Lehetőségek és lehetetlenségek a fehérvári úszósportban

Pénteken este a Hullám’91 egyesület, Dalma klubja fogadást adott a bajnok tiszteletére. Akkor beszéltünk Sárdi Ákos szakvezetővel lehetőségekről, lehetetlenségekről.

- Edzőként 20 éve dolgozom itt, előtte úsztam, még az Árpád fürdőben. A 20 évvel ezelőtti állapothoz képest picivel jobb körülmények között dolgozunk. Ami a létesítményt illeti, jobban elférünk az uszodában, de csak azért, mert kevesebb gyerek van, de ez nem úszó, hanem társadalmi jelenség. A munkát így a minőség irányába tudjuk tolni, de a több gyerek jobb, mert nagyobb merítési lehetőséget ad. Sajnos a gazdasági okok nem engedték meg a strandmedence téli befedését, így erős kompromisszummal, de az itt dolgozó egyesületek munkája nem szenved hiányt. Igen, ez gyengébb feltételeket jelent, mint a korábbi években, illetve – annak ellenére, hogy Fehérvár jó helyzetben van - a dotálási rendszer sem tökéletes már ami a vízi sportokat is illeti. Sajnos mindez igaz az egész ország úszó sportjára, ami galaktikusan bosszantó, mert az úszás az egyik sikersportág e honban - mondta.

- Néhány éve mert nagyot álmodni egy új uszodáról. Milyen volt az "ébredés"?

- Naponta arra ébredek, hogy a fiókomban hever tétlenül az összes dokumentáció. Sajnos nem azt az időszakot éljük, amikor partnereket, támogatókat tudnánk találni. Tudomásul kell vennünk, a jelen helyzetben aligha ábrándozhatunk másik uszodáról. De részünkről egyáltalán nincs elvetve az elképzelés. Hiszen látható: a városban lévő lehetőség az úszásra kevés.

- Lesz jövő?

- Hogyne! Azt gondolom, hogy a lehetőségeink így is alapot adnak a tisztességes minőségi munkára. A fejlődés kulcsa pedig az említett strandmedence befedése lehetne.