2022.02.04. 16:00
Ha csöpög az eresz, kész a tészta
Farsang időszaka két dátumhoz köthető: vízkereszt napjához és hamvazószerdához. Az időszak jellegzetes ételei a fánkok, melyek közül a legismertebb és egyben a legelterjedtebb a szalagos verzió, ami nevét az oldalán húzódó világosabb sávnak köszönheti. A „szalag” sütés közben alakul ki, mivel a tészta oldalát kevesebb forróság éri, így az oldalán világosabb marad.
Forrás: Héjj Vivien / Fejér Megyei Hírlap
Természetesen a fánkfogyasztás nem kell, hogy kizárólag a farsang időszakához kapcsolódjon, hiszen a bő olajban sült édes sütemény az év bármely szakában tökéletes desszert. Székesfehérváron, a Felsővárosban nemrég Szent Sebestyén napjához kapcsolódóan kínálták frissen sütött szalagos fánkokkal az ünnepi mise résztvevőit.
Az ünnepi alkalom hagyományos édességének elkészítését a Terepjárók DSE elnöke, Pintérné Palkovics Gabriella, valamint Deák Mátyás, Nagyné Lingli Viola, Szalainé Böhm Edit és Szalók Ferencné vállalták magukra. A tészta elkészítésének előkészületei már előző nap megkezdődtek, ahhoz pedig, hogy minden fánk friss és omlós legyen, már hajnalban kézbe vették a lisztet és a sodrófát. Összesen ötszáz darab szalagos finomság készült a jeles eseményre, melynek apropóján arra kértük a készítőket, árulják el, miként sütötték meg a népszerű édességet.
Mint kiderült, két recept alapján dolgoztak. Az elkészítés folyamata azonos, csupán a hozzávalókban voltak apróbb különbségek.
A tökéletes szalagos fánk sütéséhez az alábbiakra van szükség: 50 dekagramm liszt, 2,5 deciliter 3,6 százalékos tej, 5 dekagramm kristálycukor, 1 darab tojás, 3 darab tojássárgája, 3 dekagramm friss élesztő, 1 kávéskanál só, 1 evőkanál pálinka (barack vagy szilva), fél biocitrom reszelt héja, 6 dekagramm olvasztott vaj, 1 liter olaj a sütéshez.
Pintérné Palkovics Gabriella mindenekelőtt elmondta, fontos, hogy a tészta összeállítása meleg helyiségben történjen, valamint érdemes az alapanyagokat már a sütést megelőző estétől szobahőmérsékleten tárolni.
Első lépésként a tejben felfuttatjuk az élesztőt, majd ehhez adjuk hozzá a cukrot, a tojásokat, valamint a lisztet. Mehet bele az olvasztott vaj, a pálinka, a citromhéj és a só is. Praktikus tanács, hogy a lisztet érdemes átszitálni, így a tészta levegősebb lesz. – Ami igazán lényeges, hogy a fánktészta akkor igazán jó, ha nagyon kidagasztjuk, nem szabad spórolni az idővel. Amikor viszont már kinyújtjuk, akkor nem szabad túl sokat tapicskolni, nehogy visszalapítsuk a tésztát – adott az elkészítéshez néhány jó tanácsot Gabriella, akitől azt is megtudtuk, kézi dagasztás során legalább 15-20 perc kell a tökéletes végeredményhez. Egykoron úgy tartották, a dagasztás akkor van készen, ha már csöpög az eresz, azaz a tészta készítőjének homlokán is legördül néhány izzadságcsepp.
Tehát, ha már kellően leizzadtunk – vagy átadtuk a gépnek a dagasztás lehetőségét –, és a tészta is elnyerte végső állagát, egy óra pihentetés következik. Ezután jöhet a fánkok kiszaggatása, amit újabb 20-30 perc kelesztés követ, végül pedig jöhet a sütés.
– Amikor beletesszük az olajba vagy a zsírba, akkor nyomjunk a közepére egy lyukat. Amelyik fele a kelesztésnél fölfelé volt, sütésnél az kerüljön először alulra. Ha igazán jó a tészta és az olaj hőmérséklete, akkor 1,5-2 perc után meg is lehet fordítani a fánkokat – tette hozzá Gabriella.
Ami a tálalást illeti, a hagyomány úgy diktálja, porcukorral és baracklekvárral az igazi. Természetesen ettől eltérni nem tilos, sőt: bármilyen gyümölcslekvár, szirup vagy öntet megédesítheti a kelt tésztás, világos szalaggal körülvett fánkokat, melyek garantáltan megédesítik a fanyar téli napokat.