Az öko-tűztereké a jövő?

Minél tökéletesebb az égés, annál kevesebb káros anyag jut a levegőbe. Ez az alapszabály tőlünk nyugatabbra, különösen Svájcban és Ausztriában gyakorlatilag már a hetvenes évektől arra sarkallta a szakembereket, hogy újratervezzék az évszázadokon át használt cserépkályhákat, kandallókat. Ma Bécs Európa öt legélhetőbb, legtisztább városa között van, miközben - állítja Kohán Károly saját tapasztalatai alapján -, a lakások legalább hetven százalékában fával is fűtenek.

A cserépkályhaépítő szakember tőlünk nyugatabbra tanulta a szakma fogásait, és azt mondja, arrafelé már elterjedtek azok a berendezések, amelyek az új "technikát" képviselik.

A nyugati kályhagyártók ugyanis komolyan vették a szálló por problémáját, s az autók károsanyag kibocsátásához nagyon hasonló, igen szigorú határértékeket állapítottak meg. Aki ezeket nem teljesíti, gyakorlatilag nem tudja eladni a tüzelőberendezését - állítja Kohán Károly, aki szerint az egyik nagy újítás, hogy amíg a hagyományos kályháknál a résnyire nyitott ajtón, alulról jön be a levegő, addig az új kályhatesteknél több, oldalsó résen áramlik be az oxigén.

Fotó: Molnár Artúr

Ettől az égés nagyságrendekkel tökéletesebb: míg egy régi tűztérben mondjuk 6-700 fok van, addig egy új generációs berendezés belsejében akár 900 fok is lehet, így aztán a kéményen távozó égéstermék is jóval tisztább lesz.

- Ma Magyarországon a "vegyes tüzelést" - amelynek során sajnos tényleg elégetnek oda nem való anyagokat, műanyag tartalmú bútorlapokat és ki tudja, még mit -, hajlamosak egyszerűen összemosni a fatüzeléssel, pedig az utóbbi az egyik legkörnyezetbarátabb fűtés. Ha csak abból indulunk ki, hogy a tüzelőanyagot, a fát a közelből hozzák, már kisebb ökológiai lábnyomról beszélhetünk - osztja meg véleményét Kohán Károly, miközben egy úgynevezett öko-tűzteret mutat meg nekünk.

Az égési levegő itt nem csak alulról, hanem a fakupacnál magasabbról is érkezik. A tűztér ezen részén korábban rengeteg el nem égett gáz volt, most ez a gáz is elég, így kevesebb a károsanyag kibocsátás.

- Ha ma valaki új cserépkályhát rakat magának Magyarországon, szerencsére a kályhaépítő mesterek már nem építenek bele rostélyt, azaz ezekben már nem lehet szenet használni. Ez önmagában is nagy előrelépés. A samottra ugyan ma is sokan esküsznek, pedig megjelentek olyan tűzálló betonok, amelyek testsűrűsége, így hőtárolási képessége is messze lekörözi az ősi anyagét. Ha ilyet építünk a kandallóba, a kályhába, ugyancsak sok energiát nyerünk - summáz a szakember, aki szerint ma már érdemes kéthéjú technológiával épült fűtőberendezést építtetni, ahol a járatok és a tűztér elválik a külső kályhacsempétől. Ez nem csak a hőtágulás, hanem az egyenletesebb hőeloszlás miatt is jobb, nem kell 12-15 év múlva újrarakni a kályhát.

- A technika ma már adott ahhoz, hogy kevésbé szennyezzük a környezetünket, ehhez azonban az is kell, hogy ne műanyag pelenkával és joghurtosdobozokkal dobáljuk tele a tűzteret. Úgy érzem, ebben a kérdésben is
előreléptünk Magyarországon, az emberek jobban figyelnek arra, hogy valóban minőségi, valóban száraz fát tegyenek a tűzre!

Magyarországon jelenleg nincs előírás a fatüzelésű berendezések károsanyag kibocsátására. Várhatóan 2022-től vezethetnek be ilyet, s ez majd valószínűleg a ma Ausztriában érvényes értékek betartását írja elő. A szálló por (PM10) esetében 60 mg/MJ, a nitrogén oxidok esetében 150 mg lesz a határ. Az öko-címkével ellátott berendezések ehhez képest már most is teljesítik a szállópor esetében a 17 mg/MJ-os, a nitrogén oxidok esetében pedig a 82 mg-os határt. Azaz már most nagyságrendekkel környezetkímélőbbek!