonatkozó javaslatainkról. Elengedhetetlen, hogy a forrásokat az év végéig felszabadítsuk, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges költségvetési mozgástérrel. Ugyanakkor azon dolgozunk, hogy az ország teljes mértékben felkészüljön az előtte álló télre. Partnereinkkel együtt javítjuk, visszakapcsoljuk és stabilizáljuk Ukrajna energiaellátását” – taglalta

Hozzátette: a cél, hogy Ukrajna megfelelő feltételekkel tárgyalhasson a békéről, és előrehaladhasson az uniós tagsághoz vezető úton.

„Azonnal cselekednünk kell. Ugyanakkor az Európai Parlament – a néppártól a kommunistákig – kizárólag a saját hatalma bebiztosításán ügyködik, piszkos játékkal szigetelné el a 18 millió szavazó által támogatott Patrióták Európáért politikai szövetséget, és igyekszik keresztbe tenni az uniós magyar elnökségnek” – hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint az EP baloldali többségének elhibázott politikáit ki kell igazítani, vállalkozás- és innovációbarát környezetre, az adminisztratív terhek csökkentésére, megfizethető energiaárakra és ideológiamentes gazdaságpolitikára van szükség. „A zöld átállást a teherbíró képességünkhöz kell igazítani” – tette hozzá.

Dömötör Csaba a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: Európát hármas válság sújtja, a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek mellett a migrációs politikában is újragondolásra van szükség.

– jelentette ki.

A képviselő rámutatott: amíg Európa kapuit nyitva hagyták, azokat, akik határvédelmet szorgalmaztak, egyedül hagyták, sőt büntették.

„Magyarország például nem kapott támogatást a határkerítés létrehozására, viszont 200 millió euróval büntetik. A magyar kormány 9 éve hangoztatja már, hogy a külső határokat védeni kell. Sokan gondoljuk és reméljük, hogy még nem késő az irányváltás” – hangsúlyozta Dömötör Csaba.