2013.12.11. 18:40
Miszisz Gárdonyi-emlékév
Gárdony - Ha a jövőben emlegetjük majd a Gárdonyi-emlékévet, elő fog kerülni a gárdonyi háromgyerekes anyuka, Rodics Eszter neve is. Tervei ugyanis még a jövőnek szánt, földbe elásott vaskazettában is ott vannak...
kedves, fiatal Rodics Eszter éppen az emlékház frissen megnyílt állandó kiállításában gyönyörködött úgy hat éve, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum ott tartózkodó munkatársa felvetette, nem tartana-e a házban múzeumpedagógiai foglalkozásokat? Eszter akkor a gárdonyi Zsongó Bárka tagjaként már jól beleásta magát a szervezésbe, így elvállalta, sőt, annyira belejött, hogy mikor először hallott róla, indul a 2013-as Gárdonyi Géza-emlékév szervezése, megkereste a budapesti és egri kapcsolatait, hogy magánszemélyként koordinálná a Velencei-tó körüli emlékévi programokat. Lelkesedése annyira megragadta a döntéshozókat, hogy hivatalos képviselővé tették a roppant feladatot társadalmi munkában vállaló anyukát.
– A cél többes volt, természetesen azon túl, hogy minél jobban megismertessük az olvasóközönséget, az embereket Gárdonyi munkásságával: az író keresztelőhelyének, a Szent Anna kápolnának a felújítását, a PIM vándorkiállításának helyben megrendezését és a nevezetes születésnap méltó megünneplését is célul tűztük ki. Sok munka fekszik benne, valóban, hónapokig mintha csak telefonálásból és e-mailek megválaszolásából állt volna az életem, de egy idő után azt mondtam, valahogy egészséges egyensúlyt kell teremteni a munka és a család között, így beosztottam magamat és a nap egy részével intenzíven csak a programok szervezésével foglalkoztam, majd a másik részében egyszerűen nem reagáltam a telefonokra, a levelekre és csak a gyerekekkel és a családi élettel törődtem. Szerencsére a családom megértően, segítően kezelte ezeket az időket és a Zsongó Bárka többi tagjától is sok segítséget kaptam.
Eszter fő támogatója az akkor kulturális államtitkárként regnáló L. Simon László lett, aki először kétkedve állt a csillogó szemmel bejelentkező fiatal nővel szemben, de mikor az letette az eredményeket az asztalra, az államtitkártól nagyon sok bátorítást kapott. Eszter az esztendő talán legjobb pillanataként október 17-ét tartja számon, akkor rendezték az emlékháznál a nevezetes szülött emléknapjának nagyszabású ünnepségét. Az összes környékbeli iskola diákjai ott voltak, szinte zsongott az emlékház és környezete, az emberek jó hangulatban, együtt ünnepeltek. Nagy sikert aratott az Eszter és a múzeumpedagógus-könyvszerkesztő Barna Beáta által megálmodott és készített, Szentjánosbogárkák – Gárdonyi Géza világa című múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet, amelyet az ország szinte minden részéből keresnek az általános iskolában tanító pedagógusok, illetve a családok.
Ám Rodics Eszter nem az a típus, aki mindezt látva elégedetten hátradől és átadja magát a jól megérdemelt pihenésnek.
– Azon gondolkodtam, hogyan lehetne még igazán összművészetivé tenni az emlékévet. Tudjuk, hogy Gárdonyi Géza nagyon szerette a zenét, rajongója volt például Paganininek, de ő maga is játszott több hangszeren is, szépen zongorázott, orgonált, hegedűlni is tudott. Sok dalszöveget szerzett a kor híre prímásának, Dankó Pistának. Vettem egy nagy levegőt és bejelentkeztem Böröcz Istvánhoz, a MTVA akkori elkökéhez, hogy írjunk ki egy Gárdonyi Géza zeneszerzői pályázatot. Ő annyira nyitott volt, hogy azt mondta, ehhez a tervhez megkapjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és az énekkart is. Remek zsűri állt össze, kivételes szakemberekből és a februrában kiírt pályázatra az október elsejei határidőig nagy meglepetésünkre 17 pályamű érkezett be. Korhatár nélkül bárki jelentkezhetett, nagy örömünkre sok köztük a tehetséges fiatal. Még a zsűri elnöke, a Zeneakadémia zeneszerzés szakának docense, Fekete Gyula is meglepődött, hogy ekkora az érdeklődés.
Eszter szerint Gárdonyi Gézában, az íróban, annyi kiaknázatlan potenciál van még az utókor számára, hogy még évekre ad elfoglaltságot a műveit kedvelőknek. Csodálatos önvallomásait legszívesebben mindenkivel megismeretné – hiszen nem csak Az egri csillagok létezik a világon...
DECEMBER 23-ÁN LESZ A DÖNTŐ!
A zeneszerzői pályázatra érkezett művek három legjobbja hangzik el december 23-án este a Zeneakadémia nagytermében. Különleges este lesz, amelyen Gárdonyi-írások ihlette oratórikus (szimfonikus zenekar+énekkar) darabok hangzanak fel. Érdemes jegyet váltani és csatlakozni a közönséghez, mert ilyen alkalom csak egyszer lesz!