A hosszú élet titka a tudomány szerint (x)

A tudomány tehát épp oly kíváncsi a végső válaszra, mint a hétköznapi emberek. De vajon létezik-e a szokásos tanácsokon túlmutató, valódi, egyöntetű válasz a kérdésre?

Általános álláspont

A leggyakoribb javaslatok szerint akkor élhetünk hosszan, ha nem idegeskedünk, kerüljük a stresszt, pozitív az életszemléletünk, szorgalmasak vagyunk, nem dohányzunk, nem drogozunk, nem alkoholizálunk, és egészségesen étkezünk, valamint rendszeresen végzünk valamilyen testmozgást, s kialudjuk magunkat, illetve kerüljük a kemikáliákat s egyéb ártalmas anyagokat – gyűjti össze a leglényegesebbeket a ketkes.com. Tehát kiiktatjuk életünkből a káros, szervezetünket kívül-belül roncsoló folyamatokat, s maximálisan támogatjuk annak működését. Ez azonban elegendő-e, attól függetlenül, hogy rohanó világunkban nem mindig lehet ezt a javaslatot maradéktalanul betartani?

Tudományos kutatások

Az emberi élet hosszának tanulmányozásához az állatvilágban tapasztaltakat is segítségül hívták. Tény, hogy minél nagyobb testű egy emlős állat, annál tovább él. Van azonban egy kivétel, a közönséges denevér, ugyanis termetéhez képest több, mint kilencszer hosszabb életet él, mint egyéb állatfajták. A Science Advances c. folyóirat által publikáltak szerint, a vizsgálatok során arra derült fény, hogy ennek az állatnak kora előrehaladtával, egyéb állatokkal és az emberekkel ellentétben, nem rövidülnek a telomerei. A telomerek kurtán fogalmazva, a DNS-t becsomagoló molekulák, melyek fő feladata, hogy a sejtosztódás során védjék a DNS-t. A szervezet öregedésével azonban a telomerek szerkezete meggyengül, megrövidülnek. Kivéve az említett denevérnél, amelynél két kulcsfontosságú gént azonosítottak, amik a további kutatásokban döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamat lelassításában.

Más kutatások teljesen eltérő okot találtak a hosszú élettel kapcsolatosan. A Cell Research c. lapban közölt eredmények azt mutatják, hogy az oxigénhiányos környezetben (pl. Tibeti-fennsík) élők átlag életkora magasan veri az azonos tartományon belül, de alacsonyabban fekvő településeken, oxigéndús környezetben élőkét. A tanulmányok szerint erre az a magyarázat, hogy az oxigénszegény környezet felgyorsítja az öregedéssel összefüggő gének megújulását, ami ellensúlyozza az öregedés folyamatát és meghosszabbítja az élettartamot.

A Biological Sciences egyik cikke azt írja, hogy az igen szép kort megélt emberek vizsgálatánál a 4-es és 7-es kromoszómák egy ritka variánsát találták, amik egyben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és az Alzheimer-kór kialakulásának az esélyét is. Ez a kutatás is a genetikában látja tehát a választ a hosszú élet titkára.

Summa summarum

Számtalan hasonló eredményre jutott, tudományos kutatás létezik, s mindig a legfrissebb az, melyről úgy gondolják, megvan a titok nyitja. Sajnos ez egyelőre nincs így, és génállományunk sem általunk befolyásolható tényező. A kutatói megfigyelések és eredmények alapján azonban elmondható, hogy mindenkinek saját magának kell megtalálni élete meghosszabbításának egyéni kulcsát. Azaz feltétlenül találd meg, mi az az életedben, ami örömet okoz, és ami megnyugvással tölt el! Saját magadnak kell szervezetedre figyelve és hallgatva ráérezned arra, hogy mi az az életviteledben, ami számodra már káros, s mi az, ami kifejezetten pozitív hatással van rád és egészségedre!