2020.11.20. 11:24
Mi az energetikai tanúsítvány, és mire jó?
Energetikai tanúsítványra Magyarországon 2012-től van szükség ingatlan eladása, bérbeadása esetén.
A szabályozásra az Európai Unió által 2002-ben kiadott irányelv miatt volt szükség, mely a tagállamokat felszólítja az épületek minél energiahatékonyabbá tételére, és célkitűzésként írja elő, hogy 2020-ra az új építésű ingatlanoknak közel nulla energiaigényűnek kell lenniük. Ez Magyarországon 2021-től lép életbe.
A magyar szabályozás tehát 2012-re vezethető vissza, azonban azóta a rendelet több változtatáson esett át. Az energetikai tanúsítvány szabályozásáról a 176/2008 (VI.30.) számú Kormányrendelet szól. Kezdetben a tanúsítvány kiállítása csak ingatlan esetén vált szükségessé, majd a következő évtől már bérbeadás esetén is elengedhetetlenné vált. Ma már számos energetikai pályázaton lehet részt venni, aminek szintén feltétele az energetikai tanúsítvány elkészíttetése.
Nézzük meg, hogy tulajdonképpen mi is az az energetikai tanúsítvány, mikor van rá szükség, hogy néz ki, ki készítheti el.
Az energetikai tanúsítvány egy több oldalból álló hiteles dokumentum, mely egy adott ingatlan energiafelhasználásáról ad információt. Az első oldal minden tanúsítvány esetében egységes, amit Összesítő lapnak hívunk. Ezen az oldalon találhatók gyakorlatilag a legfontosabb információk, úgymint a HET szám, az ingatlan adatai, a megrendelő adatai, az elért kategória, fénykép az ingatlanról, javaslattétel, a tanúsító adatai, aláírása és pecsétje. A többi oldalon a részletes számítások vannak, melyek azonban egy laikus részére kevésbé érthető információk. Végül a tanúsítvány utolsó oldalain több fénykép található az ingatlanról kívülről, a nyílászárókról, gépészeti berendezésekről (fűtésrendszer, melegvíz előállítására szolgáló rendszer, klíma stb.)
Kicsit részletezzük, hogy mi is az a HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) szám. Az ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor ezt a számot kell rögzíteni a szerződésbe. Ez a szám minden tanúsítványnál egyedi, két egyforma HET szám nem létezik. Fontos tudni, hogy ezt a számot nem az energetikai szakember adja, hanem ez a tanúsítvány hitelesítésekor keletkezik. A szám birtokában utána tudunk nézni, hogy tanúsítványunk valóban hiteles e. Ezt az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatbázisában tudjuk megtenni. Ugyanitt van lehetőségünk pótlap lekérdezésére is.
De mi is az a pótlap? 2016-ban szintén változtattak a jogszabályon. Többek között atekintetben, hogy a besorolási kategóriák jelölése megduplázódott (eddig „B”, most már „BB”), valamint két új kategóriával bővült: AA++ és JJ. Pótlapra tehát azért van szükség, hogy a 2016 előtt készült tanúsítványok továbbra is érvényesek legyenek. A lekért pótlapot a korábbi tanúsítványhoz kell csatolni, csak azzal együtt aktuális.
12 besorolási kategória létezik 2016-tól. Az első az AA++, melynek megnevezése a minimális energiaigényű, az utolsó pedig a JJ, mely kategória a kiemelkedően rossz.
A tanúsítvány egy igen fontos eleme a javaslattételi rész. Ennek az a lényege, hogy a tanúsító szakember javaslatot tesz az ingatlan korszerűsítésére, energiahatékonyabbá tételére. Ennek kivitelezése természetesen nem kötelező, csupán csak egy segítség, kiindulási pont, ha felújítani szeretnénk.
Energetikai tanúsítványra tehát ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor van szükség, illetve ha valamilyen energetikai pályázaton szeretnénk indulni. A rendelet részletesen felsorolja, hogy mely esetekben kell, illetve melyek azok az ingatlanok, amelyek esetében nincsen szükség a tanúsítványra.
Szükséges energetikai tanúsítványt készíttetni:
Nincs szükség energetikai tanúsítványra:
Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes. Azonban amennyiben az ingatlanban lényeges energetikai átalakítás, felújítás történt, úgy új energetikai tanúsítványt kell készíttetnünk.
Energetikai tanúsítvány kiállítására csak és kizárólag jogosultsággal rendelkező, a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő energetikai szakember jogosult.
Az energetikai tanúsítvány díja nem egységes áras, annak megállapítása egyéni döntés kérdése. A rendelet azonban annyiban a megrendelők pénztárcája mellett áll, hogy a tanúsításért elkérhető árat maximalizálja. Ennek értelmében tehát: „A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint.”
Főszabály szerint az árat a megrendelő fizeti (ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor az eladó/bérbeadó/tulajdonos kötelessége a tanúsítvány elkészíttetése és a szerződéskor rendelkezésre bocsátása), azonban megegyezés alapján ettől el lehet térni, viszont ajánlatos azt rögzíteni a félreértések elkerülése végett.
Magyarországon 2021-től bizonyos részarányban kötelező a megújuló energia használata a közel nulla energiaigény teljesítéséhez. Ilyen megújuló energia lehet például a napelem, a hőszivattyú és a napkollektor is.
Gáspár Dániel energetikai szakértő
FAGA Energetika