Zöld, finom és bébi is van belőle, valamint számos változatos formában elkészíthető

A perzsa ősökkel bíró spenót karrierje nagyjából a 7. században kezdődött, amikor a nepáli király ajándékaként Kínába érkezett. Egy-két évszázaddal később a paraj a móroknak köszönhetően Ázsia után Spanyolországban is megjelent, és gyorsan kedveltté vált. Ezzel szinte egy időben, a velencei kereskedőknek köszönhetően, hamar tért hódított Itáliában, ahol a mai napig igen népszerű.

Tulajdonképpen innen, Dél-Európából hódította meg végül az egész kontinenst. Amerikában pedig leginkább Popeye, a vén tengerész tette népszerűvé. De ez már bőven a 20. században történt. Magyarországra Szírián és Törökországon keresztül jutott el a spenót, nagyjából a 17. században, de a spenótfogyasztás csak a 20. század első harmadában lett népszerű és maradt is az egészen a menzás parajfőzelék megjelenéséig… De tegyük félre a viccet, hiszen ahány ország, annyifajta elkészítés és párosítás. Ám erről majd egy picit később!

A spenót könnyen termeszthető, nem igényel különösebb törődést, sok munkát sem, ezért akár kezdő kertészek is kísérletezhetnek vele. A magokból néhány hét alatt szép levelek fejlődnek és már szedhetjük is tonnaszám a zöldet. Figyelem, a spenót amilyen soknak tűnik, olyannyira összeesik főzés közben! De ez ne szegje kedvünket! Egyébiránt a legjobb frissen fogyasztani, mert nem áll el 1-2 napnál tovább még hűtőben sem, viszont párolva vagy blansírozva – néhány percre forró vízbe dobva – kiválóan fagyasztható, így szezonon kívül is élhetünk vele.

De mit „tud”? Lúgosít, így gátolja a szervezet elsavasodását. Serkenti az emésztést, magnéziumtartalmának köszönhetően idegnyugtató. Vérnyomásszabályzó, antioxidáns hatása véd a szív- és keringési problémákkal szemben. A-, B- és C-vitamin-tartalma kifejezetten jótékony. Immunrendszer-erősítő, csökkenti a daganatok kialakulásának kockázatát, valamint a vércukorszintet.

Antibakteriális és gombaellenes, a népi gyógyászatban is alkalmazták, gyógyító hatása miatt pedig már évszázadokkal ezelőtt is az egyik legértékesebb zöldségfélének tartották. Mint minden zöldség, a spenót esetében is igaz, hogy a legtöbb hatását akkor tudja kifejteni, ha nyersen fogyasztjuk.

A spenótból sokféle étel készíthető. A friss, zsenge leveleket salátákhoz adhatjuk, készíthetünk belőle levest, kínálhatjuk húsok, halak, egyéb tengeri herkentyűk mellé köretként. Gazdagíthatunk vele sokféle tölteléket, amelyeket azután különböző tésztákba tölthetünk.

Leggyakrabban canellonit és lasagnét szokás tölteni spenóttal, de a franciák kedvence, a quiche is elkészíthető könnyed, tavaszi, spenótos töltelékkel. Mascarponéval és érettebb sajttal mártást készíthetünk belőle, amihez már csak egy kis tészta szükséges. Én most a spenótos lasagne receptjét osztom meg önökkel, amit bárki lazán elkészíthet egy hétvégi ebédnek, de akár vacsorára is betolhatja a sütőbe. A tésztát előre készített, de nem száraz, hanem friss változatban veszem, amivel sok időt spórolok. A spenótot mindig úgy szedem, hogy a szára ne maradjon rajta, így elkerülöm a zöldség szártól való megszabadulásának számomra utálatos műveletét. A leveleket átmosom, majd 10-15 percig bő vízben főzöm. Eközben összedobom a besamel mártást: egy kisebb edényben felolvasztok 10 dkg vajat, beleszórok 7 dkg lisztet, majd egy habverővel addig keverem, amíg kivilágosodik. Ekkor apránként, állandó kevergetés közben hozzáöntök 7 deciliter tejet – csak óvatosan, mert a tej azonnal besűríti a lisztet, ami így csomóssá válhat és könnyen le is ég. Sózom, és őrölt szerecsendiót is adok hozzá. Az összeesett spenótot leszűröm, éles késsel apróra vágom. Le is lehet darálni, de pürésíteni sosem szoktam. Egy kivajazott jénai aljára lasagne lapokat teszek, rákenek egy adag besamel mártást, amin eloszlatok egy rész spenótot, a tetejére reszelt sajtot szórok. Erre kerül az újabb réteg tésztalap. Addig folytatom a rétegezést, amíg tartanak a hozzávalók. A lényeg, hogy legfelülre már csak mártás és sajt kerüljön. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom, és nagyjából 60 percig sütöm. Egy villával érdemes beleszúrni, mielőtt kivennénk, hogy ellenőrizzük, a tésztalapok megpuhultak-e. Jó étvágyat!