2024.10.18. 06:46
Magyar Levente a magyar–ukrán kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kijevben
969. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hivatalában fogadja Magyar Leventét, a KKM parlamenti államtitkárát 2024. október 18-án
Forrás: MTI/KKM
Fotó: Király Márton
Támogatásukról biztosították Ukrajnát az amerikai, francia, német és brit vezetők
Az amerikai, francia, német és brit vezetők kötelezik magukat, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát a nemzetközi jogon – így az ENSZ Alapokmányán –, valamint a szuverenitáson és területi épségen alapuló, igazságos és tartós békére irányuló erőfeszítéseiben – közölték a vezetők pénteken Berlinben Joe Biden amerikai elnök németországi villámlátogatása alkalmából tartott találkozójuk után.
Joe Biden felszólította a Nyugatot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz invázióval szemben, tekintettel a kemény télre.
Biden ezt azután mondta újságíróknak, hogy zárt ajtók mögött tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral egynapos berlini látogatása során, amelynek célja az ukrajnai helyzet és a közel-keleti eszkalálódó konfliktus megvitatása volt.
Biden közleményében előzőleg leszögezte, hogy az Ukrajnának küldött katonai támogatás növeléséről és a polgári energetikai infrastruktúrának a befagyasztott orosz kinnlevőségek feloldásának terhére történő megerősítéséről fog tárgyalni Olaf Scholzcal, és szó lesz a közel-keleti konfliktusról is.
Indulása előtt Biden újságíróknak elmondta, hogy nincs egyetértés a hosszú hatótávolságú fegyverek Ukrajna részére történő átadásáról, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta sürget, hogy mélységi csapásokat tudjon mérni Oroszország területére.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök péntek délután csatlakozott Bidenhez és Scholzhoz. A tárgyalás fő témája az volt, hogyan tudnának véget vetni a harcoknak, miközben Oroszország előrenyomul Kelet-Ukrajnában.
Putyin: Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna atomfegyvert hozzon létre
Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.
Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (az ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni
– mondta Putyin.
Elmondta, hogy Oroszország képes nyomon követni, ha a britek vagy valaki más atomfegyvereket adna át Kijevnek. Rámutatott, hogy a modern világban nem nehéz atomfegyvert létrehozni, de hangot adott álláspontjának, miszerint „a mai Ukrajna számára ez nem olyan egyszerű”.
„Minden ilyen irányú lépésre megfelelő reagálás lesz a válaszunk”
– figyelmeztetett az orosz elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajnának vagy NATO-tagnak kell lennie, vagy nukleáris fegyverek létrehozására kell törekednie, újabb provokációnak minősítette. Emlékeztetett: a kijevi vezetés még azt megelőzően hangoztatta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, mielőtt a konfliktus „átment volna a forró szakaszába”.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt, már csak azért is, hogy saját katonáit megkímélje. Kifejezte Moszkva készségét a Kijevvel való tárgyalásokra, ha ezekhez a 2022 tavaszán Isztambulban parafált dokumentumot veszik alapul. Szaúd-Arábiát „kényelmes” lehetséges helyszínként nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak tartalminak kell lenniük.
Az orosz vezető kiegyensúlyozottnak nevezte Brazília és Kína rendezési javaslatait, amelyek egyebek között előirányoznák a harcok beszüntetését és Ukrajna semleges státuszának biztosítását. Putyin szerint a két ország nem játszik össze Oroszországgal.
Azt mondta, hogy a harcok befejezése az ukrán féltől függ, és hogy a problémát a tárgyalóasztalnál kellene megoldani.
„Az ukrán hadsereg képtelen kiállni ezt a szellemi küzdelmet, valamint nagy pontosságú megsemmisítő eszközöket bevetni, mert Kijevnek egyszerűen nincsenek ilyenjei. A NATO ma az ukránok kezével harcol, nem kímélve az embereket. Oroszország mindemellett a maga erejéből harcol, maga készít szoftvereket, és maga fejleszti a technológiákat is” – mondta Putyin.
Mint mondta,
Moszkva hosszú távú békét akar.
A megváltozott nyugati retorikát, a Kremllel való párbeszéd lehetőségének keresését annak tulajdonította, hogy Nyugaton megértették: Oroszországot nem lehet legyőzni.
„Ha békefolyamatról beszélünk, az nem lehet olyan folyamat, amely egy hétig, két hétig vagy egy évig szóló tűzszünetet jelent, hogy a NATO-országok újrafegyverkezhessenek, és új lőszereket tartalékoljanak be. Hosszú távú, fenntartható és tartós béke feltételeire van szükségünk, amelyek egyenlő biztonságot nyújtanak e nehéz folyamat minden résztvevőjének” – mondta Putyin a találkozón.
„Nekünk emellett kétségtelenül meg kell oldanunk Oroszország hosszú távú biztonsági érdekei biztosításának kérdését” – fogalmazott.
Szergej Lavrov: az orosz alapállás értelmében Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki isztambuli sajtóértekezletén „őrülteknek” nevezte az ukrán vezetés tagjait nukleáris ambícióik miatt, és azt hangoztatta, hogy „ebből semmi nem lesz, soha és semmilyen körülmények között”. Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva nem fogad el semmilyen opciót, amelynek keretében Ukrajna megtarthatná azt a lehetőséget, hogy a Nyugat Oroszország fenyegetésére használhassa fel őt. Megismételte: az orosz alapállás értelmében Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, státusa semleges marad, és az országban megoldódnak majd az orosz ajkú és az orosz lakosság problémái.
Putyin a BRICS-országokból érkezett főszerkesztőknek egyebek mellett bejelentette, hogy nem utazik el a G20-csoport novemberi brazíliai csúcstalálkozójára, hogy ne bolygassa meg a fórum normális munkáját. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Büntetőbíróság (ICC) joghatósága nem egyetemes, és a határozatait könnyen ki lehet játszani.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen ukrán gyerekek Oroszországba történt állítólagos kényszerű áttelepítése miatt.
Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy részt vegyen az Izrael és az Irán közötti konfliktus rendezésében, ha az érintett felek ebben érdekeltek. Közölte, hogy meghívta Mahmúd Abbászt, a palesztin hatóság elnökét a BRICS-országoknak a jövő héten Kazanyban esedékes csúcsértekezletére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem avatkozik be Washington és Peking viszonyába. Oroszország és Kína elleni fenyegetésként és a feszültség fokozásaként értékelte, hogy az Egyesült Államok fegyvereket telepít Ázsiába. Az orosz-kínai együttműködést a stratégiai stabilitás egyik kulcstényezőjének nevezte.
Úgy vélekedett: az Egyesült Államoknak el kellene gondolkodnia azon, hogy az Oroszország elleni szankciók negatívan hatnak a dollárra, valamint hogy a Kína fejlődésének fékezésére irányuló kísérlet negatívan hat magára az amerikai gazdaságra.
Okfejtése szerint Oroszország nem törekszik a világ átrendezésére, az új hatalmi központok kialakulása természetes folyamat.
„Ez természetes módon történik. Mi csak azt mondjuk, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat, és ennek megfelelően kell reagálnunk rá” – fogalmazott Putyin.
Elnöki tanácsadó: Ukrajna nem gondol atomfegyverek fejlesztésére
Ukrajna nem gondolkodik atomfegyver fejlesztésén, és a legutóbbi jelentésekben a kérdés kapcsán inkorrekt módon értelmezték Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését – közölte pénteken az ukrán elnöki hivatal vezetője.
„Nem gondoltunk atomfegyverekre, ezt elutasítjuk” – szögezte le Andrij Jermak egy agytröszt brüsszeli tanácskozásán.
A jelentések azután láttak napvilágot, hogy Zelenszkij csütörtökön beszámolt Donald Trump republikánus elnökjelölttel szeptemberben New Yorkban tartott találkozójáról, amelyen felvetette Ukrajna NATO-csatlakozásának az ügyét.
Zelenszkij elmondta, hogy beszélt Trumppal Ukrajnának a Budapesti Memorandummal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatáról. Az 1994. évi megállapodásban Ukrajna biztonsági garanciákat kapott Nagy-Britanniától, Oroszországtól és az Egyesült Államoktól, cserébe azért, ha lemond a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről.
„Azt mondtam neki: a kivezető út most vagy az, hogy Ukrajnának atomfegyverei lesznek, ami védelmet jelentene a számunkra, vagy pedig valamilyen szövetségbe kell lépnünk” – mondta az ukrán elnök újságíróknak Brüsszelben az európai uniós csúcstalálkozón.
Zelenszkij azonban hozzátette: „Nem az atomfegyvereket választjuk, hanem a NATO-t”.
Zelenszkij: Ukrajna fegyverexport-javaslatokat tervez kidolgozni
Esetleges fegyverexporttal kapcsolatos javaslatok kidolgozására kérte a védelmi minisztériumot az ukrán elnök. Ezt Volodimir Zelenszkij maga jelentette be Kijevben pénteken.
Zelenszkij az ukrán televízióban közölte, hogy az export csak Ukrajna nyugati szövetségesei számára lenne lehetséges, az úgynevezett Ramstein csoport keretében, amely a Kijevnek nyújtott katonai támogatást hangolja össze.
„Kértem a védelmi minisztert, fontolja meg, melyek lehetnek a lehetséges modellek” – mondta az államfő. „Azoknak, akik nem segítenek nekünk fegyverekkel, véleményem szerint nincs jogunk exportálni” – tette hozzá.
Ukrajna a 2022. februári invázió óta átalakította a hadiiparát, felgyorsítva mindenekelőtt a drónok gyártását, de más fegyverekét is.
Tisztségviselők szerint Ukrajna 2023-ban megháromszorozta a hazai fegyverek előállítását, majd az idei év első nyolc hónapján megkétszerezte a termelést.
Az ukrán diplomácia pénteken erős reagálást kért a szövetségeseitől, valamint a nyugati katonai segítség felgyorsítását arra a Kijev és Szöul által közzétett hírre, amely szerint Észak-Korea csapatokat küldött az orosz hadsereg támogatására.
„Észak-Korea fegyverekkel és katonákkal támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót. (.) Azonnali és határozott reagálást követelünk az euroatlanti közösségtől, valamint a világtól” – írta az X mikroblog portálon Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. Az ukrán diplomácia feje egyben felszólította a Nyugatot, hogy oldja fel a hosszú hatótávolságú fegyverek bevetésére vonatkozó korlátozásokat.
Magyar Levente a magyar–ukrán kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kijevben
A magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztéséről, a vitás kérdések megoldásáról tárgyalt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel Kijevben.
Magyar Levente az MTI-nek pénteken elmondta: 2022 februárja, az orosz-ukrán háború kitörése óta harmadszor járt Ukrajnában. Ukrajna külügyminiszterével és három másik minisztérium helyettes vezetőjével tekintették át a magyar-ukrán együttműködés legfontosabb területeit.
Ez egy gazdag együttműködés, annak ellenére, hogy a napirendet sokszor bizonyos kérdéseken való viták dominálják, a háttérben nagyon komoly munka folyik azon, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok folyamatosan erősödjenek olyan fontos területeken mint például az energetika
– mondta az államtitkár.
Hozzátette: Magyarország vált Ukrajna legnagyobb villamosenergia beszállítójává, ami egy kritikus időszakban, amikor Ukrajna energetikai infrastruktúrájának nagy része romokban van a háború miatt, nagyon felértékelődik, és ezt az ukrán fél méltányolja.
Az ukrán fél újra elmondta, hogy biztosítja az Ukrajna felől érkező, Magyarország számára stratégiailag fontos olajszállítások zavartalanságát
– mondta Magyar Levente.
Az államtitkár közölte, hogy tárgyalt az ukrán oktatási miniszterhelyettessel, akivel évek óta dolgoznak a kárpátaljai magyarok oktatási helyzetével kapcsolatos kérdések megoldásán.
Történtek bizonyos jogkorlátozások, amiket Budapest nem tudott szó nélkül hagyni – jegyezte meg.
Dolgoznak a problémák megoldásán, vannak részeredmények, áttörést még nem sikerült elérni, de érdemi előrelépésre lehet számítani, ami elvezethet oda, hogy a kisebbségi kérdéskör már nem gátolja a kapcsolatok előremozdulását
– mondta az államtitkár.
Hozzátette: tárgyaltak arról is, miként lehet az Ukrajna felől Magyarországon keresztül az Európai Unió felé vezető közlekedési kapcsolatokat fejleszteni. Ez Ukrajna számára meghatározó kérdés, hiszen a háború miatt a kelet felé vezető útvonalak lezárultak, valamint a légiforgalom teljes korlátozása miatt felértékelődött a közúti infrastruktúra minősége, áteresztőképessége. Fontos, hogy Magyarország – miután az egyik legfontosabb útvonal Ukrajna számára Nyugat-Európa irányában – elvégezze azokat a fejlesztéseket, amelyek ezen csatornákat tovább tudják bővíteni. Tárgyaltak vasút- és közös autópálya-fejlesztésről, újabb határátkelőhelyek megnyitásáról, meglévők fejlesztéséről, nyitvatartásának meghosszabbításáról. Ehhez az átfogó csomaghoz közvetlen európai uniós finanszírozásra lesz szükség, hiszen ez milliárdos, de akár több milliárd eurós programmá áll össze.
Magyar Levente elmondta: tárgyalt az elnöki hivatal helyettes vezetőjével, Kárpátalja korábbi kormányzójával, akivel kiválóak a kapcsolatok, s így már a legmagasabb szinten tudja segíteni a magyar-ukrán kapcsolatokat.
A kétoldalú együttműködésről, az emberi jogokról és Ukrajnáról tárgyalt Pekingben a brit külügyminiszter
A kétoldalú együttműködésről, az emberi jogokról és az Oroszországnak nyújtott kínai támogatásról tárgyalt pénteken Pekingben David Lammy brit külügyminiszter.
A londoni külügyi tárca péntek esti tájékoztatása szerint Lammy és Vang Ji kínai külügyminiszter egyetértett abban, hogy mivel mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, szükségszerű a kétoldalú kapcsolatrendszer erősítése sok egyéb mellett olyan területeken, mint a világgazdaság „zöldítése”, a globális egészségügyi helyzet javítását célzó fokozott együttműködés, illetve a mesterséges intelligencia biztonságos használata.
A brit külügyminisztérium beszámolója szerint Lammy ugyanakkor felvetette Vanj Jinek azt is, hogy Nagy-Britannia és Kína közös érdeke az európai béke megőrzése és az ukrajnai háború befejezése.
A brit külügyminiszter a tájékoztatás szerint úgy fogalmazott: károsíthatják Kína és Európa kapcsolatrendszerét az azzal kapcsolatos aggályok, hogy Kína felszerelésekkel látja el az orosz hadiipari komplexumot, segítve Oroszországot az ukrajnai háború folytatásában.
A munkáspárti brit kormány külügyminisztere a kétoldalú megbeszélésen szorgalmazta, hogy Vang Ji tegyen meg minden lehetséges lépést ennek az ügynek a kivizsgálására, és annak elérésére is, hogy a kínai vállalatok ne lássák el felszerelésekkel az orosz fegyveres erőket.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a múlt hónapban Londonban tárgyalt Lammyvel, a megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: Kína az Oroszország által importált szerszámgépek és mikroelektronikai részegységek legnagyobb szállítója, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország működésben tudja tartani hadiiparát.
A Konzervatív Párt vezette előző brit kormány időszakának utolsó heteiben komoly feszültség alakult ki Kína és Nagy-Britannia között. A londoni külügyminisztérium ugyanis májusban bekérette a kínai nagykövetet, akivel az akkori tájékoztatás szerint „határozott hangvételű” nyilatkozatban közölték, hogy elfogadhatatlan a Kína által Nagy-Britanniával szemben tanúsított magatartás, beleértve a kibertámadásokat és a kémhálózati tevékenységet.
Válaszában Kína felszólította Londont arra, hogy hagyjon fel „Kína-ellenes politikai manővereivel”, térjen le a kínai-brit kapcsolatokat fenyegető „veszélyes ösvényről”, és „ne terjesszen további hazugságokat az úgynevezett kínai fenyegetésről”.
A londoni külügyminisztérium David Lammy mostani pekingi látogatásához fűzött pénteki nyilatkozatában úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy Nagy-Britannia és Kína nem ért egyet és nem is fog mindig mindenben egyetérteni. A tárca szerint különösen jelentősek a nézetkülönbségek a demokratikus értékek és szabadságjogok ügyében és az Ukrajna ellen indított orosz háború támogatásában.
Vannak ugyanakkor közös érdekek, köztük az elmélyült gazdasági kapcsolatok, hiszen Kína Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere – áll a brit külügyminisztérium pénteki állásfoglalásában.
Putyin: Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna atomfegyvert hozzon létre
Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.
Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni
– mondta Putyin.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajna nukleáris fegyverek létrehozására fog törekedni, ha nem lesz a NATO tagja, Putyin provokációnak minősítette. Azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt.
Oroszország több száz, nagyrészt a kelet-ukrajnai fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának
Az orosz hadsereg 501, nagyrészt a kelet-ukrajnai fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának – jelentette be pénteken a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ.
A központ Telegram csatornáján kiadott közlemény szerint az elesett katonák többségét, 382 holttestet Donyeck megyéből, azon belül a februárban orosz kézre került bányaváros, Avgyijivka körzetéből szállították haza.
Egyúttal köszönetet mondtak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), valamint a hazaszállítás megszervezésében szintén szerepet vállaló más kormányzati intézmények és az ukrán hadsereg segítségéért. Hozzátették, hogy a sikeres hazaszállítást követően igazságügyi orvosszakértők bevonásával kezdődhet meg a holttestek azonosítása, majd visszajuttatása családjukhoz.
Dél-koreai hírszerzés: Észak több ezer katonával támogatja az orosz erőket
Észak-Korea 12 ezer katonájával, ezen belül egy különleges műveleti egységgel támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában; a négy dandárba szervezett kontingens vezénylése megkezdődött, a csapatok egy része már Oroszországban van – közölte pénteken a dél-koreai hírszerzés (NIS).
A NIS szerint orosz hadihajók a különleges műveleti egységek mintegy 1500 katonáját október 8. és 13. között Vlagyivosztokba szállították továbbképzésre, és hamarosan további egységek átszállítása várható.
A jelenleg Vlagyivosztokban vagy már Oroszország más távol-keleti bázisain, például Uszurijszkban, Habarovszkban, Blagovescsenszkben szolgálatot teljesítő észak-koreai katonák orosz katonai egyenruhát, fegyvereket és hamis orosz személyazonosító okmányt kaptak
– közölte a NIS.
Honlapján a hírszerzés olyan műholdas fotókat és egyéb felvételeket tett közzé, amelyeken állítása szerint az észak-koreai csapatok kikötőbe szállítása és a továbbszállításukra oda vezényelt orosz hadihajók láthatók.
Jun Szogjol dél-koreai elnök hivatalának közvetlenül a hírszerzés jelentését megelőzően kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire.
Az államfő a nap folyamán rendkívüli biztonsági ülést hívott össze, hogy a hírszerzés, a hadsereg és a nemzetbiztonsági hivatal vezető tisztségviselőivel megvitassák az észak-koreai katonák lehetséges ukrajnai bevetésére adandó válaszlépéseket.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Dél-Korea és szövetségesei az észak-koreai katonák Oroszországba vezénylését annak előkészületeitől kezdve nyomon követték.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és bár ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint a szövetségnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák részt vennének az ukrajnai harcokban.
Peter Stano, az Európai Unió egyik szóvivője a dél-koreai jelentésre reagálva azt mondta: az EU figyelemmel kíséri az orosz–észak-koreai kapcsolatok alakulását, és kész újabb szankciókat bevezetni a két ország ellen, ha igaz, amit a dél-koreai hírszerzés közölt.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban „újabb álhírnek” minősítette az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.
Medvegyev: a mocskos-zöld narkós szemét, akit a Nyugat etet, elvesztett minden legitimitást
Medvegyev nem finomkodott, amikor Ukrajnáról és annak vezetéséről beszélt. A volt orosz elnök szerint „a mocskos-zöld narkós szemét, akit a Nyugat etet, elvesztett minden legitimitást” – adta hírül a Magyar Nemzet.
„Trump volt az első amerikai ex-elnök és elnökjelölt, aki elismerte, hogy a közvetlen felelősség az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktusért - vagy inkább polgárháborúért - ezt a mocskos-zöld narkós szemetet terheli” – írta Medvegyev.
A volt orosz elnök szerint Ukrajna „piszkos bombát” próbál létrehozni.
A náci rezsimnek minden lehetősége megvan erre: nyersanyag, technológia, szakemberek. És egy kis erejű töltet előállításához bármely szovjet kori laboratórium megfelel. Az óra ketyeg
– figyelmeztetett Medvegyev.
Végül Zelenszkij elnök „győzelmi tervéről 0148 is lesújtó véleményt fogalmazott meg: „Ez nem a »győzelmi terv«, hanem egyszerűen terv a győzelemhez. A »tervet« szót szó szerint kell érteni: mint a marihuána, hasis, kannabisz, kender stb. szleng elnevezését.”
Több mint 130 drónnal támadták az oroszok Ukrajnát
Az orosz hadsereg 135 drónnal támadta meg Ukrajnát péntekre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt, további 44 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz erők 135 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt Odessza, Szumi, Cserkaszi, Kijev, Zsitomir, Kirovohrad, Csernyihiv, Poltava, Hmelnyickij, Rivne, Harkiv, Herszon, Voliny és Vinnyica megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 44 pedig eltűnt a radarokról, a fennmaradó „kevesebb mint 10 drón továbbra is az ország központi megyéinek légterében van” – áll a közleményben.
Az ukrán védelmi erők hatástalanították az összes Kijevet támadó drónt, a harc több mint négy és fél órán át tartott
– tette közzé a Kijev város katonai közigazgatása.
A rendelkezésre álló információk szerint Kijevben nem voltak áldozatok, és károk sem keletkeztek.
A légiveszély nem múlt el, ezért a légvédelem közleménye felszólítja a lakosságot a légvédelmi riasztásra vonatkozó szabályok betartására.
Valóban lehetnek észak-koreai katonák Oroszországban?
Míg néhány napja még háromezer, csütörtökön, Brüsszelben már tízezer észak-koreai katona az orosz csapathoz való csatlakozásának lehetőségéről beszélt az ukrán államfő. Az ukrán hírszerzés szerint néhány észak-koreai tiszt már a Kurszkhoz közeli területen tartózkodik.
Egy orosz távol-keleti katonai forrás megerősítette a BBC Russiannak, hogy „számos észak-koreai érkezett”, és az egyik katonai bázison állomásoztak Usszurijszk közelében, Vlagyivosztoktól északra. A forrás azonban nem volt hajlandó pontos számot közölni, azonkívül, hogy „abszolút közel sem voltak a háromezerhez”.
Trump: az ukrán elnök a legjobb üzletember, akárhányszor ide jön, adunk neki százmilliárd dollárt
Donald Trump megismételte, hogy ha ő lett volna az elnök, a háború soha nem tört volna ki, és ismét azt hangoztatta, hogy ha november 5-én elnökké választják, még azt megelőzően lezárja a konfliktust, mielőtt január 20-án leteszi hivatali esküjét. Ehhez hitelességre van szükség – mondta, és megjegyezte, hogy jó kapcsolata van Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
A volt elnök Patrick Bet-David internetes műsorában a Biden-kormányzat idején elköltött dollármilliárdokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Zelenszkij a legjobb üzletember, akit valaha láttam, akárhányszor ide jön, adunk neki százmilliárd dollárt”. Hozzátette, hogy „ez nem jelenti azt, hogy nem akarok nekik segíteni, mert nagyon sajnálom azokat az embereket”. Ezt követően Donald Trump megjegyezte, hogy az ukrán elnöknek
„soha nem lett volna szabad engednie, hogy a háború megkezdődjön”, és kijelentette, hogy „Ukrajna többé nem Ukrajna, csaknem minden városa földig rombolva”.
Hangsúlyozta, hogy a
háborút még azelőtt meg kellett volna állítani, hogy kitört, ami könnyű lett volna.
Úgy vélte, hogy a háború kitörésére Joe Biden demokrata párti elnök szavai ösztönzőleg hatottak, akinek pontosan az ellenkezőjét kellett volna mondania annak, amit mondott.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Magyarország területére 2024. október 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 5169 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5105 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést