Ukrán válság

2024.10.09. 09:53

Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé

960. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Forrás: MTI/AP/Getty Images pool

Fotó: Leon Neal

Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé

Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Dubrovnikban, az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón.

Ukrajnának van helye a NATO-ban? Ha igen, akkor (Vlagyimir) Putyin elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, vannak független államok, amelyeknek joguk van megválasztani a jövőjüket

– mondta Zelenszkij a konferencia kezdetén tartott üdvözlő beszédében.

PLENKOVIC, Andrej; ZELENSZKIJ, Volodimir
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna horvát támogatásáról ír alá megállapodást az Ukrajna és Délkelet-Európa közötti magas szintű találkozón Dubrovnikban 
Fotó: Antonio Bat / Forrás: MTI/EPA

Úgy vélte: a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet. 

Geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni

– szögezte le.

Kiemelte: 

az év végére valós kilátások vannak a békére.

Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A csatatéren kialakult helyzet lehetőséget ad nekünk erre. Merész döntéseket kell hoznunk

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számítanak Joe Biden amerikai elnök vezetésére, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország erős és bölcs lépéseire, hogy biztonságot és békét hozhassanak Európába.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő rámutatott: 

Dubrovnik olyan város, amely a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya.

A város, amely a közelmúltban háborút, pusztítást élt át, ma élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Pontosan ezt a jövőt akarjuk Ukrajnának is” - mondta.

Úgy értékelte: Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatása nem csak a túlélésükért küzdő emberekkel való szolidaritás kérdése.

Ez egyben mindannyiunk számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek

– fogalmazott Plenkovic. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és a nemzetközi rend fő elveit.

Kiemelte: 

az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját jelenti a hidegháború után.

A csúcstalálkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, Kijev euroatlanti integrációjának, Ukrajna energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.

A csúcstalálkozó előtt Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartott, valamint aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalos szintre emeli a két ország között már meglévő együttműködést.

A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó, miután az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg. A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.

A konferencia résztvevői között volt Natasa Pirc Musar szlovén, Aleksandar Vucic szerb, Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói elnök, továbbá Kiriákosz Micotákisz görög, Dimitar Glavcsev bolgár, Edi Rama albán, Borjana Kristo boszniai, és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Moldovia, Törökország, Románia külügyminiszteri szinten képviseltette magát.

Két kurszki település felszabadításáról számolt be az orosz védelmi tárca

Felszabadította az orosz hadsereg Novaja Szorokina és Pokrovszkij települést az oroszországi kurszki régióban - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül háromról számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők húsz, az Kurszk megyében pedig két ellentámadást és támadást hiúsítottak meg. 

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint mintegy 1750 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a százat.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több, az ukrán hadsereget üzem- és kenőanyagokkal ellátó energetikai létesítményt, négy lőszerraktárt, két harckocsit - az egyik egy francia AMX10-es kerekes tank volt-, két páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, egy földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, továbbá 68 repülőgép típusú drónt.

Proliska Humanitarian Mission delivers water to last remaining citizens in Chasiv Yar
A Liut Brigád ukrán katonái egy kisteherautóban ülnek visszafelé az ukrajnai Donyeck régióban található Chasiv Yar melletti frontvárosba 
Fotó: Maciek Musialek / Forrás: AFP

Moszkva szerint a kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 21 350 embert veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy 

egy bíróság 14 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Trevor Reed amerikai állampolgárt, aki ukrán oldalon „zsoldosként” harcolt a háborúban. A nyomozás megállapította, hogy a volt tengerészgyalogos 2023 tavaszán érkezett Ukrajnába, ahol anyagi ellenszolgáltatás fejében beállt az ukrán fegyveres erők soraiba.

 Saját lőfegyverekkel, lőszerrel, egyenruhával és egyéb speciális felszereléssel rendelkezett.

Trevor Reed volt amerikai tengerészgyalogos
Fotó: ALEXANDER NEMENOV / Forrás: AFP

Reedet korábban már elítélték Oroszországban, miután 2019-ben moszkvai rendőrök ellen erőszakot alkalmazott. 2022-ben kicserélték az Egyesült Államokban drogcsempészetért elítélt Konsztantyin Jarosenko orosz pilótára.

Az ukránok csapást mértek egy észak-koreai lőszerekkel teli oroszországi raktárra

Az ukrán erők csapást mértek szerdára virradó éjszaka egy irányított légibombákat és észak-koreai lőszereket is tároló raktárra az oroszországi brjanszki régióban – közölte az ukrán vezérkar a Telegramon.

A jelentés szerint a helyszínen történt robbanásokat követően a helyi hatóságok elzárták az utakat a raktár környékén. Az ukrán hadvezetés még tisztázza a támadás eredményeit. A vezérkar megjegyezte, hogy az ilyen raktárakra mért csapások komoly logisztikai problémákat okoznak az orosz hadseregnek, és jelentősen csökkentik a megszálló erők támadóképességét.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy a reggeli orosz dróntámadásban Herszon városában életét vesztette egy idős férfi, miközben kerékpáron haladt a megyeszékhely egyik utcáján. 

Az orosz erők drónnal robbanóanyagot dobtak a városra - tette hozzá. A megye kormányzói hivatala arról is hírt adott, hogy az éj folyamán az orosz hadsereg egy egészségügyi és szociális intézményre mért csapást a régióban lévő Sztepanyivkában, a támadásban egy 24 éves és egy 31 éves ápolónő sebesült meg.

Az ukrán energiaügyi minisztérium arról számolt be, hogy az Ukrajna egészére kiterjedő orosz háború kezdete óta Japán 12 humanitárius szállítmányt küldött Ukrajnába, ezek között 256 hordozható erőművet, valamint gázturbinákat, transzformátorokat, generátorokat és egyéb szükséges energetikai berendezéseket. Kuninori Matsuda, Japán kijevi nagykövete közölte, hogy országa hamarosan újabb hasonló segélyszállítmányt küld a téli fűtési szezonra.

Újabb hálózatot lepleztek le

Az ukrán hatóságok a nyugat-ukrajnai Rivnében lelepleztek egy újabb hálózatot, amely orvosi okmányokat hamisított hadköteles korú férfiak részére, hogy felmentést kapjanak a katonai szolgálat alól

 – hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség. 

A bűnszervezetet egy helyi ingatlaniroda vezetője irányította két munkatársával együtt, akik 26 egészségügyi dolgozót és az alkalmasságot vizsgáló regionális bizottság több tagját vonták be a bűncselekménybe. 

Az elkövetők 15–20 ezer dollárt kértek a hamis orvosi dokumentumokért.

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő arról tájékoztatott, hogy 

az ukrán parlament határozatot hozott a mozgósítás megszüntetéséről azon 25 év alatti, hadköteles férfiak esetében, akiket békeidőben alkalmatlannak ítéltek a szolgálatra, de háborús időkben korlátozottan alkalmasak.

 Közölte, hogy az előterjesztést 311 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A 18–25 éves, korlátozottan alkalmas és jelenleg szolgálatot teljesítő férfiak leszerelését ugyanakkor egyelőre nem írja elő a jogszabály, mivel ezt a nemzetbiztonsági bizottság a szavazást megelőző napon törölte a törvénytervezetből.

Az orosz védelmi minisztérium 2024. október 8-án közreadott videójáról készített képen orosz katonák harckiképzésen vesznek részt egy nem megnevezett ukrajnai helyen
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Ursula von der Leyen: csak egy út van a béke elérésére, Ukrajna politikai, pénzügyi és katonai támogatása

Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amig szükséges – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az uniós tanács soros magyar elnökségi programjának ismertetéséről folytatott vitán.

VON DER LEYEN, Ursula
 Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a magyar uniós elnökségi programról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én
Fotó: Purger Tamás / Forrás:  MTI

Ursula von der Leyen, aki Orbán Viktor miniszterelnök beszéde után szólalt fel, azt mondta, a világ szemtanúja Oroszország háborúja brutalitásának, és még mindig vannak olyanok, akik az ukrajnai háborúért nem a támadót teszik felelőssé, hanem a megtámadottat.

Még mindig vannak olyanok, akik nem Vlagyimir Putyin orosz elnök hataloméhségét látják a háború mögött, hanem Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják. Megkérdem önöket: a magyarokat teszik-e felelőssé az 1956-os orosz invázióért?

– tette fel a kérdést az uniós bizottság elnöke.

Ukrajna népe, a szabadságharcosok népe, pontosan úgy, mint azok a hősök, akik Közép- és Kelet-Európát szabadították meg a szovjet uralomtól annak idején – fogalmazott a német politikus.

A versenyképesség kérdésével kapcsolatban az uniós bizottság elnöke azt monda, az innovációs szakadékot be kell temetni a többi vezető gazdasághoz képest, továbbá megtakarításokkal és befektetésekkel szükséges csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon átnyúló működésben. Ki kell teljesíteni a belső piacot, csökkentve a szabályokat, a bürokráciát, a jelentéstételi és jelentéskészítési követelményeket a digitális gazdaság előtt.

De azt is látnunk kell, hogy egy kormány az unióban éppen az ellenkező irányba megy, elsodródik a belső piacról, az európai vállalatok ellen másokat részesít előnyben

– fogalmazott.

Magyarország Európa szívében van, ezért gazdaságának is Európa középpontjában kellene állnia. A magyar embereknek élvezniük kéne a belső piac minden előnyét – jelentette ki.

Von der Leyen „azokhoz szólva, akik azt gondolják, hogy Európának még mindig a piszkos, orosz fosszilis üzemanyagokhoz kellene ragaszkodnia”, azt mondta: ahelyett, hogy alternatív energiaforrásokat keresett volna, egy tagállam alternatív módokat keresett a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból való vásárlására. Szavai szerint Oroszország újra és újra bebizonyította, hogy nem megbízható szállító. 

Nem lehet tehát több kifogás. Aki európai energiabiztonságot akar, annak hozzá kell járulnia Európa energiafüggetlenségéhez

– fogalmazott.

A migráció kérdésével kapcsolatban azt mondta, a migráció kihívása európai megoldást igényel. Ezért az új uniós migrációs és menekültügyi paktumot végre kell hajtani. Az Európai Bizottság már dolgozik valamennyi tagállammal, beleértve az unió külső határainál fekvőket is, hogy segítse őket közös határok kezelésében – mondta Von der Leyen.

Végezetül azt mondta, az új magyar vízumrendszer biztonsági kockázattal jár nemcsak Magyarország, hanem minden tagállamra nézve, majd hozzátette: tavaly a magyar börtönből csempészeket és emberkereskedőket engedtek szabadon. Szavai szerint ez nem az illegális migráció elleni küzdelem, ez nem védi meg az Európai Uniót.

"Mindannyian jobban akarjuk védeni külső határainkat. De csak akkor leszünk sikeresek, ha összefogunk a szervezett bűnözés ellen, és szolidaritást vállalunk egymással" – fogalmazott.

Európának egységesnek kell maradnia, hogy megállja a helyét a világban – tette hozzá Ursula von der Leyen.

 

Ukrán légvédelem: rakétákkal és drónokkal támadtak az orosz erők

Az orosz hadsereg 22 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát szerdára virradóra, az ukrán légvédelem egy kivételével az összes drónt megsemmisítette – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint október 9-ére virradóra az orosz erők három Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát indítottak az oroszországi Kurszk térségéből Poltava megyei, meg nem nevezett célpontok ellen, valamint 22 drónt az oroszországi Krasznodari határterületen fekvő Primorszko-Ahtarszk városából, illetve a megszállt Krím félszigetről Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelemnek 21 drónt sikerült lelőnie, egy pedig visszafordult az orosz légtér irányába. A célpontokat Odessza, Vinnicja és Kijev megye fölött semmisítette meg az ukrán védelem.

Az éjszakai dróntámadás következtében öt odesszai lakos sebesült meg, hármukat közepesen súlyos állapotban kórházba szállították – tette közzé hivatalos Telegramon Oleh Kiper, az odesszai katonai közigazgatás vezetője. Néhány épületben kisebb károk keletkeztek.

Az orosz Wagner zsoldoscsoport visszaszerezte a Maliban megölt tagjai holttestét

Az orosz Wagner zsoldoscsoport közölte, hogy harcosai megtalálták azoknak a bajtársaiknak a holttestét, akik júliusban a tuareg lázadókkal és iszlamistákkal vívott csatában haltak meg egy homokvihar közben Maliban.

Mali, ahol a katonai hatóságok 2020-ban és 2021-ben puccsal ragadták magukhoz a hatalmat, évek óta tartó iszlamista felkeléssel küzd.

A Wagner csoport júliusban közölte, hogy súlyos veszteségeket szenvedett egy csatában, de kevés részletet hozott nyilvánosságra.

Sikeresen befejeződött egy művelet testvéreink holttestének visszahozatalára, akik 2024 júliusában hősiesen felvették a harcot a sokszoros túlerőben lévő iszlamistákkal” – közölte Wagner egy ritka közleményben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kedden este.

A csoport a beszámolóban azt is írta: „elesett testvéreink holttestei hazatérnek. Mi nem hagyjuk hátra a mieinket, és mindannyian – élve vagy halva – hazatérnek”.

Moszkva kemény válaszcsapással fenyegette meg a Nyugatot

 Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sokkoló figyelmeztetést adott ki: 

Moszkva készen áll a válaszcsapásra, ha Ukrajna nyugati rakétákkal támadna orosz területeket 

írja a Magyar Nemzet.

Ez a fenyegetés, amely Vlagyimir Putyin elnök korábbi kijelentéseit visszhangozza, nem csupán Ukrajnát érinti, hanem az egész nemzetközi közösséget a harmadik világháború rémképével szembesíti. Miközben a Nyugat milliárdokat pumpál Ukrajna védelmébe, most olyan lépések is szóba kerültek, amelyek globális konfliktussá szélesíthetik az eddigi háborút.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólal az ENSZ KözgyŰlése 79. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 28-án
Fotó: Pamela Smith / Forrás: MTI/AP

Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán–magyar határszakaszon 4660-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3850-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt kedden: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában