2024.10.04. 06:46
Újabb magyar állampolgárokat menekítenek ki Libanonból (videó)
Az izraeli–palesztin háború 362. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapásban súlyosan megrongálódott lakóépületet néznek emberek Bejrút belvárosában 2024. október 3-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Vael Hamzeh
Tömegtüntetést hirdetett a gázai hadműveletek kezdetének évfordulójára a legnagyobb brit palesztinpárti szervezet
Tömegtüntetést szervez szombatra Londonban a legnagyobb brit palesztinpárti kampányszervezet a Gázai övezetben indított izraeli hadműveletek kezdetének közelgő első évfordulója elé időzítve.
A Scotland Yard erőteljes hangvételű pénteki felhívásában közölte, hogy őrizetbe veszi azokat, akik Nagy-Britannia által terrorszervezetnek minősített és betiltott csoportokat éltetnek a tüntetésen.
A rendőrség kiemelte a közleményben, hogy e szervezetek közé tartozik a Gázai övezetet uraló Hamász és az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia.
A legnagyobb brit palesztinpárti szervezet, a Palestine Solidarity Campaign (PSC) pénteken bejelentette, hogy szombatra tömegtüntetést szervez Londonban, és a demonstráción több százezer ember részvételére számít.
A PSC a közleményben nem tesz említést a Hamász által Izrael ellen egy éve elkövetett terrortámadásról. A szervezet megfogalmazása szerint a tüntetésre „a Gázai övezet ellen indított és azóta is folytatódó népirtó támadás” első évfordulója ad alkalmat.
A palesztinpárti szervezet szerint a hadműveletekben több mint 41 ezer palesztin halt meg, köztük 17 ezer gyerek, az eltűntek száma több tízezer, és a 2,3 milliós gázai lakosság 90 százaléka otthona elhagyására kényszerült.
A szombati londoni demonstráció lesz a huszadik tömegtüntetés a PSC szervezésében tavaly október óta.
A Scotland Yard péntek esti közleményében hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben jelentősen nőtt az antiszemita és iszlámellenes gyűlölet vezérelte bűncselekmények száma Nagy-Britanniában.
Fotó: Tolga Akmen / Forrás: MTI/EPA
A londoni rendőrség megfogalmazása szerint az utóbbi időszak tiltakozó megmozdulásain is tapasztalhatók voltak olyan megnyilvánulások, amelyek már nem politikai véleménynyilvánításnak, hanem gyűlöletbeszédnek számítottak.
A Scotland Yard felhívta a szombati tüntetés résztvevőinek figyelmét arra, hogy a demonstrációt biztosító rendőrök beavatkoznak, ha a megmozduláson ilyen magatartást tapasztalnak.
A rendőrségi felhívás hangsúlyozta azt is, hogy
a Hamász és a Hezbollah Nagy-Britanniában törvény által betiltott szervezetnek számít, és őrizetbe vételre számíthat bárki, aki e szerveződések akcióit élteti, kiáll e csoportok tevékenysége mellett vagy jelképeiket viseli.
Szombaton ellentüntetők is felvonulnak a palesztinpárti demonstráció útvonalának közelében, vasárnap pedig a 300 ezres brit zsidóság érdekképviseleti szervezetei emlékeznek meg a londoni Hyde Parkban az Izrael ellen tavaly októberben elkövetett terrortámadás első évfordulójáról.
IDF: a Hezbollah 250 harcosát ölték meg az izraeli haderők a libanoni szárazföldi hadműveletben
Az izraeli hadsereg (IDF) pénteken bejelentette, hogy a négy napja elindított dél-libanoni korlátozott hadműveletekben eddig az Iránból támogatott libanoni Hezbollah síita terrorszervezet kétszázötven harcosát ölték meg.
Az IDF szerint a Hezbollahnak több tisztje is életét vesztette, századparancsnokok és hat szakaszparancsnok is a halottak között van. Emellett több mint kétezer katonai célpontot támadtak meg Libanonban, benne katonai épületeket, fegyverraktárakat és rakétakilövőket.
Izrael északi határán egy iraki drón támadásában pénteken meghalt két izraeli katona, és két másik súlyosan, egy katona pedig közepesen megsebesült. Az incidensben további huszonegyen könnyebben sérültek.
Az IDF értékelése szerint több hétbe is telhet, amíg az északi lakosok visszatérhetnek otthonaikba, és még akkor sem tudják garantálni, hogy nem lőnek többé rakétákat vagy páncéltörő lövedékeket a határ menti településekre.
Véleményük szerint károsodtak a Hezbollah katonai képességei, de továbbra is képes támadni az izraeli hátországot. A dél-libanoni falvak házaiban talált fegyverek és az ottani alagutak mennyisége meghaladta az előzetes várakozásokat. A fellelt fegyverek nagy része Iránban készült és viszonylag fejlettnek számít.
Újabb tüzek keletkeztek az ország északi részén a becsapódó libanoni lövedékek nyomán, hét tűzoltóegység dolgozik eloltásukon a helyi katasztrófavédelem jelentése szerint. Pénteken is számos hullámban egész nap lőtték Libanonból az észak-izraeli településeket.
A Hamász felügyelete alatt álló gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint a háború tavaly októberi kitörése óta 41 802 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben és 96 844-en sebesültek meg. Az adatok nem tesznek különbséget a Hamász és más iszlamista terrorszervezetek fegyveresei és a civilek között.
Mintegy két hónap után ismét indítottak rakétákat a szomszédos izraeli települések ellen a Gázai övezetből, az egyiket az izraeli légvédelem megsemmisítette, a másik pedig lakatlan területen csapódott be.
Palesztin beszámolók szerint pénteken 29 palesztin vesztette életét az övezet különböző részein végrehajtott légicsapásokban, illetve katonai robbantásokban, melyeket a Hamász infrastruktúrájának, épületeinek felszámolására végeztek az izraeli katonák.
WHO: Izrael egy éve kollektív traumától szenved
Izraelben egészségügyi válság alakult ki a 2023. október 7-én elkövetett pusztító terrortámadások óta – hívta fel a figyelmet pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Hétfőn lesz egy éve annak a kollektív traumának, amely senkit sem kímélt az országban, világjárványszerű sebességgel terjedt, és megduplázta, egyes területeken pedig megháromszorozta a mentális egészségügyi ellátás iránti igényt
– mondta Genfben Michel Thieren, a WHO izraeli képviselője.
Hozzátette:
Ezt a mintegy 1200 ember halálát okozó támadások, a mintegy 200 túsz Gázai övezetbe hurcolása és az azóta Izraelre kilőtt mintegy 19 ezer rakéta okozta. Mintegy 75 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására, és még nem tudott visszatérni otthonába.
Thieren arról is beszélt, hogy Izrael északi részén az egészségügyi ellátás csak pincékben, óvóhelyeken vagy parkolóházakban működik.
Egy beteg a napfény nélkül egy olyan beteg, akinek nincs természetes ereje a gyógyuláshoz
– mondta.
Thieren szerint amíg nem lesz béke, és nem tér vissza a 101 túsz, akit még mindig a Hamasz palesztin iszlamista szervezet tart fogságban, senki sem fog meggyógyulni.
Belgium 150 ezer euró értékben küldött egészségügyi felszerelést Libanonnak
Belgium 150 ezer euró (60 millió forint) értékben küldött Libanonnak egészségügyi felszerelést – jelentette pénteken a Belga nevű belga hírügynökség.
A tájékoztatás szerint az adományok között orvosi kesztyűk, injekcióstűk, kötszerek és lázmérők is vannak.
Frank Vandenbroucke szövetségi egészségügyi miniszter – akit a hírügynökség idézett – azonnali tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket, és rámutatott arra, hogy az egyre inkább elmérgesedő erőszak 25 éve nem látott humanitárius válságot idézett elő az arab országban.
Hadja Lahbib külügyminiszter szintén a harcok leállítását sürgette, hozzátéve: a térség békéje csak a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedésével érhető el.
Izrael napok óta heves légicsapásokat mér Libanonban az Irán támogatását élvező Hezbollah milícia állásaira, keddre virradóra pedig korlátozott szárazföldi műveletet indított a szomszédos ország területén.
Újabb magyar állampolgárokat menekítenek ki Libanonból
Rövidesen további magyar állampolgárokat menekítenek ki Libanonból, ennek lehetőségét a két ország közötti megállapodás alapján ezúttal Szlovákia fogja biztosítani az evakuációs légijáratával – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A minisztérium tájékoztatása szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy Libanonban néhány száz magyar ember tartózkodik, közülük 233-an vannak a bejrúti nagykövetség látókörében, azonban döntő többségük életvitelszerűen él az országban.
Huszonkét magyar állampolgár van, aki konzuli védelemre regisztrált, tehát valamilyen okból rövidebb ideig (akár turistaként, tanulóként, dolgozóként vagy bármilyen más okból) tartózkodik Libanonban
– tette hozzá.
Kiemelte, hogy a kormány augusztus elején már végrehajtott egy evakuációs műveletet, akkor mindazon magyar állampolgárok el tudtak jönni Libanonból, akik akartak. Ők tizennyolcan voltak végül, köztük hét kiskorú.
Tudatta, hogy most is felajánlották a lehetőséget a Libanonban tartózkodó magyar embereknek, hogy segítenek nekik a hazatérésben, amire ezúttal összesen tíz ember jelentkezett.
Ezért megállapodtunk a szlovák barátainkkal, akik hamarosan mentesítő járatot küldenek Libanonba, hogy ezen a járaton felajánlják a férőhelyek egy részét a jelentkező magyar állampolgárok számára, így az evakuációra jelentkezett magyar állampolgárok hamarosan a szlovák evakuációs járattal jöhetnek haza, a magyar-szlovák együttműködés eredményeként
– jelentette be.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy ez nem példátlan, hasonló esetben Magyarország is mindig felajánlja a segítségét először a környező, majd az európai országoknak, végül tágabb körben mindenki másnak.
A bejrúti repülőtéren ott lesznek a kollégáim, és segítenek majd azoknak a magyar állampolgároknak, akik eljönnek. Számukra hamarosan a konkrét időpontot is jelezni fogjuk, amit biztonsági okokból most itt nem tennék meg
– közölte.
Az evakuációs járat Pozsonyba érkezik természetesen, ahol pedig a pozsonyi nagykövetségen dolgozó kollégák fogják várni a hazatérő magyar állampolgárokat. A konkrét időpontról és a konkrét útvonalról pedig majd utólag fogunk tájékoztatást adni
– fűzte hozzá.
A miniszter figyelmeztetett, hogy miközben közeleg az első évfordulója a Hamász Izraellel szembeni „ördögi terrortámadásának”, a Közel-Kelet stabilitása rendkívüli mértékben megingott.
Látható az, hogy folyamatosak a katonai műveletek, és ezek most már az Izrael szomszédságában lévő országokra is kiterjedtek. Napok óta zajlanak a légitámadások és egyéb fegyveres akciók, többek között Libanon területén is
– mutatott rá.
Ezért ismét hangsúlyosan, tisztelettel arra kérek minden, a régióba utazni kívánó magyar állampolgárt, hogy ha csak valami életbevágóan fontos dolog nincsen, most tekintsen el a térségbe utazásától, hiszen látható, hogy előre nem jelezhető események történnek, folyamatosak a rakétatámadások, a fegyveres összecsapások
– mondta.
Kitért arra is, hogy számos repülőjáratot törölni kellett vagy máshova átirányítani, így Budapest is ilyen vészhelyzeti repülőtérré vált.
Végül ismét aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közel-keleti konfliktus egyre súlyosabb, és fontosnak nevezte a további eszkaláció elkerülését.
Még egyszer arra kérek minden magyar állampolgárt, hogy lehetőleg kerülje el a térséget a következő időszakban utazásai során (…) Ha pedig valaki Libanonban bajba kerül, akkor kérem, hogy keresse vagy a konzuli ügyeletet, vagy a nagykövetséget a jól ismert elérhetőségek valamelyikén
– összegzett.
ENSZ: a libanoni menekültszállások többsége elérte befogadó kapacitása határát
A libanoni kormány által létrehozott csaknem 900 menekültszállás többsége elérte a befogadó kapacitása felső korlátját – mondta Rula Amin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón Genfben.
Fotó: LOUAI BESHARA / Forrás: AFP
A helyi hatóságokkal együttműködve megoldásokat keresünk további férőhelyek biztosítására, aminek eredményeként már néhány szálloda megnyitotta kapuit a menedéket keresők előtt – tette hozzá.
Férőhelyek hiányában a katonai csapások elől menekülők arra kényszerülnek, hogy az utcákon, a szabad ég alatt vagy a közparkokban töltsék az éjszakát
– mondta Mathieu Lucioano, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) libanoni irodájának vezetője.
Megerősítette, hogy
bár a legtöbb menedékhely megtelt, de néhány helyen még meg tudják oldani a menekültők elszállásolását.
A libanoni hatóságok szerint a tavalyi évben Izrael és a libanoni Hezbollah Irán-barát milícia között kirobbanó konfliktus következtében több mint 1,2 millió libanoni lakos kényszerült lakóhelye elhagyására és közel 2000 ember veszítette életét, a legtöbbjük az elmúlt két hétben.
Románia élelmiszersegélyt küldött Libanonba
Románia élelmiszersegélyt küldött pénteken a libanoni civil lakosságnak, a csaknem tíz tonnányi konzervet szállító katonai repülőgép pedig visszafelé jövet román állampolgárok újabb csoportját menekíti ki Libanonból.
Pénteken 12 raklapnyi tartós élelmiszert – 18 900 lecsó- illetve 9360 paradicsomos szardíniakonzervet – vontak ki az állami tartalékalapból, a szállítmányt pedig a román hadsereg C–130-as szállítógépével indították útnak Bejrút felé.
Románia továbbra is tiszteletben tartja kötelezettségvállalásait, és a nemzetközi közösséggel együtt segítséget nyújt a súlyos vészhelyzetekkel küzdő államoknak – olvasható a kormány közleményében.
A román védelmi minisztérium azt is közölte, hogy a román katonai repülőgép visszafelé olyan román állampolgárokat szállít, akik segítséget kértek a román külügyminisztériumtól.
Csütörtökökön szintén katonai repülőgéppel érkezett Bukarestbe a Libanonból kimenekített román állampolgárok első csoportja. A 69 gyermeket, nőt, öreget és súlyos egészségi gondokkal küzdő menekülőket Marcel Ciolacu román miniszterelnök fogadta a főváros melletti katonai repülőtéren.
A bukaresti külügyminisztérium kedden közölte: mobil konzuli missziókat küldött Bejrútba és Libanon más városaiba, hogy segítséget nyújtsanak az erre igényt tartó több mint ezer román állampolgárnak abban, hogy a térséget mielőbb elhagyhassák.
Ali Hamenei legitimnek nevezte az Izrael elleni iráni rakétatámadást
„Teljes mértékben legitimnek” nevezte Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője Teheránban a pénteki imán az Izrael ellen kedd este végrehajtott iráni rakétatámadást, és arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek „már nincs sok hátra”.
Az Izraelre mért iráni rakétacsapás Hamenei szerint „minimális” büntetés volt Izrael bűneiért. Leszögezte, hogy Irán nem fogja halogatni, de nem is fogja elsietni "kötelessége teljesítését", vagyis hogy szembeszálljon Izraellel.
Hamenei, aki csaknem öt év után most először vezette a hagyományos pénteki imát, azt hangoztatta a nagyrészt arab nyelven, hatalmas tömeg előtt elmondott beszédében, hogy Irán szövetségesei nem fognak meghátrálni Izraellel szemben.
„Az ellenállás a térségben nem fog meghátrálni a vértanúhalálok ellenére sem, és győzedelmeskedni fog” – jelentette ki az ajatollah.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Legfõbb iráni vezetõ hivatala
Az iráni Forradalmi Gárda az állami televízióban azt közölte kedd este, hogy kétszáz rakétával támadta Izraelt megtorlásul Abbász Nilforusánnak, a Forradalmi Gárda helyettes parancsnokának, Haszan Naszrallahnak, a Hezbollah libanoni milícia vezetőjének és Iszmáil Haníjénak, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet vezetőjének meggyilkolása miatt. Az iráni támadások célpontjai három izraeli légi támaszpont és Izrael külföldi biztonsági szolgálatának, a Moszadnak a főhadiszállása volt a teheráni tájékoztatás szerint.
A Hezbollah által folytatott küzdelem „létfontosságú szolgálatot tesz az egész térségnek” – mondta Irán legfőbb vezetője, aki azt üzente a libanoni és a palesztin harcosoknak: ne engedjék, hogy a vérontás megtörje az erejüket. Megjegyezte azt is, hogy Izrael nem tud súlyos károkat okozni a libanoni Hezbollahnak.
Ali Hamenei felidézte a palesztin Hamász egy évvel ezelőtti Izrael elleni terrortámadását is, amellyel kapcsolatban azt mondta, az „logikus és legitim” lépés volt, és a palesztinok jogosan cselekedtek.
Titokban ideiglenes nyughelyen temették el Haszan Naszrallahot, a Hezbollah meggyilkolt vezetőjét
Libanonban izraeli támadástól tartva meg nem nevezett helyen és időpontban ideiglenes nyughelyen temették el a Hezbollah síita szervezet volt vezetőjét, Haszan Naszrallahot, aki egy hete halt meg egy izraeli csapásban – számolt be egy, a szervezethez közeli forrás.
A forrás kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben lehetetlen lenne hagyományos, népes szertartást tartani Bejrútban, mert az esemény célponttá válhatna.
Egy névtelenséget kérő libanoni tisztviselő szerint a Hezbollah libanoni vezetőkön keresztül próbált garanciákat szerezni az Egyesült Államoktól a hagyományos temetés megszervezésére. A Libanon elleni folyamatos izraeli támadások miatt azonban nem kapott ilyen garanciákat.
Haszan Naszrallahot négy másik emberrel együtt ölték meg, köztük a Hezbollah szerint a dél-libanoni front parancsnokával és az iráni Forradalmi Gárda egy magas rangú tisztségviselőjével együtt. Izrael azt állította, hogy a Hezbollah mintegy húsz tagjával együtt ölték meg.
Fotó: AFP
Az izraeli hadsereg szárazföldi hadműveletének kiterjesztésére figyelmeztette Libanont
Az izraeli hadsereg a Hezbollah ellen Libanonban indított szárazföldi hadműveletének kiterjesztésére figyelmeztetett, valamint otthonaik azonnali elhagyására kérte pénteken a déli országrész több mint húsz, az ENSZ által kijelölt ütközőzónán kívül eső településének lakóit.
Az izraeli erők közlése szerint a hét eleje óta Libanon-szerte mintegy 200, a Hezbollah hadi infrastruktúráját képző célpontra mértek csapást. A légitámadások csütörtök éjszaka is folytatódtak, a beszámolók szerint hatalmas robbanásokat okozva Bejrút déli külvárosaiban.
A csapások elsődleges célpontja az Axios amerikai hírportál bennfentes izraeli forrásokon alapuló értesülései szerint egy földalatti bunker volt, amelyben Hásem Szafieddin, a múlt héten likvidált Hezbollah-vezető, Haszan Naszrallah vélhető utódja tartózkodott a támadás idején.
Szafieddin sorsa egyelőre nem tisztázott, Izrael nem kommentálta az értesülést. A hadsereg ugyanakkor közölte, hogy a Hezbollah bejrúti hírszerzési részlege ellen végrehajtott légicsapásban megölték a szervezet egyik magas rangú tisztviselőjét. Mohammed Aniszi a jelentés szerint részt vett a szervezet precíziós, irányított rakétáinak fejlesztésében.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) pénteki jelentése szerint az előző nap 28 egészségügyi dolgozó vesztette életét Libanonban, miközben három tucat egészségügyi intézményt zártak be az ország déli részén, Bejrútban pedig öt kórházat kiürítettek.
Ali Hamie libanoni közlekedési miniszter arról számolt be, hogy egy izraeli légitámadás péntek reggel a masznai határátkelőnél elvágta azt a főutat, amelyen az elmúlt tíz napban több mint 300 ezren menekültek Szíriába Libanonból az egyre fokozódó támadások elől.
Fotó: Hassan Jarrah / Forrás: AFP
Az izraeli hadsereg előző nap azzal vádolta a Hezbollahot, ezen az átkelőn keresztül jut hozzá katonai felszerelésekhez.
Szerda éjszaka kilenc ember, köztük hét, a Hezbollahhoz köthető civil elsősegélynyújtó vesztette életét egy légicsapásban, amely egy belvárosi lakóépületet ért az ENSZ helyi központja, a libanoni miniszterelnöki hivatal és a parlament közelében - közölte pénteken a libanoni egészségügyi minisztérium.
Az ország válságstábjának jelentése szerint szeptember vége óta 1,2 millió embernek kellett elhagynia otthonát Libanonban.
Izrael napok óta heves légicsapásokat mér Libanonban az Irán támogatását élvező Hezbollah milícia állásaira, ugyanakkor csak ritkán támadott célpontokat a libanoni főváros központi részén. Keddre virradóra Izrael korlátozott szárazföldi műveletet indított a szomszédos ország területén. A zsidó állam hadserege eddig kilenc katonájának halálát erősítette meg.
Pénteken is légiriadók ébresztették az Izrael északi részén élőket
Pénteken is légiriadók ébresztették az Izrael északi részén élőket, Haifát és környékét, s a délebbi Saron-vidéket is támadták Libanonból az Irán támogatta libanoni síita Hezbollah fegyveresei – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője.
Galileában, Izrael északi részén számos településen ébredtek a légvédelmi szirénák hangjaira péntek reggel is, és erdőtűz ütött ki a határ menti Slomi nevű falunál egy libanoni rakéta nyomán, melyet három tűzoltó egység próbál megfékezni. Szintén tüzet okozott egy rakéta Kirjat Smóna egyik épületében.
Az IDF felszólította harmincöt, dél-libanoni település lakóit, hogy haladéktalanul meneküljenek az Avali folyótól északra, mintegy negyven kilométer távolságra az izraeli határtól. Korábban huszonhat másik dél-libanoni település lakóit szólították fel távozásra.
Az IDF és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat pénteken bejelentette, hogy a légierő bevetésével megölte a Hamász terrorszervezet helyi vezetőjét, Zahai Jasszer Abdel Razak Ofit, és több munkatársát Túl-Karmben.
Szeptember elején Ofi szervezte az Ateret nevű ciszjordániai zsidó telep elleni támadási kísérletet, valamint fegyverekkel látott el számos ciszjordániai palesztint, és további támadásokat tervezett az IDF közleménye szerint.
Fotó: Jaafar Ashtiyeh / Forrás: AFP
A Palesztin Nemzeti Hatóság egészségügyi minisztériuma azt jelentette, hogy a Túl-Karmben végrehajtott támadás egy olyan épületet vett célba, melyben egy kávézó található, ahol sok ember tartózkodott. A légicsapásban életét vesztette egy négy tagú palesztin család is, köztük két gyermek.
A vörösfélhold palesztin mentőszolgálat bejelentette, hogy az épület súlyosan megrongálódott, tűz ütött ki benne, és sokan a romok alatt rekedtek. A minisztérium tizennyolc halottról számolt be.
A ciszjordániai palesztin pártok a légicsapás miatt általános sztrájkot hirdettek, és tüntetésekre szólítottak fel Ciszjordániában, hogy meneteljenek az izraeli ellenőrzőpontok felé.
Zavargásoktól tart a német rendőrség az október 7-i évfordulón
Aggodalmát fejezte ki pénteken a német rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrségi Szakszervezet (GdP) amiatt, hogy október 7-én, a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni támadásának évfordulóján zavargások lehetnek Németországban.
Jochen Kopelke, a GdP elnöke a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) nyilatkozva elmondta: a rendőrség határozott és következetes lépéseket tesz az erőszakos rendbontók ellen. Németországban valamennyi biztonsági hatóság fokozott létszámmal fog működni október 7-én.
Benjamin Jendro, a GdP berlini szóvivője úgy fogalmazott: a feszült hangulat miatt potenciálisan az egész várost érintő, gyorsan változó helyzetre készülnek, és „nagy aggodalommal” tekintenek az elkövetkező napokra.
A szóvivő felidézte, hogy a közelmúltban több palesztinpárti megmozdulás antiszemita, erőszakos incidensekhez vezetett. Hozzátette azt is, hogy az új közel-keleti fejlemények is hatással lehetnek a berlini demonstrációkra.
A Hamász fegyveresei 2023. október 7-én hajtottak végre terrortámadást Izrael ellen, 1200 embert megöltek, 240 embert pedig túszként a Gázai övezetbe hurcoltak. Izrael válaszul háborút indított a Gázai övezetben a Hamász ellen, ahol a helyi hatóságok szerint már több mint 41 ezer ember vesztette életét. A konfliktus hatására számos palesztinpárti demonstrációt tartottak világszerte, ezek közül több esetben erőszakba torkollt a megmozdulás, amelyet nem egy esetben nyílt antiszemita megnyilvánulások kísértek.
Szolidaritási akciót hirdet az Ökumenikus Segélyszervezet
A Közel-Keleten fokozódó konfliktus nyomán egyre nagyobb humanitárius válság alakul ki a régióban. Már több mint egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát. Súlyosbítja a helyzetet az alapvető infrastruktúra kritikus mértékű pusztulása, mely Libanon déli területeiről folyamatosan észak felé terjed. A folyton változó biztonsági helyzetben pedig gyorsan kell reagálni a belső menekültek között felmerülő igényekre és szükségletekre.
Az Ökumenikus Segélyszervezet erbili regionális képviseletén keresztül részt vesz a térségi humanitárius koordinációban, partnerszervezeteivel folyamatosan figyelemmel kíséri a térségben zajló eseményeket és felmerülő szükségleteket.
Az elsődleges felmérések alapján jelenleg leginkább élelmiszerre, ivóvízre, takarókra, higiéniai eszközökre, tisztítószerekre és üzemanyagra van szükség.
A közel-keleti konfliktus nyomán kialakult humanitárius válságra reagálva szolidaritási akciót hirdet az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy hatékony és célzott segítséget tudjon nyújtani, szoros együttműködésben a helyi keresztény közösségekkel.
A Segélyszervezet felhívja adományozóit, hogy amennyiben csatlakozni kívánnak a szolidaritási akcióhoz, úgy a 1353-as adományvonal hívásával, illetve a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával, vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon „Közel-Kelet” megjelöléssel fejezzék ki szolidaritásukat a katasztrófa károsultjaival.
Biden titokzatos üzenetet küldött a közel-keleti háborúról
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint elkerülhető a teljes körű háború a Közel-Keleten, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még sok tennivaló van ennek érdekében – írja a Magyar Nemzet. Az elnök nyilatkozata akkor hangzott el, amikor Izrael lehetséges válaszlépéseit mérlegeli Irán keddi, minden eddiginél nagyobb szabású támadását követően.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy mennyire biztos abban, hogy egy ilyen háborút el lehet kerülni, Biden azt mondta:
Mennyire biztos abban, hogy nem fog esni? Nézze, nem hiszem, hogy totális háború lesz. Szerintem el tudjuk kerülni. De még sok a tennivaló.
Miközben az Egyesült Államok, az Európai Unió és más szövetségesek azonnali, 21 napos tűzszünetet sürgetnek az izraeli–libanoni konfliktusban, Biden elnök megerősítette, hogy az USA tárgyalásokat folytat Izraellel a lehetséges válaszlépésekről.
Izraeli csapás Bejrútban: Hezbollah vezető a célkeresztben
A Bejrútban végrehajtott súlyos izraeli légicsapás célpontja állítólag Hásim Szafieddin volt. Szafieddin, a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah feltételezett utódjának tekinthető, miután elődjét a múlt héten meggyilkolták.
A The Times of Israel két izraeli forrásra hivatkozva azt állítja, hogy a csapás célpontja Szafieddin volt. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ugyanakkor egyelőre nem kommentálták a támadást.
Ez a fejlemény további feszültséget jelent a régióban. A Hezbollah valószínűleg válaszlépéseket fontolgat erre a támadásra.
A pénteki csapások egyébként hasonlóan hangoztak, mint a Naszrallah halálát okozó robbanások, egymást követő hangos robbanások sorozata rázta meg Bejrútot. A képek szerint a légicsapások helyszínéről nagy, vörös füstfelhők szálltak fel.
Izrael állítólag több tucat 2000 kilogrammos bunkerromboló bombát használt a múlt heti csapás során, amelyek mély krátereket hagytak maguk után, írja a The Guardian alapján a Magyar Nemzet.
Sayfo Omar: Iránnak nem érdeke a közvetlen háború Izraellel
Izrael Hamász, majd Hezbollah elleni háborúja az őket támogató Irán válaszlépését vonta magával, azonban a rakétatámadása után Teheránnak nem áll érdekében egy kiszélesedett háborús konfliktus Izraellel, mondta el a Magyar Nemzetnek Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Amit el szeretne érni Izrael Dél-Libanonban, az a Litáni folyóig húzódó mintegy harminc kilométeres határsávnak a Hezbollahtól való megtisztítása, összhangban a második izraeli–libanoni háború után hozott ENSZ-határozattal. Szeretné elérni, hogy a Hezbollah milicistái húzódjanak a Litáni folyó északi részére
– mondta a lapnak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
A szakértő szerint Izrael ezzel azt szeretné elérni, hogy a rövid hatótávolságú rakéták ne fenyegessék az ottani izraeli polgári lakosságot. Arra is emlékeztetett, hogy tavaly október 7-e, a háború kezdete óta a Hamász és Izrael között, több mint százezren kényszerültek elhagyni otthonukat az ország északi részén, ami jelentős politikai nyomást gyakorol a kormányra.
– Ami Iránt illeti, azt látjuk, hogy az iráni front kibővítése egyelőre nem elsődleges Izrael számára. Minél rosszabb azonban az iráni gazdaság, annál kevesebb forrás jut Teherán proxyhálózatának fenntartására, amik biztonsági veszélyt jelentenek Izraelre – mondta a szakértő.
Ezzel együtt az nem látszik, hogy most Iránnal egy közvetlen háború alakulna ki. Ez Iránnak sem lenne érdeke
– mutatott rá Sayfo Omar, hiszen amikor Teherán kilőtte a mintegy kétszáz rakétát Izraelre, akkor gyakorlatilag az iráni politikai retorika azt sugallta, hogy ezzel letudták a válaszcsapás kötelezettségét.
Irán nyomás alatt volt, miután a proxyhálózata ékkövének számító Hezbollah vezérét megölték, illetve az úgynevezett csipogós támadásokban több tagja is meghalt. Ezek után Teherán nem tehette meg, hogy ne válaszoljon erre, mert az nagyon rossz üzenet lett volna a proxy hálózat többi, szíriai, jemeni és egyéb tagjai felé. Irán azonban nem szeretné eszkalálni a helyzetet
– összegezte a szakértő.
A fokozódó katonai műveletek, a rakétacsapások és a folyamatos fenyegetések miatt továbbra is fennáll az esélye egy szélesebb körű konfliktusnak.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
