Székesfehérvárott indul az MFB Invest második városalapja

- Mit is jelent a városalap?

- A korábbi években a települések általában hitelből vagy épp kötvénykibocsátásból finanszírozták saját feladataikat, ám arra ezen megoldások mellett nem, vagy csak részlegesen (a saját fenntartású intézmények esetében) volt lehetőség, hogy a helyi vállalkozások tőkehelyzetét erősítsék. Pedig ésszerű cél, hogy az önkormányzatok ilyen módon vegyenek részt a helyi a gazdaság élénkítésében. Ezt teszi most lehetővé a városalap, amely egy helyben felhasználható kockázati tőkealapként működik. Alapvető különbség, hogy ezúttal csak fejlesztési célra lehet elkölteni az összegeket, azt pedig, hogy valóban üzleti döntések születnek az biztosítja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Csoportra bízták ezeknek a városalapoknak az elindítását, , s a bank a saját pénzét kockáztatja a befektetésekkel. A pénzek így nem szűken vett városfejlesztésre fordítódnak, hanem kizárólag a városok és vonzáskörzetükben lévő vállalkozások tőkeellátottságát tudjuk vele segíteni. A tőkealap-kezelőben szakmailag felkészült munkatársak, pénzügyesek, bankárok végzik a befektetési

munkát.

- Az önkormányzatoknak milyen beleszólásuk van a befektetési döntésekbe?

- A városok két főt delegálnak a három tagú befektetési bizottságokba, amely testület egyfajta előszűrőként működik majd. Ez a mi befektetéseinknek is biztonságot ad, hiszen a településen ismerik a leginkább saját vállalkozásaikat, a személyes kapcsolatokon túl az iparűzési adó bevételek alapján a gazdálkodásukra is rálátnak. Ugyanakkor a konkrét befektetésekről a befektetési bizottság javaslata alapján minden esetben az alapkezelő dönt majd.

- Azért város és város között nagy lehet a különbség. Mi alapján dől el, hogy mely városok esetében nyílik meg a lehetőség városkötvény kibocsátására, s hogy mekkora legyen a városalap mérete?

- Minden egyes városalap megszervezését egy megvalósíthatósági tanulmány megalkotása alapozza meg, amelyek elkészítéséhez külső szakértőt veszünk igénybe. Ezen munka során feltérképezzük az adott városban jelen lévő iparágakat, szegmenseket, s a potenciálisan tőkebevonásban gondolkodó cégek körét. Fontos ugyanakkor, hogy ne csak a jelenleg már a városban s agglomerációjában működő vállalkozásokat térképezzük fel, hanem a potenciális befektetőkkel, sőt azok esetleges beszállítóival is számoljunk a terveknél. Debrecen esetében egyértelműen az elmúlt évtized ipari fejlődése, többek között a BMW gyár megtelepedésének hatásai vezettek oda, hogy a debreceni városalap 10 milliárdos keretösszeggel valósult meg. A most létrehozott székesfehérvári városalap 5 milliárdos nagyságrendjét pedig a már a városban lévő komoly ipari potenciál – gondoljunk csak a Philipsre, az Alcoa-ra vagy a

Denso-ra – s természetesen az új fejlesztések egyaránt alátámasztották. Az érintett cégek tevékenységükkel mind hozzájárulhatnak az adott település gazdasági fejlődéséhez, az ott lakók helyben maradásához, hiszen a városalapokból elsősorban komoly középvállalkozások tőketámogatását akarjuk megoldani.

- Mekkorák a befektetési korlátaik?

- Elvben, az alap méretéig bármekkora kötelezettségvállalásra lehetőség lenne, azonban ismerve a magyarországi cégméreteket, leginkább a 200-500 millió forintos tőkebefektetésekben gondolkodunk. Ez magyarázza azt is, hogy a további, szervezés alatt álló városalapok esetében az alapok mérete a legtöbb esetben 3 milliárd forint körül alakul majd.

A befektetési összeg és az, hogy így viszonylag szétaprózódott portfóliónk lesz majd, egyrészt növeli a költségeinket – hiszen egy 200 milliós befektetés bevizsgálása nagyságrendileg azonos összegbe kerül, mint egy milliárdos befektetésé -, ugyanakkor komoly mértékben csökkentheti a befektetési kockázatokat is.

- Milyen sikeraránnyal és milyen hozamszinttel számolnak majd?

- Fontos tudni, hogy itt nem startup vállalkozásokról van szó, amelyektől hatalmas felfutást (vagy épp komoly bukást) várhatunk, mindenképp érett, akár helyben, akár máshol már komoly múlttal bíró cégeket várunk, amelyek további fejlődés előtt állnak az adott településen. Azt is látni kell, hogy az a tény, hogy az adott település „ismeri” a befektetésre jelentkező céget, a mi kockázati prémiumunkat is csökkenti, így összességében 6-7 százalékos hozamelvárást fogalmaztunk meg, míg a bukási arányt – merthogy azért mégiscsak kockázati tőkebefektetésről van szó – 20 százalék alatt akarjuk tartani. Az eddigi munka alapján azt mondhatom, hogy felkészült városvezetőkkel és cégekkel találkoztunk, így egyelőre optimisták vagyunk a székesfehérvári városalap megtérülésével kapcsolatban is.