Polgárdi lakások: Nem volt jelentkező

Az egykor szovjet laktanyának épült két épülettömb felújításába 2009-ben vágott bele a Polgárdi Házak Kft., amelynek azonban több ok miatt nem sikerült eladnia az elkészült lakások közel felét, több mint harminc darabot. A cég 2011 végéig tudta fizetni a társasház számára a lakások miatt ráeső közös költséget és fűtésdíjat, így jelenleg már ötmillió forinttal tartozik a társasháznak.

A cégnek az építkezéshez hitelt adó bank felé is volt tartozása, így megindult a végelszámolás, amely aztán felszámolássá alakult át. A lakók tavaly abban reménykedtek, a folyamat gyorsan lezajlik, így belátható időn belül új gazdára találnak alakások, s tudják majd fizetni a közös költségeket, így nem a többi lakónak kell ezt összeadnia.

Szalai János Csárádi Lászlóval beszélget. Attól tartanak, nem jó kezekbe kerülnek majd a lakások (Fotó: Pati Nagy Bence)

A folyamat csak ez év májusára jutott el addig, hogy a cégközlönyben megjelent a lakások eladásáról szóló hirdetmény. A május 16-án megjelent ajánlatban a legnagyobb, 78 négyzetméteres lakásért 7,5 millió forintos irányárat határozott meg a felszámolóbiztos. Börcsök Sándor elmondta, a bank az utolsó pillanatban megemelte a korábban elképzelt irányárat, így ezek az összegek jelentek meg. Sajnos a lakásokra nem, csak néhány kisebb, meghirdetett tárolóhelyiségre volt érdeklődő. Börcsök elmondása szerint van érdeklődő a lakásokra, szerkezetkész, jó állapotú ingatlanokról van szó, véleménye szerint a következő körben, várhatóan három héten belül, amikor kisebb irányár jelenik meg, nagyobb esély lesz az eladásra.

– Félő, hogy az újabb körben, amikor tudomásunk szerint már a kikiáltási ár ötven százalékáért is el lehet majd vinni a lakásokat, olyanok (is) hozzájutnak majd a lakásokhoz, akik finoman szólva sem közénk valók, s nem fogják fizetni a közös terheket. Ettől viszont nem leszünk előrébb – mondja a házban lakó Szalai János.

Csárádi László, a társasház közös képviseletét ellátó cég vezetője szintén nem érti, annak idején a bank a tartozás fejében miért nem vette át a lakások tulajdonjogát. Ha így tesz, a lakásokat normális piaci áron értékesíthette volna, így a pénzintézet is több pénzhez jutott volna.

- Igazságügyi szakértőként több kollégámmal felvetettük, hogy a felszámolásoknál úgy általában hivatalos értékbecslőknek meg kellene húzni egy alsó „vonalat”, amelynél olcsóbban nem adható el az adott vagyon. Így talán nem spekulánsok kezére kerülnének a lakások, amelyre sajnos most ez esetben is van esély – tette hozzá Csárádi.

Mint megtudtuk, a társasház nagyjából 680 ezer forinttal lóg jelenleg az áramszolgáltatónak, miután az üres lakások után egyetlen fillér sem folyik be, holott a közös kazánból ezek a lakások is kapnak meleget. Ahhoz, hogy ne zárják el a gázt, e hónapban 300 ezer forintot be kell fizetniük a szolgáltatónak.