4 órája
Szijjártó Péter: hazánk érdekeivel ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború (videó)
Csütörtökön újra összeült a Külügyi Tanács Brüsszelben, ezúttal a külgazdasági miniszterek részvételével. A Szijjártó Péter által elnökölt kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követően sajtótájékoztatót tartott a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter az uniós tagországokat tömörítő Külügyek Tanácsa (KÜT) brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
Az Európai Unió és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború, a szankciók és a vámok ráadásul soha nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, viszont súlyos gátját jelentik a fejlődésnek
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
A világ ismételt blokkosodása
A minisztérium közleménye szerint a Szijjártó Péter által elnökölt kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatón a tárcavezető mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi globális folyamatok tükrében reális a veszélye egy gazdasági hidegháború kirobbanásának, a világ ismételt blokkosodásának, amin az EU és Magyarország is sokat veszítene.
A magyar elnökség azért dolgozott az elmúlt hónapokban, és azért dolgozik a hátralévő időszakban is, hogy az elkövetkező időszakot ne a blokkosodás, hanem a konnektivitás, tehát az összeköttetések és a korrekt nemzetközi együttműködés határozza meg
– szögezte le.
Aláhúzta, hogy
ez biztosítaná a legjobb feltételeket Európa mostanára bezuhant versenyképességének javításához.
Tehát mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak az lenne az érdeke, s benne Magyarországnak is, ha a világgazdaság és a világkereskedelem tisztességesen és akadálymentesen működne
– jegyezte meg. Majd kiemelte, hogy ehhez szabadkereskedelmi megállapodásokra van szükség, márpedig ezen a téren nem áll túl jól a közösség, minthogy hat ilyen szerződésről vannak folyamatban a tárgyalások, átlagosan már tizenhárom éve, tíz másik esetében pedig meg is szakadt a folyamat.
Mi azt gondoljuk, hogy a vámok, a korlátozások és a szankciók soha nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és komoly gátját jelentették a gazdasági fejlődésnek
– hangsúlyozta.
Szijjártó Péter ezután ismertette több tagország azon friss kezdeményezését, amelynek értelmében új vámokat vezetnének be Oroszországgal és
Belorusszal szemben, és tudatta, hogy az Európai Bizottság meg is kezdte az ezzel kapcsolatos munkát.
Mi, magyarok rendkívül aggályosnak tartjuk ezt a kezdeményezést, veszélyesnek is tartjuk, tekintettel arra, hogy egyelőre még az eddigi tizennégy szankciós csomag hatásairól sem született átfogó elemzés
– mondta.
Nagymértékű vámok bevezetése
„És semmiképpen nem szeretnénk, hogy ha bármely tagország vámok bevezetésével szeretné elkerülni az egyhangúság szükségességét, amely a szankciók esetében előírás” – tette hozzá.
Majd emlékeztetett rá, hogy
a büntetőintézkedések elrendelésekor a tagállamoknak vétójoguk van, ha az adott korlátozás sértené a nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekeiket, s hazánk is többször élt már ezzel az eszközzel.
Ennek fényében a szavai szerint igen káros lehetne az egyhangúság megkerülése a nagymértékű vámok bevezetésével. Illetve aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy korábban többen is felvetették az energiahordozókra vonatkozó vámok bevezetésének lehetőségét, ami a magyar kormány szerint teljes mértékben elfogadhatatlan.
Mi az egyhangúság követelményeinek ilyen típusú kiiktatását visszautasítjuk, és arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy úgy végezzék el az intézkedést megelőző vizsgálatokat, hogy minden egyes tagország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit egyformaképpen vegyék figyelembe
– jelentette ki.
A miniszter végül arra is kitért, hogy az amerikai elnökválasztással nagyjából két hete teljesen új realitás állt elő a világpolitikában, az Egyesült Államokban ugyanis „békepárti, patrióta” vezetés fog felállni.
Donald Trump megválasztása geopolitikai és világgazdasági szempontból is teljesen új körülményeket teremt. És ezt észre kell venni, mert ha valaki ezt nem veszi észre, homokba dugja a fejét, és úgy tesz, mintha semmi nem történne, az sajnos nagyon rajta tud veszíteni egy ilyen nagy változáson
– fejtette ki.
„Ezért mi azt gondoljuk, hogy itt, Európában is új stratégia kell. Új stratégia kell annak érdekében, hogy az Egyesült Államok-Európai Unió-Kína háromszögben ne az Európai Unió legyen a vesztes”
– mondta.
Még nem érkezett jobb ajánlat az orosz energiahordozókkal szemben
Megbízható és versenyképes árú energiaforrást csak akkor ad fel egy állam, ha érkezik egy jobb ajánlat, márpedig Magyarország számára egyelőre nincs jó alternatíva az orosz energiahordozók kiváltására – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az energiamix összeállítása ezután is kizárólagos nemzeti hatáskör legyen.
Ezért visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely befolyásolni akarja, hogy honnan, hogyan és kitől vegyünk energiahordozókat
– jelentette ki.
Ez nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés is. Az energiaellátás biztonsága a nemzetbiztonság része, és mi nem fogadunk el semmilyen beavatkozást az energiabiztonságról szóló kérdések megvitatásába
– tette hozzá.
Szijjártó Péter elégedettségét fejezte ki az Oroszországgal fenntartott energetikai együttműködéssel kapcsolatban.
Én a saját tapasztalataimról tudok beszélni, a másokéról nem. És elvárom, hogy mások se beszéljenek az enyémről (…) A mi tapasztalatunk pedig az, hogy Oroszország megbízható szállító, mindig megkaptuk a szerződéses mennyiséget, mindig azon az áron kaptuk meg, amin megállapodtunk, és mindig akkor, amikorra megállapodtunk
– sorolta.
„És a helyzet az, hogy biztos és versenyképes árú energiaforrást csakis akkor ad fel egy ország, hogyha érkezik jobb ajánlat” – jegyezte meg.
„Jobb ajánlat meg még nem érkezett. Se megbízható, se olcsó forrásra vonatkozó ajánlat nem érkezett” – fűzte hozzá.
Nekünk nemzeti szempontból a lényeg, hogy az energiaellátás biztonságos legyen, s megfizethető. És ettől nem vagyunk hajlandóak eltérni semmilyen módon
– folytatta.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy
„akik nagyon büszkén döngetik a mellüket, hogy hogyan építik le az orosz energiahordozókat, azok egy része kerülőúton ugyanúgy megvásárolja azokat továbbra is”.
Kiemelte, hogy óriási képmutatás zajlik a szankciós politikában.
Minket itt, Brüsszelben folyamatosan azért ütnek, hogy miért nem szakadunk le az orosz energiahordozókról (…) De hogyha megnézik, hogy az orosz LNG-szállítások hogyan növekednek, akkor azt látják például, hogy Franciaország fél év alatt 110 százalékkal növelte az orosz LNG importját. A Nyugat-Európába beérkező orosz LNG 87 százaléka Franciaországba, Belgiumba meg Spanyolországba megy
– közölte.
